Ha a klímaváltozást megússzuk, akkor a PET-palackokba fulladunk bele
Az unióban mi használjuk a második legtöbb műanyag zacskót, ráadásul a hulladékok újrahasznosításban is Európa végén kullogunk.
Globális kampányt indított a Greenpeace a Coca Cola „ellen”, mert előbbi szerint túlzás, hogy utóbbi évi 110 milliárd egyszer használatos műanyag palackkal tömi a világot. A petícióval arra akarják rávenni a cégóriást, hogy alternatív megoldásokat találjon.
A tengeri madarak 90 százalékának gyomrában találtak műanyagot – szerepel érvként a természetvédők felhívásban, de sajnos nem kell ilyen messzire mennünk, ha elkeserítő adatokkal akarunk szembesülni. A Laboratórium.hu nyáron közölte a WESSLING Hungary méréseit, melyek alátámasztották, hogy a magyar folyóvizekben is vannak mikroműanyagok, a Tiszában kimagaslóan sok, de a Dunában is évi 1500 tonnára becsülhető ezek mennyisége.
Megkerestük a hazai érintetteket, a Greenpeace-t, a Coca Colát, a minisztériumot és a műanyagügyekben otthonosan mozgó Humusz Szövetséget, hogyan látják a PET-palackok hazai újrafelhasználásának állapotát.
Egyre romlanak itthon az újrahasznosítási adatok
– mondta el a Zoom.hu megkeresésére Simon Gergely. A Greenpeace vegyianyag-szakértője kiemelte, hatalmas csalódásként élték meg, hogy az olcsó nejlonzacskókra beígért termékdíjakat az utolsó pillanatban visszavonta a kormány.
Alapvető probléma, hogy ezen a téren más adatokat „lát” az államtitkárság és a természetvédők, előbbi szerint 83 zacskót használunk évente, míg az uniós adatok alapján több mint 500-at, amivel a második legrosszabbul teljesítők vagyunk az unióban.
A magyar lakosság a szelektív gyűjtéshez csupán 10 százalékban járul hozzá és a begyűjtött hulladék minősége is igen változó – mondta Urbán Csilla. A Humusz Szövetség elnöke hozzátette: mióta Budapesten bevezették a társasházi szelektív gyűjtést, azóta romlott a hulladék tisztasága, azaz akár 50-60 százalékban is kerül bele olyan anyag, ami nem odavaló vagy szennyezett.
A PET-palackokkal a legfőbb probléma, hogy egyszer használatosak, és rengeteget használunk belőle, korábbi statisztikák szerint 1,4 milliárd darab fogy évente hazánkban, és a műanyag-felhasználásunk folyamatosan nő. (A minisztérium az aktuális adatokról későbbre ígért tájékoztatást, amint megkapjuk a számokat, frissítjük a cikket.) Urbán Csilla elmondta, ezek előállítása fosszilis energiahordozókat igényel, illetve rengeteg energiát és vizet, például egy egy literes palackhoz három literre van szükség. A lebomlási idejük igen hosszú, egyes becslések szerint több millió év, miközben a mikroműanyag állapot rögzül, és mérgező anyagok is kioldódhatnak belőlük. Mindkettő folyamat egészségügyi kockázatokat rejt magában.
Megoldás a betétdíj
Sajnos jelenleg Magyarországon csak önkéntes betétdíjrendszer létezik, a gyártó maga dönti el, részt kíván-e venni benne vagy sem – ismertette a szakértő. Ehhez viszont a kereskedők és fogyasztók együttműködésére is szükség van, illetve jó lenne, ha az állam is megfelelően támogatná ezt. A gyártóknak a rendszer amúgy anyagilag abszolút megéri, és szerencsére akadnak még ilyen csomagolások, de tény, hogy egyre kevesebb. Ebben a fogyasztóknak is nagy felelősségük van, ugyanis kényelmi szempontból választják az egyutas csomagolásokat a betétdíjjal szemben – tette hozzá.
Az egyutas csomagolásoknak is egyre több országban van betétdíja, ezzel ösztönözve a vásárlókat arra, hogy visszavigyék azokat újrafeldolgozásra.
A szelektív gyűjtés hatékonyságát nagyban elősegítené egy ilyen rendszer bevezetése Magyarországon is. Ehhez azonban az is kell, hogy legyen megfelelő újrafeldolgozói kapacitás – mondta Urbán Csilla.
A Coca Cola nyitott
A Greenpeace-hez hasonlóan vállalatunk is feladatának tartja és többféle eszközzel támogatja a csomagolási hulladékok keletkezésének visszaszorítását, illetve azok minél nagyobb arányú visszagyűjtését és újrahasznosítását – írta megkeresésünkre a Coca Cola HBC Magyarország. Hozzáteszik, minden olyan kezdeményezést támogatnak, melynek segítségével növelhető a visszagyűjtött csomagolóanyagok mennyisége. „A szelektív hulladékgyűjtési rendszer további fejlesztése érdekében cégünk eddig is kész volt párbeszédre, partneri együttműködésre valamennyi érintett szereplővel” – írják.
A Vidékfejlesztési Minisztériumtól azt szerettük volna megtudni, hogy várható-e a jogi környezet megváltoztatása, ami a természetvédelmi törvény értelmében „kötelező” lenne. Megkerestük a Spart is a témában, ahol megtudhattuk, hogy a vállalat elkötelezett a környezetvédelem mellett. „Partnerünk, a Sárvári HUKE Hulladékkezelési Kft. a tőlünk elszállított műagyag hulladékból élelmiszer csomagolásra alkalmas PET granulátumot készít, mely alapanyaga a későbbi csomagolásoknak” – írták.
forrás: zoom.hu