Az építési és bontási hulladék körforgásos gazdaságba illesztése a feladat
2020. december 31-ig az építési és bontási hulladékok éves keletkezési mennyiségének hetven százalékos hasznosítása a cél a hazánkra vonatkozó európai uniós kötelezettség szerint – mondta V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár. A szabályozás megújításának fő irányvonalait 2016. október 26-án, konferencián tárgyalták a Herman Ottó Konferencia Központban.
Az Európai Unió 2015-ös körforgásos gazdaságról szóló javaslatának célja, hogy nemzetközi szintű, egységes szabályozást alakítson ki, amely biztosítja a hulladékban rejlő másodnyersanyag kiaknázását, jövőbeli széleskörű felhasználását. Az irányelv szerint 2020-ig az építési és bontási hulladékok esetében a hasznosított mennyiséget hetven százalékra kell növelni – részletezte V. Németh Zsolt a hazai építési és bontási hulladékok helyzetének bemutatását célzó konferencia megnyitóján. Az államtitkár rávilágított, hogy megfelelő társadalmi és környezeti szempontokat figyelembe véve a hulladékgazdálkodásban számos lehetőség rejlik a magyar gazdaság számára is. Azon túl, hogy nemzetközi kötelezettségeinket teljesítjük, számos előnnyel kecsegtet, amelyek az ország versenyképességének növekedését eredményezhetik. A most elkészült, építési-bontási hulladékra vonatkozó rendelettervezet kiemelt célja, hogy az anyagok felhasználását tekintve olyan önfenntartó hatású rendszert teremtsünk meg, amely egyszerre veszi figyelembe az építőipart, a bontást végrehajtó vállalkozások és a lakosság igényeit, összhangban a környezetvédelem érdekeivel is. A szabályozásnak az építőipari szabályozáshoz indokolt igazodni, biztosítva a környezetvédelmi szempontokat – hangsúlyozta az államtitkár.
Amikor körforgásos gazdaságról beszélünk, alapvetően az emberi tevékenység, illetve természet közötti konfliktust akarjuk feloldani – emelt ki Ágoston Csaba. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége elnöke hangsúlyozta, hogy a természetet megváltoztatni nem szabad, tehát az emberi tevékenységnek kell igazodnia, alkalmazkodnia, belesimulnia a természet folyamataiba. A szövetség a környezetipar tekintetében igyekszik csökkenteni ezt a konfliktust, a jogszabályi keretek között segíti azt, hogy a modern életvitel ne járjon a természet kizsákmányolásával. Annak a folyamatnak, amely az építési és bontási hulladékok terén már elindult, fontos részét jelenti a folyamatos párbeszéd, az egymásra figyelés, annak érdekében, hogy egy olyan szabályozás jöhessen létre, amely nemcsak a szakma, hanem a társadalomnak is üdvözölhető – világított rá köszöntőjében Mezőszentgyörgyi Dávid. A Herman Ottó Intézet főigazgatója elmondta: az intézet ebben a munkában egyfajta katalizátorként lesz jelen, hiszen elsődleges feladata a kormányzat és a civil szféra közötti kétirányú híd megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy a kormányzati törekvések széles körben eljussanak a szakmai szervezetekhez, lehetőséget adjon azok megvitatására, és az így összegzett észrevételeket visszajuttassa a döntéshozókhoz.
A tematikus konferencia előadásai több oldalról érintették azokat az alapvető szabályozási és gyakorlati problémákat, amelyek hazánkban még formálódó területek – melléktermékké minősítés, hulladékstátusz vége, zöld közbeszerzés, teljesítménytanúsítás, nemzeti aggregátum politika – mégis alapvetően kihatnak a hazai hulladékgazdálkodás egészére. Lehetőséget adott nemcsak a problémák felvetésére, hanem azok elemzésére, illetve a nemzetközi gyakorlatok, a hazai megoldási, alkalmazási példák megismerésére is. Az eseményen a hatékonyabb munka érdekében a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, valamint a Herman Ottó Intézet együttműködési megállapodást kötött.
Forrás: http://www.kormany.hu
