Amit a világ minden országa aláírt
Történelminek titulált megállapodással ért véget az ENSZ párizsi klímacsúcsa. A dokumentum aláírásával az országok vállalják, hogy soha nem látott mértékben csökkentik a károsanyagkibocsátásukat. Az viszont homályos, hogy milyen ütemben valósítják meg a megállapodásban megfogalmazott ambiciózus célokat.
Szombaton ért véget a az ENSZ 21. Klímakonferenciája, másnéven a COP21. A 195 országot érintő klímacsúcs előtt mindenki arról beszélt, a párizsi tanácskozás lehet az emberiség utolsó esélye, hogy egy olyan globális megállapodás jöjjön létre, amivel sikerülhet megfékezni a klímaváltozást és a század végéig 2 Celcius fok alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést. “Nincs B terv, ahogy nincs B bolygó sem” - hangsúlyozta a tanácskozás jelentőségét Ban Ki-Moon, az ENSZ főtitkára.
A klímcsúcs végleges tervezete alapján úgy tűnik, hogy valóban történelmi megállapodás születetett Párizsban. "Ez a megállapodás olyan nagy ügyeket fog szolgálni, mint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni közdelem, az alapjogok és végül a béke" - mondta elérzékenyülten Laurent Fabius francia külügyminiszter, a klímacsúcs elnöke “győzelmi beszédében” a csaknem két hetes tanácskozás zárónapján. Francois Hollande francia elnök sem fukarkodott a nagy szavakkal: “a mai egy történelmi pillanat, kulcsfontosságú dokumentum van most az asztalon, melyet ha elfogadnak az ENSZ országai, akkor először állapodnak meg egy valóban globális klímamegállapodásról, mely 2015. december 12.-ét történelmi nappá teszi”. A tervezetet nemcsak a klímacsúcs résztvevői fogadták kitörő lelkesedéssel. "A malomkerekek lassan őrölnek, de Párizsban őröltek. A szöveg egyértelműen a történelem szemétdombjára helyezte a fosszilis energiákra épülő ipart" - mondta Kumi Naidoo, a Greenpeace International vezetője.
„Az alapanyag nem rossz”
A megállapodás szerint ugyanis a legfontosabb cél az átlaghőmérséklet emelkedésének két fok alatt tartása, ami azért számítana hatalmas előrelépésnek, mert a károsanyagkibocsátás-csökkentésre vonatkozó nemzeti vállalások alapján úgy tűnt, hogy lehetetlen lesz elérni a párizsi klímacsúcs legfontosabb célkitűzését. Vaszkó Csaba, a WWF éghajlatváltozás programjának vezetője a hvg.hu-nak elmondta, az előzetes vállalások alapján 3-3,5 Celsius fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet a század végére, ami azt jelentette volna, hogy lesz ugyan kibocsátás-csökkenés, “még ha nem is olyan mértékű, hogy a biztonságos 1,5 Celsius fok alatt tartsa a globális középhőmérséklet-emelkedést.”
A megállapodást 2016 áprilisa és 2017 április között írhatják alá az országok. Ahhoz, hogy érvényes legyen a párizsi tervezet, az kell, hogy a 195 résztvevő fél közül minimum 55 ratifikálja a dokumentumot, de az aláíró országoknak a teljes károsanyag-kibocsátás 55 százalékát is le kell fedniük. A megállapodásból az is kiderül, hogy 2018-tól öt évente fogják vizsgálni, hogyan állnak az országok kibocsátás-csökkentéssel. „Az alapanyag nem rossz, de fontos, hogy minél többen, és hogy a nagy kibocsátóak is aláírják a megállapodást” – értékelt Vaszkó. “A mostani, kötelező érvényű megállapodás esélyt ad arra, hogy 2050-re kivezessük a fosszilis energiahordozókat és áttérjünk a 100 százalékig megújuló energiára, ami azt garantálná, hogy nem lépjük túl a 1,5 Celsius fokos felmelegedési küszöbérrtéket” - mondta a hvg.hu-nak Hunyadi Réka, a Greenpeace szakértője.
