Veszélyes-e a citrusok héja?

  • 2019. január 21.
  • PKata

Ha C-vitamin kell, akkor jöhet a citrom, a narancs. A déligyümölcsökkel azonban az a helyzet, hogy bármilyen egészségesek, héjukból egészségre káros vegyi anyagok is a szervezetünkbe kerülhetnek. Mennyire kell komolyan vennünk, hogy a citrusok héja veszélyes?

A déligyümölcsök hosszú utat tesznek meg, míg elérnek a fogyasztóhoz, így fokozottan ki vannak téve a penészgombák támadásának. Ezért bevett módszer, hogy szüretelés után különböző gombaölőszereket tartalmazó viasszal kezelik a felületüket. Innen tehát az általunk ismert narancsok és a mandarinok csillogó fénye. A Magyarországon forgalmazott friss citrusfélék héja biztosan viaszolt.

 

A TUDATOS VÁSÁRLÓ cikkében körbejárja, milyen egészségügyi következményekkel kell számolnunk, ha ezeket a gyümölcsöket - különös tekintettel a leginkább érintett héjat - fogyasztjuk. Mit tehetünk az ártalmak kiküszöbölése, illetve csökkentése érdekében. 

 

Rákhoz vezethet

A kérdéses gombaölőszerek egy csoportja az aromás szénhidrogénekhez tartozik: ilyen a bifenil (E230), az orto-fenil-fenol (E231), és a nátrium-orto-fenil-fenolát (E232). Gyakran használják még a célra a tiabendazolt (E233).  Közös bennük, hogy emberi egészségre gyakorolt, főleg hooszú távú, kumulatív hatásukról mindez idáig nincsenek kielégítő vizsgálati eredmények. Viszont állatkísérletekben, továbbá a szerekkel nagy mennyiségben érintkező munkásoknál megfigyeltek különböző negatív reakciókat, elsősorban bőrreakciókat.

Ennél komolyabb probléma is lehet velük. Állatkísérletekben a tiabendazol egereknél vesekárosodást, a húgyhólyagban pedig hiper- és metapláziát okozott (jóindulatú szövetfelszaporodás, amely a rák megelőző állapotának számít). Egy másik, 2002-ben publikált, szintén japán vizsgálat szerint pedig, amely 39 különböző élelmiszeradalékra terjedt ki, a bifenil, a nátrium-orto-fenil-fenolát, és a tiabendazol is károsította a kísérleti egerekben a gyomor-béltraktus szerveinek DNS-ét.

citrom cimke

 

 

Szintén szüret után kezelik a déligyümölcsöket az imazalil nevű növényvédőszerrel, amelynél állatkísérletekben libabőrösséget, izomkoordinációs zavarokat, remegést, émelygést, hányást figyeltek meg. Egy 2001-es angol toxikológiai értékelés szerint a szer patkányoknál a máj kóros megnagyobbodását okozta, és megzavarta a pajzsmirigyműködést. Embereknél kontakt dermatitiszről (a bőrrel közvetlenül érintkező idegen irritáló anyagok által kiváltott bőrreakció) találhatók adatok.

 Megemlítendő még a prokloráz nevű gombaölőszer, amelyet a brüsszeli Toxicitási, Ökotoxicitási és Környezetvédelmi Tudományos Bizottság (Comité Scientifique de Toxicologie, Ecotoxicologie et l'Environnement) jelentésében a belső elválasztású mirigyeket potenciálisan zavaró" hatású növényvédőszerek közé sorolt.

 A képet súlyosbítja az a tény, hogy ezeket az anyagokat általában kombinálva alkalmazzák, így hatásuk összeadódhat. Több helyen megemlítik például, hogy a tiabendazol és a bifenil, illetve a tiabendazol és az orto-fenil-fenolát kombinációja esetében fokozott a hólyagrák kialakulásának esélye.

 

Mely gyümölcsök és gyümölcsrészek érintettek?

Nem csak a narancsot, a mandarint, a citromot és a grépfrútot, de a banánt is kezelik az említett tartósítószerekkel. Az előbbieknél azonban a helyzet azért kritikusabb, mert ezeknek héját is felhasználjuk, mind iparilag, mind házilag: lekvárba, limonádéba, teába, süteménybe kerül belőle. Szerencsére - egy potenciálisan allergizáló természetes anyag, a limonén miatt - a citrusokból iparilag előállított termékeken kötelező feltüntetni, hogy van-e bennük héj.

 

Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2019/01/06/veszelyes-e-a-citrusok-heja