Decembertől nagy változás a magyar boltokban
Más élelmiszercímkékkel fogunk találkozni a boltokban ez év decemberétől: pontos információkat kaphatunk majd a termékek allergéntartalmáról, és elvileg eltűnnek a túlságosan apró betűk is. De lesz olyan bolt is, ahol a hentespultban kézzel írják majd az információkat a kimért felvágott zsírpapírjára.
December 13-án lép hatályba az élelmiszerek címkézését szabályozó új rendelet, melynek célja többek között az, hogy az allergiások, vagy az étel-intoleranciával rendelkezők teljes körű tájékoztatást kapjanak az allergén anyagokról.
Ez elvileg nem jelent majd gondot azoknál az áruknál, amiket előrecsomagolva, címkézve emelünk le a polcokról. Érdekesebb a helyzet abban az esetben, ha párizsit szeleteltetünk a hentespultnál, vagy kimért kőrözöttet vennénk.
Az előre nem csomagolt élelmiszereknél is érvényes lesz ugyanis a szabályozás, tehát amikor a szemünk előtt csomagolják az élelmiszert, akkor is kell tájékoztatást kapnunk az allergénekről:
- A fogyasztót informálni kell arról, hogy a vásárlást megelőzően hogyan kaphat információt az allergénekről.
- Kérésre szóban tájékoztatni kell a vevőt.
- A fogyasztónak a leírást meg kell mutatni, ha igényli.
- Az információért nem számolható fel plusz költség.
Vannak olyan mérlegek, amelyek a vonalkód és az ár mellett az összetevők listáját is rá tudják nyomtatni a címkékre. A Pénzcentrum információi szerint a szakemberek már megkezdték a szükséges adatok betáplálását a mérlegekbe annak érdekében, hogy decembertől már az előre nem csomagolt termékek esetén is tisztában lehessünk az allergén-tartalommal. Így tehát a címkematrica a vonalkód és az ár mellett már az allergiát, érzékenységet kiváltó összetevőket is mutatja.
Ahol viszont nincs digitális mérleg, a hentespultban kézzel kell ráírni a csomagolásra a kért adatokat.
És mik azok, amikre számíthatunk a csomagoláson, mi minden lehet allergén?
- glutént tartalmazó gabonafélék (azaz búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut, illetve hibridizált fajtái) és a belőlük készült termékek
- rákfélék és a belőlük készült termékek
- tojás és a belőle készült termékek
- hal és a belőle készült termékek
- földimogyoró és a belőle készült termékek
- szójabab és a belőle készült termékek
- tej és az abból készült termékek (beleértve a laktózt)
- diófélék, azaz mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia vagy queenslandi dió
- zeller és a belőle készült termékek
- mustár és a belőle készült termékek
- szezámmag és a belőle készült termékek
- csillagfürt és a belőle készült termékek
- puhatestűek és a belőlük készült termékek
- kén-dioxid és bizonyos szulfitok
A rendeletben egy példát is láthatunk a jelölésre:
Rengeteg a veszélyes termék
Ha valakinek nem kell szembenéznie hasonló allergiás, érzékenységi problémákkal, nem is gondolja, mennyi mindenre kell figyelni. Szinte az összes készterméket meg kell vizsgálni, mert néha azokban az árukban is allergénekre bukkanhatunk, amik esetében nem is sejtenénk efféle kockázatot. Akár a darált hús, vagy az instant kávé is tartalmazhat glutént, ami az érintettek szervezetébe jutva akár le is nullázhatja a diétát, feleslegessé téve a további erőfeszítéseket.
A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint eddig a leginkább veszélyes termékek például az édes- illetve sütőipari termékek voltak, ahol a tej, így a laktóz vagy a kazein, mint allergén feltüntetése sok esetben hiányzott. Arra sem árt figyelni, hogy az előkészített ételek, szószok és mártások tartalmazhatnak mustárt. A felmérések alapján gyakori hiba, hogy az édességeken nincs feltüntetve a glutén- vagy a mogyorótartalom. De sokkal veszélyesebb például, ha előfordul - mint ahogy az nemegyszer megtörtént-, hogy a laktózmentesként árult tej mégis tartalmazott laktózt. A vizsgálatok során 2011. és 2013. között legtöbb esetben a nem jelölt, de a megengedettnél magasabb gluténtartalom okozott problémát.
Forrás: penzcentrum.hu
