Ruanda – Az első nejonzacskó-mentes ország Afrikában
Ne csodálkozzunk ha Ruandába érkezvén, az útlevél-ellenőrzést követően azonnal átvizsgálják poggyászainkat műanyag zacskók után kutatva, melyeket azon nyomban elkoboznak és helyette vászon, illetve papírzacskót kínálnak fel.
A kép forrása: www.afrikablog.hu
2008 óta törvény tiltja egész Ruanda területén a nylonzacskók gyártását, használatát, értékesítését valamint importálását. Ruanda ezzel Afrika első nylonzacskó-mentes államává lépett elő.
Mi az oka a furcsa törvénynek?
A tilalom bevezetésének célja természetesen a környezetvédelem. Ruanda, mint kis, főként mezőgazdaságból élő ország termőföldjeire és állatállományára igen kártékony hatással volt a milliószámra felgyülemlett műanyag zacskó, mely hol a fákon lógott, hol különböző csatornákat dugaszolt el.
A 2008-as kormányrendelet csak része az ún. Vision 2020 tervezetnek, melynek fő törekvése egy egységes, ruandai identitás felépítése, illetve célja az is, hogy Ruanda, a világ egyik legkevésbé fejlett országaként a közepes fejlettségű országok közé küzdje fel magát. E cél elérése érdekében kiemelkedő fontossággal bír a környezetvédelem fejlesztése, illetve egy modern mezőgazdaság és állattenyésztés megteremtése. A ruandai kormány nylonzacskó-használatot tiltó akciója eddig életképesnek bizonyult, azonban még komoly kihívások várnak rá, hiszen a tiltással egyidejűleg megjelent a műanyagzacskó-csempészet. A kormány igen keményen fellép a zacskócsempészekkel szemben: a büntetés lehet pénzbírság és/vagy szabadságvesztés. A börtönbüntetés időtartama 12 hónapig terjedhet, míg a pénzbírság összege elérheti a 600 eurót is. Nemcsak a zacskócsempészeknek kell óvatosnak lenniük: ha egy járókelőt rajtakapnak kezében egy nylonzacskóval, az az illető 150 dollárjába kerülhet.
Jelenleg Ruandában három papírzacskót gyártó üzem működik, melyek napi kiadása körülbelül 170 euróval nőtt meg a környezetbarát zacskógyártás következtében. A korábban nylonzacskót gyártó üzemeket a kormány különféle adókedvezményekkel támogatja azért, hogy az eddigi gyártásról átálljanak a zacskók újrahasznosítására. Így például egy üzem ma már szúnyoghálókat gyárt az elhasznált zacskókból.
Kelet-Afrika Svájca, a közösségi munka hazája
Ruanda részben a műanyagzacskó gyártás és használat tilalmának köszönheti, hogy Afrika egyik legtisztább országává vált. Egy másik jelentős tényező, amely hozzájárult Ruanda ,,szemétdombjainak‘‘ felszámolásához az umuganda rendszer. Az umugandát tulajdonképpen, mint közösségi munkát lehetne jellemezni: közösségi munka egy közös cél elérése érdekében. A kormány a 2000-es évek végén intézményesítette az umuganda rendszert, ami már a belga adminisztráció előtti időkben is létező intézmény volt a helyi társadalomban.
A hagyományos ruandai kultúrában az umuganda azt jelentette, hogy a család, barátok, szomszédok összegyűlnek, egy közös feladat megoldására, ill. egymás megsegítésére. Ez az intézmény a belga gyarmati időszak alatt (1923-1962) és azután is fennmaradt. 1974-től már a ruandai kormányprogram részévé vált. Heti egy alkalommal minden munkaképes állampolgár köteles volt részt venni a közös feladatok elvégzésében, ha valaki ezt mégsem tette meg, büntetésre számíthatott. Az 1994-ben bekövetkezett népirtás alatt az umuganda jelentése eltorzult, azt a jelentést hordozta: ,,Találjátok meg a tuszik búvóhelyét és vegyétek üldözőbe őket!‘‘ A népirtás után csak 1998-ban vezették be újra ezt a hagyományos ruandai intézményt, intézményesítése azonban, mint azt már fentebb említettük mintegy tíz évvel később következett be.
A jelenlegi törvények alapján az umuganda, közösségi munka programjában minden 18 és 65 év közötti munkaképes személy – férfiak és nők egyaránt – kötelesek részt venni, ez körülbelül a lakosság 80%-át teszi ki. Az umuganda keretén belül elvégezendő feladatokra minden hónap utolsó szombatján kerül sor, reggel 8 órával kezdődően. A munka legalább 3 órán át tart, mely időre a közlekedés megáll, még a taxik sem közlekedhetnek. A feladatok közé tartozik a szemétszedés, a lakókörnyezet takarítása, építkezésben való segédkezés stb. A felmérések alapján 2011 és 2013 között majdnem 19 millió fő vett részt a különböző umaganda tevékenységekben, melynek köszönhetően Ruanda környezetvédelmi, illetve infrastrukturális szempontból is jelentős eredményeket ért el, ilyenek például: faültetvények létrehozása, erózió elleni védekezés, utak, egészségi központok, iskolák, hidak építése.
A kis közép-afrikai országban tehát az eddigi eredményeket tekintve sikeresnek mondható a kormány által folytatott környezetvédelmi program. Reményeik szerint 2020-ra már egyre több afrikai ország fogja követni a ruandai példát és több figyelmet fognak fordítani a környezetvédelemre. Az umuganda rendszer működése megmutatja azt, hogy egy szegény afrikai ország, csekély anyagi eszközökkel is tud valamit tenni a közösség érdekében, az összefogás erejével.
