Megtisztulva

Tavaly év végén befejezõdött a veszélyes hulladék elszállítása a felszámolás alatt álló Csepel Autógyár területérõl. A szigetszentmiklósi telephely kármentesítéséhez a környezetvédelmi tárca 277 millió forinttal járult hozzá, a pénzt a terület értékesítése után a vételárból levonják. A 2000 tonnányi szennyezõ anyag az elmúlt 30 évben halmozódott fel a telepen. 1996-ig a veszélyes hulladék egy részét ártalmatlanították, azonban az átmeneti tárolóból a többit nem szállították el.

Elszennyezve

Ismeretlenek nagy mennyiségû aszfalttörmeléket és akkumulátort helyeztek el a XVII. kerületi, rákoskeresztúri lakótelep mellett. A terület tulajdonosának az ingatlanon tavaly december 31-ig bevásárlóközpontot kellett volna építenie, a terv azonban nem valósult meg. A telek nincs bekerítve, így a környékrõl rendszeresen visznek hulladékot az egykori szemétbánya helyére. Az önkormányzat a veszélyes hulladék lerakását jelentette a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelõségnek, amely vizsgálatot indított.

Engedélyezve

Az illetékes környezetvédelmi hatóság megadta az engedélyt arra, hogy megvalósuljon a nagytétényi Metallochemia gyáregység és környezetének kármentesítési, rehabilitációs terve - jelentette be február elején Turi- Kovács Béla környezetvédelmi miniszter. A környezetvédelmi tárca anyagi lehetõségeihez mérten szerepet vállal a probléma rendezésében. Ahogy arról elõzõ számunkban beszámoltunk, a terv szerint a szennyezõ anyagokat a gyár területén különlegesen szigetelt szarkofágba zárnák, a környezõ családi házak szennyezett talajával egyetemben. A rehabilitált területen haladna át a majdani M6-os autópálya. A több mint tíz éve leállított üzem és környékének rendbetétele kb. 7-8 milliárd forintot igényel, a kivitelezés idõtartamát pedig négy évre becsülik.

Felfejlesztve

A tervek szerint jövõre indul az a három éven át tartó nagytérségi hulladékgazdálkodási beruházás, amelynek központja Cegléden lesz. Nagykõrösön komposztáló üzem épül, a depók technológiai korszerûsítésének gesztora Kecskemét. A hatmilliárd forintos beruházás felét az ISPA keretében elnyert uniós támogatás fedezi. A három várost és a vonzáskörzetükben csatlakozott félszáznyi települést együttesen az összköltség 10 százaléka terheli, a megvalósításhoz a központi költségvetés 40 százalékkal járul hozzá.

Visszaváltva

Immár harmadik alkalommal rendeztük meg a Visszaváltható karácsonyfa-akciót, mely a rendezvény elõtt akkora sajtóvisszhangot kapott, hogy nem gyõztük kapkodni a telefonokat, illetve a 700 fával kielégíteni a vásárlói igényeket. A másfél méteres ezüstfenyõkre két helyszínen, a Móricz Zsigmond körtéren és a Nyugati téri óránál lehetett szert tenni háromezer-ötszáz forint ellenében, kétezer forint betétdíjat beleértve. Az utóbbi helyszínen az Ökoszolgálat munkatársai segítettek bennünket. A korábbi évek tapasztalatát megtartva idén január elején is a "fenyõbérlemények" kétharmada került vissza hozzánk, melyek sorsának gondozását személyesen a HuMuSz elnöke vette kezébe. Az ünnep után egyébként a fõvárosban átlagosan tízezer köbméternyi fenyõt dobnak ki, mely a rákospalotai szemétégetõben végzi.

