A zöld-ombudsman a termékdíj ellen

Törvényben biztosított hatásköre alapján a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 1. számú mellékletének módosítását kezdeményezi Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója azzal a céllal, hogy a megújuló energiát hasznosító elektromos és elektronikai berendezések mentesüljenek a termékdíjfizetés alól. A napelemekre kivetett termékdíj drasztikus mértéke nem indokolható.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény preambuluma meghatározza a termékdíj kivetésének célját: járuljon hozzá a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez. A január 1-jétől hatályos, módosított termékdíjtörvény szóban forgó melléklete alapján a napelemek (fotovoltaikus elemek, valamint panelek), illetve a szélerőművekben használt generátorok és vezérlő egységek is termékdíjkötelesek. Annak ellenére van ez így, hogy ezek az eszközök kiemelten járulnak hozzá a törvény által deklarált célok teljesüléséhez, hiszen az általuk előállított megújuló villamosenergia segítségével a bányászattól az energiahordozók szállításán át az áramfejlesztésig, az áramátalakításig és az áramszállításig a folyamat minden pontján hozzájárulnak a környezetterhelés megelőzéséhez, vagy csökkentéséhez, valamint a fosszilis energiahordozókkal, mint véges és egyre szűkösebbé váló természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodáshoz és a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

Magyarország Alaptörvényének P) cikke alkotmányos védelemben részesíti a természeti erőforrásokat, mint a nemzet közös örökségét. A megújuló energiaforrások hasznosítása e védelem egyik hatékony eszköze.

Magyarország nemzeti energiastratégiája, illetve az erre épülő megújuló energia hasznosítási cselekvési terve uniós vállalásunkkal összhangban előirányozza a többi között a földhő és a napenergia hasznosítását, a szélerőművek racionális elterjesztését. Ennek érdekében a terv – a szabályozási jellegű ösztönzőkkel kombináltan – termelési támogatást, közvetett ösztönzést, beruházási támogatást és zöld finanszírozást, mint támogatási eszközök alkalmazását határozza meg. A megújuló energiatermelés eszközeinek díjjal való terhelése nyilvánvalóan ellentétes ezekkel a célkitűzésekkel, illetve rontja a támogató és ösztönző intézkedések hatásosságát.

Mindezek miatt a jövő nemzedékek szószólója jogszabály-módosítást kezdeményez annak érdekében, hogy mentesítsék a nap- és szélenergia hasznosítását szolgáló berendezéseket a környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség alól.

A MANAP /Magyar Napelem Iparági Egyesület/ közleménye a napelemekre kivetett termékdíjjal kapcsolatban:

Az EU elektronikus hulladékkezelési direktívájának (2012/19/EU - WEEE) magyar jogrendbe ültetésével törvényileg biztosított, hogy a napelemekről élettartamuk végén megfelelően gondoskodjanak. Az ezért előre fizetendő díj (114 Ft/kg) ugyanakkor 5-7-szerese az európai gyakorlatban tapasztalt költségeknek. Az indokoltnál magasabb díj kivetése hátrányos megkülönböztetésben részesíti az amúgy is leszakadóban lévő magyar napelemes zöldáram termelést, amit sajnálatos módon a szakmával történő egyeztetés teljes hiányában vetettek ki.  A napelemek 25 év feletti várható élettartama végén gondoskodni szükséges összegyűjtésükről és szakszerű szétszerelésükről, újrahasznosításukról. Ennek meglétét hivatott biztosítani az Európai Unió 2012/19/EU (WEEE) direktívája, melyet 2014. február 14-ig lett volna kötelező minden tagországnak a saját jogrendjébe illeszteni. Magyarország a környezetvédelmi termékdíj fejében központi újrahasznosítás útján vállalja az érintett hulladékok ártalmatlanítását, így felel meg az EU-s direktívának.

A nemzetközi gyakorlatban legtöbbször nonprofit szervezetek útján (pl. PV Cycle) biztosítják a gyártók saját termékeik élettartam végén történő visszavételét és ártalmatlanítását. Az ezen szolgáltatásért fizetett díjak a mostani magyar szabályozás töredékét teszik ki, figyelembe véve azt is, hogy a napelemek alapanyaga értékes újrahasznosítható anyagokat is tartalmaz (pl. alumínium). A díjakat hosszú évekig elkülönítetten kezelik, hogy a napelemek élettartamának végén a megfelelő fedezet a szükséges feladatokra rendelkezésre álljon. Megfontolandó, hogy a jelenlegi magyar rendszer „adóztató” jellegű szemléletmódja helyett - az ilyen hosszú élettartamú termékek esetében - ezt a modellt vegye át a magyar szabályozás.

A most kivetett termékdíj napelemenként 2100-2300 Ft, ami a nagykereskedelmi árak 5%-os emelkedését jelenti. A termékdíj természetéből kifolyólag ugyanakkor a lakossági végfelhasználóknak a termékdíj után a 27%-os áfát is meg kell fizetniük, ami egy átlagosnak mondható 3.5 kWp méretű családiházas napelemes rendszer esetén (14 napelem) ~40 000 Ft többletkiadást jelent. Ugyancsak nehéz helyzetbe kerültek ugyanakkor azon támogatási forrásra pályázók (jellemzően önkormányzati intézmények) és kiserőmű beruházók, vagy már a kivitelezésre szerződött szakcégek, amelyek tavaly elindított projektjeik során még nem számoltak a termékdíj költségével. Pályázatos projektek esetében 3-400 ezer Ft, kiserőművi projekteknél akár 4 millió Ft váratlan többletköltséget is okoz az új termékdíj, ami a projektek ellehetetlenülését okozhatja.

A MANAP Iparági Egyesület a Nemzeti Megújuló Platform tagjaként több, az iparágat érintő kérdésben szakmai partnerként megosztja véleményét a törvényalkotókkal és szabályozó hatóságokkal. Sajnos a környezetvédelmi termékdíj kapcsán ilyen egyeztetés nem történt. Ezúton kérik a törvényalkotókat a termékdíj mértékének mihamarabbi jelentős, a valós költségeket tükröző mértékig történő csökkentésére, vagy a megújulók terjedését támogatandó, annak nulla összegben való meghatározására. Javasolják továbbá az adózási rendszerben olyan változtatások végrehajtását, amik ösztönzik a megújuló energiák terjedését.

Forrás: greenfo.hu