Hulladék vagy másodnyersanyag – módosult a hulladékról szóló törvény
A márciusi nagy, koncessziós átalakítás után, melyről portálunk is több cikkben is beszámolt, az elmúlt héten újabb kiigazításon is átesett a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.). Legutóbb az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény módosította a Ht.-t.
A magánszemélyek ingatlanon való hulladékfelhalmozását korlátozza az az új passzus, amely kimondja, hogy
“természetes személy tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon legfeljebb 3 m3, egyértelműen az ingatlanon képződő, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó és nem építési és bontási hulladék, valamint legfeljebb 10 m3, egyértelműen az ingatlanon képződő építési és bontási hulladék gyűjthető.”
Kérdés, vonatkozik-e ez a hulladékgyűjtő egyéni vállalkozásokra is. Jogsértés esetén itt érdekes módon most 90 nap lett az ügyintézési határidő, miközben hulladékgazdálkodási engedélyeknél tavasszal 55 napra csökkent (12. § (1a) – (1b) bekezdések).
Többek között módosult a koncesszor részére járó díj: immár nem szerepel, hogy a koncessziós társaság környezetvédelmi termékdíjból, a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjakból, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó bevételekből való részesedésének mértékét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatára a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter állapítja meg.
Egyszerűsödött ugyanakkor a díj: “A koncessziós társaságot illető ellenszolgáltatás összetevői a közszolgáltatási díj, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díj, továbbá a koncessziós társaság tulajdonába kerülő hulladék értékesítéséből származó árbevétel.” (53/E. § (2) bekezdés)
Utóbbi új hangsúlyt kap, amennyiben “a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatainak a koncessziós társaság általi teljesítéséért a gyártók által fizetendő pénzügyi hozzájárulást úgy kell megállapítani, hogy az fedezze a koncessziós társaság ilyen tevékenysége körében felmerülő indokolt költségeket, és az ilyen költségekből nem vonhatóak le a hulladék értékesítéséből származó árbevételek.” (53/E. § (3) bekezdés). Az árbevételre vonatkozó kitétel azért érdekes, mert a Ht. 16/A. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó alapkövetelmények c. része továbbra is tartalmazza a Hulladék Keretirányelv gyártók által fizetendő hozzájárulásra vonatkozó előírásait. Ezek szerint a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeknek való megfelelés céljából a gyártók által fizetett pénzügyi hozzájárulásnak az újrahasználatból, a másodnyersanyagok értékesítéséből, a visszafizetésre nem kerülő betétdíjakból befolyó bevételekre figyelemmel kell lennie (30/A. § (3) bekezdés aa) pont).
Kikerült a jogszabályból, hogy az állam megtéríti a koncessziós társaság számára az indokolt költségek bevételekkel nem fedezett részét és hogy az állam és a koncesszor hat évente elszámolnak egymással és a többletbevételt a koncesszor az államnak megfizeti. Bekerült azonban, hogy “A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység általános gazdasági érdekű szolgáltatás.” Ez gyakorlatilag az európai uniós terminológia a közszolgáltatásra. (53/A. § (4a) bekezdés).
A hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység a márciusi módosítás szerint a közszolgáltatással nem érintett települési hulladéknak, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékának, a környezetvédelmi termékdíjas termék hulladékának és a visszaváltási díjas rendszer hulladékának az átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását, az ezek által érintett hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartását és üzemeltetését, továbbá az “ilyen hulladékokra létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek” kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátását, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetését foglalja magába.
Az új módosító alapján a vallási közösség, annak belső egyházi jogi személye vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége is jogosult a rezsicsökkentett szemétdíjra, ha az egyházi természetes személy az általa használt ingatlanrészt életvitelszerű lakhatására használja nem jövedelemszerzés céljából (91/A. § (3a) – (3c) bekezdései).
Forrás: dontwasteit.hu
