A szmogtól és a mikroműanyagoktól rettegő magyarok akkor vehetők rá a zöldítésre, ha egyénileg jól járnak
A magyarok nagyon is tisztában vannak az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés globális problémáival, de csak akkor lehet rávenni őket a zöld átállásra, ha egyértelműen meggyőzik őket, hogy abból egyéni hasznuk van – derül ki abból a frissen publikált kutatásból, amelyet a Policy Solutions, a Friedrich Ebert Stiftung és a brüsszeli Foundation for European Progressive Studies (FEPS) készített.
A Bíró-Nagy András, Hunyadi Réka, Juhász Vanessza és Szászi Áron által jegyzett, több mint 60 oldalas tanulmány a Budapest bel- és külvárosában, a fővárosi agglomerációban, Szegeden, Miskolcon, Veszprémben és Dunaújvárosban végzett – a teljes lakosságra nem reprezentatív – fókuszcsoportos felmérés összefoglalója. Az eredmény a Nyugat-, Közép- és Kelet-Magyarországon élők attitűdjét tükrözi.
A levegő és a műanyagszennyezés problémái mellett az energiaválságra is rákérdező kutatók szerint „az orosz-ukrán háború és az energiaválság hatására jelentősen megnőtt a közfigyelem az energiahatékonyság (különösen az épületek esetében, a magas közüzemi számlák miatt) és a felhasznált energia összetétele iránt, nemcsak Magyarországon, hanem az egész EU-ban”.