Felülvizsgálva

A KöM környezetvédelmi felülvizsgálati programot indított, melyet 2003. január elsejéig kell elvégezni. Azt vizsgálják, hogy a hazai hulladéklerakók rendelkeznek-e mûszaki védelemmel, illetve nincsenek-e túl közel a lakóépületekhez, termõföldekhez vagy természetvédelmi területekhez. A vizsgálat mintegy háromezer hulladéklerakót érint, melybõl a regisztrált lerakók száma csupán 600 körülire tehetõ. Szakértõk szerint a felülvizsgálat nyomán a jelenleg mûködõ depóniák kilencven százalékának bezárására is sor kerülhet. Ma Magyarországon kb. harminc korszerû regionális hulladéklerakó létezik, az Országos Hulladékgazdálkodási Terv középtávon 80-100 létesítménnyel számol. A szaktárca új lerakók építésével kívánja pótolni a régieket.

Lefedve

2008-ig valamennyi magyarországi település közelében lesz szelektív hulladékkezelést és az újrahasznosítást is szolgáló hulladéklerakó -- jelentette ki Turi-Kovács Béla, környezetvédelmi miniszter. Az 1998. óta létesült regionális hulladéklerakók jelenleg 1,6 millió embert látnak el, a most készülõ beruházások további 2 millió lakos kiszolgálására lesznek alkalmasak.

Késve

Amennyiben tovább késik a csomagolási kormányrendelet kiadása, Magyarország nem teljesítheti egyik legfontosabb környezetvédelmi vállalását: 2005-re megoldja a csomagolóanyagok 50 százalékának újrahasznosítását. Ez azonban csak a 2-3 éves elõkészítést igénylõ lakossági szelektív hulladékgyûjtés bevezetésével teljesíthetõ. Amennyiben a jogszabály márciusra sem születik meg, irreálissá válik az uniós igények teljesítése. Ilyen körülmények között az Öko-Pannon Kht-ba tömörült cégek megfontolják, hogy érdemes-e pénzt fektetniük egy eleve kudarcra ítélt programba - jelentette ki Viszkei György, a szervezet elnöke.

Begyûjtve

Tavaly novemberben a Hewlett-Packard Magyarország beindította környezetvédelmi programját: akciót hirdettek a tonerek és festékpatronok visszagyûjtésére. Jelenleg 16 budapesti és 10 vidéki kijelölt HP-kereskedõnél adhatóak le a nyomtatási kellékanyagok, melyek fejében pontokat lehet szerezni, s a késõbbiek során HP-termékekre, szabadidõruhára, irodai kellékekre beváltani. A nemzetközi program ígérete szerint a hulladékot elõbb megtisztítják a szennyezõanyagoktól, majd mind a számítástechnikai, mind más iparágak termékeinek (pl. autóalkatrészek, microchip-elõállítás kellékei, rézhuzalok, elektronikai és elektromos alkatrészek) elõállításában nyersanyagként továbbhasznosítják. Ily módon termékeik összetevõinek 95%-a újrahasznosítható. A fennmaradó részt semlegesítik. A gyûjtõhelyek köre folyamatosan bõvül. Ezen címek és egyéb információk találhatók a honlapon: http://www.hp.hu/nyomtatok_kepfeldolgozas/kellekanyagok/takeback.htm

Újrahasznosítva

Az Európai Bizottság elõterjesztett javaslata jelentõsen növelné a csomagolóanyagok újrafeldolgozásának kötelezõ mértékét: a tagországoknak 2006-tól összességében 55-70 százalékra kellene emelniük a most érvényes 25-45 százalékról. Ennél is nagyobb változásként értékelnék azonban azt, hogy a jövõben jobban differenciálnák az egyes anyagfajták esetében elvárt feldolgozási arányt. Az Európai Unió egyértelmûen törekszik arra, hogy a csomagolóanyagok minél nagyobb részét anyagában újrahasznosítsák, és ezzel párhuzamosan csökkenjen az energetikai célú újrahasznosítás (tehát az égetés). A Financial Times szerint a megfogalmazott célokat az érintett iparágak egyáltalán nem tartják könnyen elérhetõnek. Másfelõl a környezetvédõket kiábrándítja az, hogy a bizottsági tervezet nem tartalmaz elõrelépést a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése, illetve a gyártó cégek felelõsségének kimondása terén. A tervezetet a tagországok várhatóan az év elsõ felében fogadják el.

Környezetei nevelés