Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 12 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Trágya: melléktermék vagy hulladék?

  • 2013. február 15.
  • Pauló Gergő

Ha a trágya hulladéknak számít, borsos áron és sok adminisztráció mellett lehet kivinni a földekre. Pontos definíciót várt tegnap a hatóságtól a biogáz-egyesület.

– Sok probléma volt az új hulladéktörvénnyel, és a módosítások után is sok maradt. A biogáziparban ugyanis az az alapkérdés, hogy a legtöbb biogázüzemben felhasznált trágya mezőgazdasági mellékterméknek vagy hulladéknak minősül. A rendelkezések ellentmondanak egymásnak – összegezett a jogszabályról szólva Kovács Kornél, az egyetem biotechnológiai tanszékének vezetője. A Magyar Biogáz Egyesület elnöke a tegnap tartott szerb–magyar szakmai találkozón kiemelte: tavaly 1,3 milliárd forintos beruházással épült Szeged mellett biogázerőmű.

A működtető Zöld Forrás Kft.-vel is előfordult, hogy a hatóság nem adott engedélyt rá, hogy kivigyék a termőföldre az előállított úgynevezett fermentlevet. Kizárólag hígtrágyaként kezelhették, holott az alapanyagon lényegesen javít a biogázüzem azzal, hogy a szaganyagokat, illetve egy csomó káros anyagot kiesznek belőle a bacilusok. Ha hulladékként kell kezelni, akkor ártalmatlanítani kell, környezetvédelmi hatástanulmány és engedély szükséges, ha viszont mellékterméknek számít, akkor olcsóbban ki lehet juttatni a földekre.

– Nem tisztázott még ez a kérdés a környezetvédelemmel, bár van ráhatásunk a jogalkotókra. Jogalkalmazóként nekem és számos más kollégámnak az a határozott véleményem, hogy az uniós jogszabályokból az következik, hogy a hígtrágya melléktermék – mondta el kérdésünkre Márton Lázár, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Állatvédelmi Igazgatóság osztályvezetője. – Bevontak a hulladéktörvény megszövegezésébe, ennek ellenére a laikusoknak teljesen érthetetlen lesz. Nehezíti a helyzetünket, mert a régiben egyértelműbb definíció szerepelt. Útmutatót kell majd mellé írni, a végrehajtásban pedig eltérnek majd a vélemények.

Kovács Kornél legalább ugyanilyen problémát lát az engedélyezési procedúrában: egy biogázüzem építéséhez jelenleg 24-féle engedélyt kell beszerezni, mielőtt az első kapavágást megejtenék. Emiatt alsó hangon másfél-két év az engedélyezés és fél év az építkezés. (Ausztriában és Németországban egyablakos ügyintézéssel ugyanez hónapok kérdése.) Így nehezen terjed el ez az egyébként hasznos technológia, hiszen a biogáz abban különbözik a megújuló energiaforrásoktól, hogy egyedül egyesíti a hulladékkezelést a megújuló energiatermeléssel.

Forrás: delmagyar.hu