Minél keletibb, annál pazarlóbb
Az EU déli és keleti tagállamaiban áll a legrosszabbul a hulladék-újrahasznosítás ügye – derült ki az Európai Bizottság múlt héten kiadott jelentéséből. Míg Ausztriában szinte semennyi települési (azaz minden nem veszélyes) hulladék nem jut feldolgozatlanul a föld alá, addig Bulgáriában ebből lényegében semmi nem hasznosul újra.
A két szélsőség között nagy a szórás, de az adatokból kitűnik: a
kevéssé gazdaságos és nagy környezetterheléssel járó megoldás az EU új
tagállamaira, valamint Olasz- és Görögországra jellemző. Utóbbiban az
ország 71 hulladéklerakójából csupán egyetlenegy felel meg az EU
előírásainak – jelezte az Euobserver internetes hírportál.
– A hulladék erőforrás, aminek földbe temetése rövidlátásra vall
–idézte az Európai Bizottság januári sajtóközleménye Janez Potocnikot.
Az EU környezetvédelmi biztosa szerint a hatékony kezelés –
energiatermelés, komposztálás, újrafelhasználás – további négyszázezer
munkahelyet teremtene az EU-ban, ahol jelenleg kétmillió ember dolgozik a
szeméthegyek kezelésén. Az ágazat 2008-ban az EU gazdaságának egy
százalékát adta, ám a szlovén EU-biztos szerint a 145 milliárd eurós
éves összforgalom 187 milliárdra is nőhetne 2020-ra, hozzájárulva a
kontinens gazdasági növekedéséhez. Egyúttal jelentősen csökkenthetné a
pazarló hulladéklerakókra fordítandó összeget, amely a 27 tagállamban
évente összesen 72 milliárd eurót tesz ki. Ma az unióban átlagosan 16
tonna hulladék jut egy emberre évente, ebből hat tonna kerül a
hulladéklerakókba.
A növekvő szeméthegyeket azonban nemcsak fizikailag lesz lehetetlen a
föld alá söpörni, de az onnan kiszabaduló metángáz – az üvegházhatás
egyik okozója – miatt ez mind veszélyesebb is lenne a globális
felmelegedés miatt. Ezért az EU tervei szerint 2020-ra meg kell
teremteni az „erőforrás-hatékony Európát”, jelentősen csökkentve a
felhasználatlan hulladékok arányát. Németország, Ausztria, Dánia,
Svédország és a Benelux államok e tekintetben már a jövőben élnek: a
keletkezett hulladékoknak csupán öt százalékát földelik el, a többi
valamilyen formában újra hasznosul. Ettől nemcsak a keleti, de több
nyugati tagállam is messze jár. Nagy-Britanniában nagyjából 50,
Írországban több mint 60 százalékban marad feldolgozatlanul a hulladék,
ráadásul a briteknél jelenleg sincsen semmilyen korlátozás a nem
veszélyes hulladékok betemetésére vonatkozóan, ami jól jelzi, hogy
egyelőre hiányzik az erőforrásaival hatékonyan gazdálkodó Európa
megteremtésének szándéka több régi tagállamban is.
Napi 8 millió forint
Mivel Magyarország nem hozta összhangba az uniós irányelvekkel saját
hulladékgazdálkodási törvényét 2010. december 12-ig, Brüsszel napi 27
ezer eurós büntetés kiszabását kérte az Európai Bíróságtól Budapesttel
szemben. Az EB még áprilisban hasonló intézkedést kért Szlovákiát,
Lengyelországot és Bulgáriát illetően is.
– Nagy vonalakban a jelenlegi hulladékgazdálkodási törvény (hgt)
ugyan megfelel az irányelvnek, de ezt a törvény tényszerűen nem mondja
ki – mondta lapunknak Reichert Péter. A környezetvédelmi ügyeket ismerő
ügyvéd szerint ennek oka az, hogy így a környezetvédelmi hatóságoknak a
gyakorlatban nagyobb mozgásterük van a büntetések – értsd: a minél
nagyobb összegű bírságok – kiszabásában. Ez pedig jóval több lehet, mint
az államot sújtó évi 2,4 milliárd forintos büntetés, aminek kiszabása
egyébként is hosszadalmas folyamat. (Nem egy esetben, környezeti
károkozással nem járó szabálysértésnél az Országos Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség akár egymilliárd forintos
büntetést is kiszab.)
– Bár tételesen az EU-s irányelv nem része a magyar szabályozásnak, a
hatóságok által megbírságoltak hivatkozhatnak az uniós irányelvre, ezt a
bíróság több esetben el is fogadta – mondta az ügyvéd. Szerinte a
hulladékkezelésben Magyarországnak nincsen látványos elmaradása. –
Készül az új hgt, amely jövő januártól lépne életbe, bár részleteiben
még kaotikusnak tűnik – vélte a szakember.
Forrás: nol.hu