Többet kell vállalniuk az országoknak
Az ambiciózus célkitűzés ugyanakkor azt is jelenti, hogy az eddig tett nemzeti vállalások nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy két Celsius fok alatt illetve 1,5 Celsius fok közelében tartsuk az átlaghőmérséklet-növekedést. Vaszkó szerint az Európai Unió 2030-ig tett vállalása a 40 százalékos károsanyag-csökkentésre (ez az egész unió kibocsátására vonatkozik) “sem volt elég ambiciózus, mert az 50-60 százalékos csökkenés is elérhető lenne.” (Az EU adja a globális károsanyagkibocsátás kilenc százalékát, a magyar kibocsátás ennek mindössze 1,4 százaléka) Ez igaz Magyarországra is, vagyis a klímacsúcs után nekünk is át kell gondolnunk klímastratégiánkat. Magyarországon jelenleg a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiamixen belül mindössze 9,8 százalék és 2011 óta nem épült új szélerőmű idehaza, vagyis van még miben javulnia az országnak. Az ugyan érdekes, hogy a tervezet nem említ konkrét kibocsátási értékeket 2030-ra, ehelyett az a cél szerepel, hogy az évszázad második felére el kell érni az üvegházhatású gáz semlegességet, vagyis a fosszilis energiahordozók kivezetését. Vaszkó úgy látja, hogy gyengíti a megállapodást az, hogy nincsenek kitűzve olyan célértékek, amik világosabbá tennék, milyen ütemben kell haladniuk az országoknak.
Közös megállapodással
Vaszkó szerint talán az egyik legfontosabb eleme a párizsi egyezménynek, hogy a szövegbe is bekerült, hogy az aláíró országoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy az átlaghőmérséklet legfeljebb 1,5 Celsius fokkal emelkedjen, mert az mutatja, hogy egy egységes és globális egyezmény születhet, vagyis a fejlett országok mellett a fejlődő országok is készek csökkenteni károsanyagkibocsátásukat. “A közös, de megkülönböztetett felelősség elve látszik érvényesülni”, értékelt a WWF szakértője a fejlődő és a fejlett országok érdekellentétére utalva. Jelenleg a fejlett és a fejlődő országok károsanyag-kibocsátása nagyjából azonos mértékű, de a már levegőben lévő károsanyagokért és a klímaváltozás okozta károkért elsősorban a fejlett országok felelősek. A fejlődő országok ugyanakkor eddig vonakodtak visszafogni kibocsátásukat, mert attól féltek, hogy ez visszaveti gazdasági teljesítményüket.
Magyarország is beszáll a globális alapba
Az is fontos eleme a megállapodásnak, hogy a világ vezető hatalmai vállalták, hogy 2020-ig évi 100 milliárd dollárt fordítanak éghajlatvédelmi célokra (ebből is finanszíroznák a kevésbé fejlett országok klímacéljának elérését és a klímaváltozás által sújtott országok kártalanítására), 2020 után pedig ez az összeg tovább emelkedne. Ezt összeget a az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alatt működő Zöld Klíma Alap (Green Climate Fund) kezelné, de Vaszkó szerint még sok a nyitott kérdés, hogy kik, milyen célokra és milyen feltételekkel költhetnének ebből a pénzből. Évi 100 milliárd dollár jelentős összeg, de bizonyos országok (például Kína, India) még ennél is többet fognak költeni éghajlatvédelemre, például különféle beruházásokon keresztül. A Greenpeace szakértője ugyanakkor hiányolja, hogy a 2020 utáni vonatkozó támogatás-emelés mértékéről nem született megállapodás. Azt már korábban is lehetett tudni, hogy Magyarország egymilliárddal száll be az alapba, de azóta megdupláztuk az összeget, vagyis kb. 3,3 millió dollárt teszünk a közösbe.
Forrás: hvg.hu
képek forrása: http://www.cop21.gouv.fr/en/
