Márpedig van új a nap alatt
A világ növekvő népessége és a fogyasztói szokások miatt egyre nagyobb teher nehezedik a bolygóra, a fenntartható növekedés felé való elmozdulás ezért minden eddiginél fontosabbá vált. Szerencsére a technológia rohamléptekben fejlődik, mára már az élet több területén is küszöbön állnak olyan újítások, amelyek a környezettudatosságot minden egyéb szempont elé helyezi. A World Economic Forum cikkében összeszedett öt olyan technológiai újítást, ami a jövőben kulcsfontosságú szerepet játszhat a Föld megóvásában.
A mai fogyasztói társadalom egyik legnagyobb problémája, hogy döntéshozatalkor - bár az utóbbi években látszik a javuló tendencia - még mindig az emberek és vállalatok csupán töredéke mérlegel olyan szempontokat, mint a környezetvédelem. Jelenlegi formájában ez a rendszer a Föld szempontjából fenntarthatatlan és hosszú távon beláthatatlan következményekkel jár. Az emberi kreativitás és a technológia rohamos fejlődésének köszönhetően azonban van remény, hogy fogyasztói magatartásunk drasztikus megváltoztatása nélkül is megóvható a Föld. A World Economic Forum összeszedett öt olyan technológiát, ami egy környezetbarát alternatívát jelenthet a bolygó jövője szempontjából.
Lebomló műanyag
A műanyag a világ jelenleg ismert legsokoldalúbb anyaga, nem véletlen, hogy olyan széles körben, az élet szinte minden területén alkalmazzák. Van azonban egy nagy probléma vele: használati ideje összehasonlíthatatlanul rövidebb teljes élettartamánál. Míg egy műanyag zacskót átlagosan 12 percig használunk, addig a teljes lebomlásához nagyjából 500 évre van szükség, emiatt pedig bele van kódolva a környezetszennyezés.
Vagy talán mégsem. Hosszú évek kutatómunkájának eredményeként tudósok létrehoztak egy olyan természetes anyagokból készülő bioműanyagot, ami tulajdonságait megőrizve a hagyományos műanyag lebomlási idejének töredékével rendelkezik, ráadásul semmiféle kárt nem okoz a talajba, vagy ivóvízbe kerülve. Az Evocative biotechnológiai cég például egy olyan gombaalapú műanyagcsomagolást fejlesztett ki, amivel a környezettudatossági szempontok figyelembe vételével versenyezhet a hagyományos, környezetszennyező csomagolóanyagokkal.
Vegetáriánus hús
A húsipar több üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős, mint a világ össze autója, repülőgépe, vonata és hajója együttvéve. Emellett az iparágat sokszor az állatokkal folytatott bánásmód miatt is kritika éri. Ezekre jelenthet megoldást a "cellular agriculture" (sejt-mezőgazdaság) technológia, ami labortóriumi keretek között állítja elő az eredeti termék pontos mását. Ezt úgy kell elképzelni, hogy például fájdalommentesen kivonnak őssejteket egy szarvasmarhából, majd ezeket mesterséges körülmények között "kitenyésztik". Az első ilyen hamburger 2013-ban készült, akkor még elég borsos, 250 ezer eurós költséggel. Mostanra azonban a technológia fejlődése elért oda, hogy körülbelül 60 euróba kerül egy kiló hús előállítása. Az Impossible Foods nevű cég még tovább ment, megalkotott egy olyan marhahúsos hamburgert, amiben egyáltalán nincs hús, kizárólag növényi alapanyagokból készült. A beszámolók alapján ízre olyan mint a hagyományos marhaburger, viszont a cég közlése szerint 95%-kal kevesebb földterületre és 74%-kal kevesebb vízre van szükség az előállításához, ráadásul ezzel a módszerrel 87%-kal csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása.
Nem ez az egyetlen cég, aki az élelmiszerpiacon hasonlóan úttörő dolgokkal kísérletezik: 2017-ben kereskedelmi forgalomba kerülhetnek például a Perfect Day cég koleszterin- és laktózmentes tejtermékei, amelyek előállításához tehénre egyáltalán nincs szükség. A sejtbiológia tudományának rohamos fejlődésével óriási lehetőségek nyílnak meg az élelmiszeripar és az egész emberiség előtt, talán már ahhoz sem kell sok idő, hogy mindenki személyre szabott - allergiájának, betegségének megfelelő - termékekhez jusson, amelyeket sejtszinten, a saját igényeinek megfelelően hoznak létre.
