Élelmiszerbank az élelmiszerpazarlás ellen
Az Európai Unióban 40 millió ember nem jut elegendő élelmiszerhez. Magyarországon a lakosság több mint 30 százaléka nem jut elegendő élelmiszerhez. Becslések szerint hazánkban a teljes élelmiszerláncban évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszert dobunk ki, ebből 400 ezer tonna a háztartásokból kerül ki.
Az élelmiszerbank fő tevékenysége, hogy a kereskedőktől és a gyártóktól begyűjti a feleslegessé vált lejárat előtti élelmiszereket. Az élelmiszer több módon válhatnak feleslegessé, az egyik ilyen, ha közel van már a lejárati dátumhoz és tudják, hogy nincs idő eladni. Az eseteket egy részében olyan termékek kerülnek ide, amelyek akár hónapokig is elállhatnak. A raktárból az élelmiszereket 3-4 nap, vagy esetleg pár hónap után osztják ki, szem előtt tartva a szavatossági időt.
De az élelmiszerbank raktárába kerülhetnek az olyan gyártási hibás termékek is, amelyek egyébként teljes mértékben elfogyaszthatók. Ugyanis például gyártási hibának számít, ha picit eltérő a termék színe, vagy esetleg más a só-, vagy cukortartalma. Ilyenkor a gyártó azért nem kívánja az adott terméket értékesíteni a boltokban, mert nem ugyanaz a minőség, mint amit a vevők megszoktak.
A szezonális termékek esetében viszont sehogy sem lehet kiküszöbölni a felesleget, ilyen például a most aktuális csokinyúl esete is. Az első élelmiszerbankot 1966-ban az Egyesült Államokban alapították, Magyarországon pedig tíz éve működik a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. A non-profit cég ingyen kapja az ételt a cégektől, és partnerszervezetek segítségével juttatja el az élelmiszereket a rászorulókhoz. Éppen ezért magánemberektől nem tudják befogadni a háztartási felesleget, ha valaki segíteni szeretne az egyesületnek, akkor a működéséhez szükséges hozzájárulással tudja támogatni a munkát.
Az élelmiszerbank 220 partnerrel együttműködve 300 ezer rászorulón tudott rendszeresen segíteni. Március 9-én az Egyenlítőben az epizód vendégei voltak Sczígel Andrea, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója és Ujhelyi Katalin, az egyeüslet fejlesztési igazgatója.
Reális esély van arra, hogy francia mintára belátható időn belül a magyar jogszabályok is rendelkezzenek az élelmiszer-pazarlás megfékezéséről. A hazai üzletláncok előremutatónak tartják a törekvést, de a többségük állítja, már eddig is tett azért, hogy minél kevesebb étel kerüljön a szemétbe.
forrás: greenfo.hu
