Üveggyűjtő ötletelés kérdőjelekkel

2018 januárjától lenne kötelező a háromszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerüzletekben a hulladék üvegek visszavétele a vásárlóktól. A felkészülésre jó, ha marad tíz nap, mivel kihirdetett rendelet még nincs, csak tervezet. A karácsonyi, szilveszteri vásárlási dömping időszakában kellene konténereket vásárolni, helyet kialakítani, van, ahol a boltban.

A hulladékgazdálkodás okos dolog, hiszen szennyezéstől, pazarlástól óv. Önmagában az szándék sem vitatható, hogy a nagyobb élelmiszerboltok vegyék vissza a vásárlóktól az üveghulladékot. A szaktárca rendeletének napokban napvilágot látott tervezete erre irányul, amikor előrevetít egy olyan kötelezettséget, hogy a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerboltoknak 2018 január elejétől kötelező lesz visszavenni a vásárlóktól a hulladék, használt, élelmiszereket tároló üvegeket.

Ez nem betétdíjas rendszer, amikor pénz ellenében lehet az üvegeket csere-berélni a boltban, hanem a vásárló elszántságára épít.

Egyébként jelenleg is gyűjtenek vissza üveget a nagyobb élelmiszeráruházak, ez része a hulladékgazdálkodásnak. Az új javaslat a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerboltokat kötelezné az új rendre. A KSH adatai szerint negyvenezer az élelmiszerboltok száma. Ezek fele rögtön ki is esik a kötelezettek köréből, mivel kisebb alapterületű szakbolt. A további húszezer, szaknyelven élelmiszer jellegű vegyes boltok száma a KSH adatai szerint 20 ezer körül mozog, de átlagos alapterületük mindössze 186 négyzetméter. Ezek között vannak a nagyobb alapterületű áruházak, hipermarketek, szupermarketek, diszkontok. 

A 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerboltok döntő részben a nagy hazai és nemzetközi láncok körébe tartoznak, ebből kiindulva közel kétezer üzlet válhat kötelezetté (figyelemmel kell lenni arra is, hogy nem az eladótér, hanem a bolt teljes alapterülete számít, amiben a raktár és egyéb, a bolthoz tartozó épületrészek is benne vannak). Természetesen az egyáltalán nem baj, hogy a kisebb boltok ebből kimaradnak, pontosan az ehhez hasonló kivételek is segítenek rajtuk valamennyit.

A rendelet tervezete szerint az üvegek visszagyűjtése több módon is végezhető, így konténerrel a bolt előtt, ami autóval is megközelíthető, így ez a megoldás a saját parkolóval rendelkező élelmiszerbolt számára jelenthet lehetőséget. De elhelyezhető a konténer a bolt előtt is, ha nem ütközik valamilyen városképi, vagy közlekedési, biztonsági előírással. És marad egy végső megoldás is, a bolton belüli visszavétel.

Na de hogyan is,  januárig?

Most már csak két kérdés maradt a blokkk.com szerint: miért ilyen rövid a felkészülési határidő, hiszen egyrészt be kell szerezni egy-két ezer, a célnak megfelelő konténert. Itt a biztonságra is ügyelni kell, tehát nem mindegy, milyen is az a konténer. Például ne sérüljön a vásárló, ne lehessen benn turkálni, hiszen ha törik az üveg bedobáskor, a szilánk azért vágni is tud, ne akadályozza a visszagyűjtés a vásárlók és az eladók mozgását és némi felügyelet, rátekintés is szükséges, hiszen például azt sem árt ellenőrizni, mit dob bele a gyűjtőedénybe a vásárló. Ráadásul meg is kell állapodni egy üveghulladékot visszagyűjtő vállalkozással is az időnkénti elszállításról. És hogy mindehhez mit szól majd a vásárló? Fog-e cipekedni, ha a lakóhelyén nincs lehetősége a szelektív üveg visszagyűjtésre, ez majd később derül ki.

Az is kérdéses, hogy mi lesz a szelektíven gyűjtött üveg sorsa, hiszen Magyarországon színes üveg feldolgozás nincs, a színtelen üveget pedig csak Orosházán hasznosítják. Az üvegvisszaváltás anomáliáiról Hartay Mihály hulladékgazdálkodási szakértő mesélt a Zöld iránytű c. műsor 2017 november 29-i adásában.

forrás: greenfo.hu