Alacsony károsanyag-kibocsátással készülő ékszerek
Csak idő kérdése, hogy alacsony károsanyag-kibocsátással, akár laboratóriumi körülmények között létrehozott ékszerek véget vessenek a világ egyik legrégibb ágazatának. A forradalom közeleg, ami a bányacégektől kezdve a kereskedőkön keresztül a boltokig minden szereplő életét megváltoztatja majd. Sokak számára megdöbbentő lehet, hogy becslések szerint az földön lévő összes szemétben több nemesfém van, mint a Föld ismert tartalékai, ennek ellenére csupán töredéke, 1%-a kerül újrahasznosításra, pedig ezzel óriási energiamennyiséget lehetne megspórolni.
Talán ennél is nagyobb áttörés készül a gyémántiparban. A státuszszimbólumként szolgáló drágakő bányászata hírhedt a munkásokat érő kegyetlen bánásmódról, illetve az elképesztő környezeti károkról. A Diamond Fundry egy Szilícium-völgyben található vállalat, ami egy laboratóriumban, mesterségesen teremti meg a gyémánt létrejöttéhez szükséges körülményeket, amivel mindössze két hét alatt kiváló minőségű gyémántokat állít elő, ami gyakorlatilag megkülönböztethetetlen a természetes drágakövektől. Mesterséges gyémántokat már régóta állítanak elő, a rendkívül magas hőmérséklet és nyomásviszonyok megteremtése azonban nagyon sok energiát emésztett fel, ezért költséges és környezetszennyező volt. A Diamond Fundry célja ezzel szemben az, hogy napenergia felhasználásával zéróra csökkentse a saját ökológiai lábnyomát. Ezek alapján nem véletlen, hogy a környezetvédelemért az utóbbi években aktívan kampányoló Leonardo DiCaprio is befektetett a cégbe.
Környezetbarát beton
A betont az építőiparban való széleskörű alkalmazása miatt annyira természetesnek vesszük, hogy hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, előállítása mennyire megterheli a környezetet. A rendkívüli elterjedtsége miatt mára a világ széndioxid-kibocsátásának 5%-a kapcsolódik hozzá, így minden technológia, ami környezetbarátabbá teszi, kritikus szereppel bír a Föld jövőjét illetően.
Dr. Richard Riman, a Rutgers Egyetem professzora létrehozott egy olyan cementet, melynek felmelegítéséhez kevesebb hőre (ezáltal energiára) van szükség, alacsonyabb a mészkőtartalma, ráadásul megkötés közben széndioxidot köt meg.
A betonnal kapcsolatos másik fő probléma az élettartam: normál esetben néhány évtized alatt "elhasználódik", ezért biztonsági okokból cserére, felújításra van szükség, ami így újabb energiafelhasználást és környezetszennyezést jelent. Hendrik Jonker mikrobiólógusnak azonban erre is kitalált egy megoldást.
A csontok regenerációs képességét alapul véve létrehozott egy "öngyógyító" betont, amiben a hagyományos építőanyagot egy mészkövet előállító baktériumfajjal ötvözte. Ez a baktérium élelem és oxigén nélkül is képes akár 200 évig élni, amikor pedig a beton mészkő-összetevőjében valamilyen repedés keletkezik, víz felhasználásával egyszerűen újratermeli azt, betömve ezzel a keletkezett rést. Nem nehéz belátni, hogy ennek a két technológiának a tökéletesítése, illetve ötvözése óriási lehetőséget jelent az építőipar ökológiai lábnyomának csökkentésében.
Elektronikus papír
Sokan a digitális forradalmat látván nem is olyan rég még azt vizionálták, hogy az e-book olvasók és hasonló eszközök elterjedésével éveken belül gyakorlatilag teljesen megszűnhet az igény a papírra, amivel rengeteg fát lehetett volna megkímélni. Friss adatok azonban azt mutatják, hogy a játszma közel sem ennyire lefutott, az emberek meglepően ragaszkodnak ahhoz az élményhez, hogy papíralapú könyveket, újságokat olvassanak. Nem kell azonban, hogy ez az élményhez való ragaszkodás fák millióinak kivágásával párosuljon. A megoldás az e-papír.
Az elektronikus papír egy olyan készülék, ami a hagyományos papír érzetét kelti, a rajta megjelenő tartalom azonban programozható. Ugyan az e-book olvasó sem bocsát ki saját fényt (csupán a külvilágból érkező fény visszaverődése teszi lehetővé az olvasást, mint a hagyományos papír esetében), ám az e-papír egy képernyőmentes alternatív megoldás. Előlapja alatt elektromos töltéssel rendelkező részecskékkel töltött mikrokapszulák gondoskodnak róla, hogy töltés nélkül, korlátlan ideig olvashassunk, és még csak az újságárushoz sem kell elmenni. Ez a technológia még nem teljesen kiforrott, de éveken belül komoly konkurenciája lehet az e-book olvasóknak, és egyéb digitális eszközöknek.
Forrás: http://www.portfolio.hu
