Az E-misszió Egyesület hulladékgazdálkodási témával foglalkozó kerekasztalok szervezésébe fogott, melyeknek célja az adott részterületeken  illegális lerakás, szelektív gyűjtés, veszélyes hulladékok, komposztálás  gyakorlati lépések megtervezése és végrehajtása. A beszélgetésekre döntéshozókat és az adott részterületen érintett szakembereket hívunk meg.

Az első megbeszélést 2004. február 19-én tartottuk, témája az illegális hulladéklerakás problémaköre volt.

Sokat ígért, hogy már az előzetes megbeszéléseken több megvalósításra érdemes ötlet is felmerült. Az alábbi intézmények képviselői, vezetői voltak jelen: Nyíregyháza jegyzője, az önkormányzat környezetvédelmi referense, környezetvédelmi tanácsnoka és alpolgármestere, a Hatósági Iroda képviselője, a Közterület Felügyelet igazgatója, aVárosüzemeltetési Kht. igazgatója és a köztisztasági ágazatvezető, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettese, a Nyír-Flop Kft. ügyvezető igazgatója, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóság természetvédelmi őre.

Az elhangzott vélemények alapján a probléma okai közé sorolható az orosi szigetelt hulladéklerakó működéséről való kevés információ, az emberek tudatlansága és elkényelmesedése. A gazdálkodó szervezeteknél pedig a gazdasági megfontolások és az információhiány. A Kohéziós Alapra beadandó megyei hulladékgazdálkodási pályázat ? megvalósulása esetén ? javíthat a hulladék-elhelyezés lehetőségein (hulladékudvarok kialakítása). A civil szervezetekkel való együttműködésre a lakossági elfogadtatás segítésére és a tájékoztatásra látnak lehetőséget. Hangsúlyozták a folyamatos, átgondolt PR tevékenység fontosságát, mely hírlevelekkel, a lakosság médián keresztüli folyamatos tájékoztatásával valósulna meg. A gazdálkodó szervezetek esetében a hulladékszállítási szerződések fokozottabb ellenőrzését, a rendeletek ennek megfelelő módosítását, vagy ilyen értelmű rendelet megalkotását tartották elképzelhetőnek.

Az illegális hulladéklerakás elleni hatékony fellépés akadályaként a bizonyítási eljárásban rejlő nehézségeket említették, pl. ismeretlen elkövetők, tanúskodással kapcsolatos problémák. A tavalyi év folyamán több mint 300 alkalommal történt illegális lerakással kapcsolatos intézkedés a közterület felügyelet részéről és 19 tettenérésről számoltak be.

Az illegális lerakók kialakulásának okai között szerepel bizonyos esetekben a szervezett szemétszállítás hiánya, a lakosság összetétele, magánépítkezésekről származó hulladékok illegális lerakása. Az illegális lerakók közel fele magánterületen található, a tulajdonos után nyomozni kell. A tulajdonviszonyok sokszor tisztázatlanok. Az illegális lerakáson belül veszélyesebb és nagyobb mértékű a szervezett illegális hulladéklerakás (vállalkozók építési hulladékai), ami miatt bizonyos lerakók újratermelődnek. Erre megoldást jelenthet a vonatkozó rendelet következetes végrehajtása, a számonkérés, ellenőrzés. A bontási és lakhatási engedélyek kiadását is ilyen jellegű feltételhez kellene kötni.

A Környezetvédelmi Felügyelőség részéről kiemelt feladat a vonatkozó jogszabályok betartatása. Hatósági eszközökkel aktívan részt vehetnek a lerakók felszámolásában, mely magában foglalja a kivizsgálást, ám a felderítést nem. Az ingyenes hulladék-leadási akciók véleményük szerint nem felelnek meg a szennyező fizet elvnek.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság védett területen kötelezi a tulajdonost a hulladék eltávolítására. Nem védett területek esetében az illegális lerakókat dokumentálják és bejelentik, illetve tettenérés esetén igazoltatnak. A nyomozási folyamat nehéz. Az együttműködés fejlesztését a Környezetvédelmi Felügyelőséggel tudják elképzelni, bevonva a felderítésbe a hivatásos vadászokat, majd az adatokat átadva a Felügyelőségnek.

Valamennyi résztvevő megerősítette, hogy a szokás hatalma nagy úr, ha egy lerakóhelyet megszoknak az emberek, az akár felszámolás után is újratermelődik.

A beszélgetés során kiderült, hogy a legnagyobb problémát a bontási törmelékek illegális lerakása jelenti. Építési törmeléket a keletkezési helyen mindenkinek joga van tárolni, viszont nincs joga más helyre szállítani, még saját tulajdonában levő másik telephelyre sem, csak engedéllyel. Kevesen tudják, hogy a hulladéklerakón bontási hulladékot egy köbméterig ingyenesen átvesznek, de aki tudja, még az sem biztos, hogy veszi a fáradságot, hogy ne az erdőszélen borítsa le, hanem a lerakóra vigye.

A résztvevők közötti együttműködés főbb területei lehetnek: