Legálisan ömlik az olasz szemét a magyar égetőkbe
Néhány éve nemzeti ügy lett idehaza egy osztrák hulladékégető felépítésének megakadályozásából, közben azonban magyar vállalkozások tízezer tonnákban mérhető mennyiségű hulladékot importálnak, hogy fűtőanyagként égessék el. A zöldhatóság szerint üzleti titok a kilétük, ezért a hvg.hu perre megy az adatokért.
Évente több tízezer tonna hulladékot hoznak be Magyarországra, hogy itt különböző üzemekben elégessék – derül ki a hvg.hu által az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségtől (OKTVF) kikért adatokból. Ez a hulladék – szemben a 2006-ban Magyarországra szállított német hulladékbálákkal – teljesen legálisan érkezik az országba, épp azért lehet róla nyilvántartás a zöldhatóságnál, mert az importőrök benyújtották az előírt nyomtatványokat.
Az OKTVF adatai szerint 2010-ben több mint 83 ezer, 2011-ben pedig 75 ezer tonna hulladék érkezett Magyarországra azzal a céllal, hogy tüzelőanyagként hasznosítsák (a tavalyi év adatainak összesítése még nem fejeződött be, a számokat az idei második negyedévre ígérte a zöldhatóság). A legtöbb hulladékot – két év alatt 128 ezer tonnát – Olaszországból importálták, a második helyen Ausztria áll – összesen 24 ezer tonnával –, de érkezett égetésre szánt hulladék Szlovákiából, Németországból, Horvátországból és Ukrajnából is.
Német hulladékbálák - ezek illegálisan érkeztek (Fotó: Müller Judit)
A hulladék igen változatos fajtájú: Ukrajnából például fafeldolgozás során keletkező mellékterméket hoztak be, 2010-ben pedig több mint 2000 tonna gumiabroncsot importáltak Ausztriából, Olaszországból és Szlovákiából. Több esetben viszont az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódjai alapján sem egyértelmű, hogy pontosan milyen szemétről van szó: a legnagyobb mennyiségben behozott hulladék mellett található szám például „éghető hulladékot” jelent, de csak találgatni lehet, hogy azon belül pontosan miről van szó.
A besorolás alapján valószínű, hogy az „éghető hulladékok” kategória a háztartási szemétből úgynevezett mechanikai kezeléssel leválogatott anyagot takarja. A háztartási hulladék aprításával és átrostálásával egyes hulladékkezelők olyan, főleg műanyagokból, papírból, fából és szövetből álló anyagkeveréket nyernek, amely alkalmas arra, hogy például szén helyett elégessék. Ebből a hulladékfajtából az OKTVF adatai szerint 2010-ben több mint 68 ezer, 2011-ben pedig több mint 60 ezer tonnát hoztak be az országba.
Az OKTVF üzleti titokra hivatkozva elutasította a hvg.hu kérését, hogy adatokat közöljön a hulladékszállítmányok magyarországi fogadóiról. Álláspontunk szerint azonban ebben az esetben nincs helye az üzleti titokra történő hivatkozásnak, hiszen az adatok nyilvánosságra hozatala nem veszélyezteti az érintett cégek jogos gazdasági érdekeit. A kért adat emellett álláspontunk szerint környezeti információnak számít, így közérdekű, és mindenkinek joga van megismerni. A hvg.hu ezért pert indít a kért adatok kiadásáért.
Mivel a zöldhatóság egyelőre hallgat, csak közvetett forrásból lehet következtetni, hogy kik lehetnek az importszemét címzettjei. Gumiabroncsot például hagyományosan a cementgyárak használnak fűtőanyagként, egyrészt a magas energiatartalma miatt, másrészt azért, mert a benne lévő fémszálak anyaga is beépül a termékbe. A korábban már említett, válogatott hulladékot pedig szén helyett vagy azzal együtt égethetik el hőerőművekben.
A lehetséges címzettekre utal az új, tavaly novemberben elfogadott hulladéktörvény is, amely úgy rendelkezik, hogy a hulladékot kizárólag elektromos- vagy hőenergia-termelésre, illetve cement-, tégla-, cserép- és kerámiagyártás céljából lehet elégetni. A régi és az új törvény is úgy rendelkezik egyébként, hogy hulladékot csak „hasznosítás” céljából lehet az országba behozni, „ártalmatlanítás” céljából nem. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy égetésre szánt hulladékot lehet importálni, szemétlerakóba viszont nem kerülhet külföldi szemét.
A legális szemétimporthoz egyébként a 2000-es években jött meg a kedvük a magyar cégeknek, miután a hulladékból termelt áram bekerült a zöldenergia-termelés támogatására létrehozott úgynevezett kötelező átvétel rendszerbe (KÁT). Az ebbe a körbe tartozó termelőktől a szolgáltatóknak mindenképpen meg kellett vásárolniuk az energiát, méghozzá kormányrendeletben előírt -– a piacinál magasabb – áron. Ez a lehetőség azonban a 2010-es kormányváltás óta jelentősen beszűkült, 2011-ben – a Magyar Energia Hivatal beszámolója szerint – már csak két kisebb erőmű adta el így az energiát.
A hulladékégetés azonban a KÁT-on kívül is megéri egyes cégeknek, hiszen a hulladék nemcsak olcsóbb a szénnél, de a tulajdonosa sok esetben fizet azért, hogy megszabaduljon a szeméttől. Mivel a hulladék részben vagy egészében megújuló energiaforrásnak számít – még akkor is, ha jelentős részben kőolajszármazék gumit vagy műanyagokat égetnek el – így az erőműnek kevesebb, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására feljogosító szén-dioxid-kvótát kell vásárolnia.
Jelenleg valóban legálisan megtehetik a cégek, hogy veszélyesnek nem minősülő hulladékot importálnak – mondta a hvg.hu-nak Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár, aki szerint a kormánynak szándékában áll „még az idén” megszüntetni ezt a gyakorlatot. Az erről szóló kormányrendeleten Illés szerint már dolgoznak az államtitkárságon. A jogszabályváltozás fő célja az lenne, hogy a jövőben csak az itthon keletkezett hulladékot lehessen elégetni Magyarországon.
Az eszközöket firtató kérdésre Illés kérdéssel felelt: vajon miért történhetett meg, hogy az előző kormányok idején a nagy áruházláncok nyomott áron forgalmaztak import dinnyét, amivel a magyar termelők érdekeit sértették, ez a kormány pedig mindegyikkel megállapodásra jutott a magyar dinnye forgalmazásáról? Az államtitkár elképzelhetőnek nevezte, hogy a cégek önkéntesen, közjegyző előtt nyilatkozzanak, hogy csak hazai eredetű hulladékot égetnek, amennyiben pedig kiderülne, hogy ezt nem tartják be, lemondanak a működési engedélyükről.
Forrás: hvg.hu
