Fiatal férfi vagy? Megmondjuk, mennyi élelmiszert pazarolsz!

 Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) 2011-ben készült felmérése (Global Food Losses and Food Waste) szerint a globális élelmiszer-ellátási láncban amegtermelt élelmiszerek mintegy harmada égzi hulladékként. A világjelenleg rendelkezésre álló erőforrásai akár 9–10 milliárd embernek is biztosíthatnák, hogy „tisztes szegénységben” megéljen, ha a javakkal ésszerűbben, igazságosabban bánnának. Míg a fejlődő világban elsősorban az agráriumban keletkező veszteségek viszik a prímet, a fejlettebb országokban a fogyasztói élelmiszer-pazarlás jelent problémát. Az Európai Unióban például a teljes élelmiszerláncban keletkező veszteségek 42 százaléka végzi háztartási hulladékként – mutatta ki a BIO Intelligence Service pár évvel ezelőtti tanulmánya. Az eddigi kutatások egybehangzó következtetése, hogy a fiatalabbakra sokkal inkább jellemző a pazarlás, a nagyobb háztartások több hulladékot termelnek, viszont fajlagosan az egyfős háztartások mutatják a legrosszabb képet. Fontos szempont még, hogy vannak-e gyerekek a háztartásban, mert ők egyszer ezt ennének, egyszer azt, ennek a vége pedig ugyancsak az, hogy az étel a szemétben végzi.  

A hazai pazarlók

Ezért sem meglepő, hogy az élelmiszer-pazarlás folyamatosan a kutatások homlokterében áll. Idehaza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) dolgozott ki egy szakmai programot, amelynek első elemeként országosan reprezentatív fogyasztói felmérést végzett 1006 fő személyes megkérdezésével. Bódi Barbara és Kasza Gyula, a Nébih kutatói, elsősorban a magyarországi élelmiszer-pazarlás mértékét igyekeztek kimutatni, valamint azt, hogy milyen szociodemográfiai tényezők határozzák meg, ki pazarol, ki nem. A munka eredményét az Élelmiszer-vizsgálati Közlemények legfrissebb számában tették közzé.

A nők kevesebb élelmiszert pazarolnak, mint a férfiak

Az eredmények alap

ján a megkérdezettek több mint 10 százaléka szélsőséges élelmiszer-pazarló, csaknem negyedük pedig egyáltalán nem az, tehát a lakosság 66 százaléka mondható átlagosan pazarlónak. A nyugati országokkal összehasonlítva csak kisméretű összefüggés van az élelmiszer-pazarlás és a háztartások mérete között, mindazonáltal elmondható, hogy a négyfős háztartásokban megy pocsékba a legtöbb étel. Az is számít, hogy ki vásárol a családban: a nők 30 százaléka állította magáról, hogy nem vesz olyasmit, amit ki kell dobni, a férfiaknál ez az arány mindössze 17 százalék volt. A szélsőséges mértékű pazarlás szintén jellemzőbb a férfiakra.

 Az életkor befolyásoló hatása

A fiatalabb generáció (40 év alattiak) magatartása kedvezőtlenebb az 50 év feletti fogyasztókéhoz képest, a szélsőségesen sokat pazarló fogyasztók táborát azonban elsősorban a 30-as éveikben járók alkotják. Az utóbbi feltételezhetően nem életkori sajátosság, hanem az életvitelből adódik. Magyarországon is több ételt dobnak ki azok, akik jól keresnek. Összegzésként tehát elmondható, hogy Magyarországon a férfiak, a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások és a 30-as korosztály pazarolja a legtöbb élelmiszert.

 Miért dobjuk ki?

Szintén beszédes eredményekre jutott a a Tetra Pak Hungária Zrt. és az NRC Piackutató Intézet augusztusban közzétett felmérése, amely szerint főként azért landol a kukákban az élelmiszer, mert megromlik – derült ki egy országos felmérésből. A háztartások 4 százaléka napi, 27 százaléka heti, 11 százaléka pedig havi gyakorisággal dob ki ennivalót. Legtöbbször a pékáru, a főtt étel, a zöldség és gyümölcs, a húsfélék és felvágottak, a tej és tejtermékek, valamint a gyümölcslevek kerülnek a szemétbe. 80 százalékban azért, meg megromlottak, 10 százaléknak lejárt a szavatossága, 8 százalék pedig egyszerűen megmaradt, vagy az élvezeti értéke csökkent.

Forrás: http://vs.hu/mind/osszes/megmondjuk-azok-koze-tartozik-e-akik-a-legtobb-kajat-dobjak-ki-1007#!s0