Városi udvarból varázsolt ládakertet a 22 éves egyetemista lány

Hódmezővásárhelyen nem éppen kertészkedéshez ideális helyen, a város kellős közepén, egy családi házban laknak.

Egy nem túl jó elhelyezkedésű kis udvarral és rettenetes minőségű talajjal van dolgunk. Az udvar „berendezése” már adott volt, két kis füves résszel, nehezítésként egy kutyával. Ezekhez az adottságokhoz alkalmazkodnom kellett, mikor elterveztem, hogy kertet szeretnék itthon – mondta a hobbikertész.

Sokat olvasgatott interneten és könyvekben is, milyen lehetőségek vannak, így született meg végül az ötlet, hogy a magaságyások irányába gondolkodjon tovább. Hiszen a kutya is nehezebben fér hozzá, ráadásul bármilyen talajjal feltöltheti, és a hagyományos veteményeshez képest kisebb területen több növény, könnyedén lehet hozzá kiegészítőket, mint például árnyékolót és futtatórácsot szerelni.

A ládakert alapötletét Mel Bartholomew: Kertészkedés 1 négyzetméteren című könyve adta

Ennek lényege, hogy 1×1 méteres ládákat osztunk 9 darab 30×30 centiméteres parcellára (a maradék pár centit a rácsnak feltett lécek elfoglalják). Ebben a rendszerben tulajdonképpen bármi megtermeszthető, de a saját ládánkat a növényeinkhez kell alakítani: ha gyökérzöldségeket, például sárgarépát szeretnénk termeszteni, elég magasnak kell lennie a ládának; a nagy területigényű növényeknek, mint a cukkini, érdemes egymás mellett 2 parcellát üresen hagyni, hogy ne nyomják el a szomszédot; a futónövényeknek futtatórácsot, az azt igénylő növényeknek támasztékot kell biztosítanunk – meséli Mercédesz, akinek a ládái viszont mindössze 15 centiméter magasak és van egy kisebb, de magas láda is mellettük.

A feneketlen ládákat agroszövettel bélelte, így a felesleges víz ki tud szivárogni, a gyomok viszont nem törnek be. A növénytársítás szabályai szerint vetette be a ládákat, hogy olyan növények kerüljenek a szomszédos parcellákba, amelyek egymás számára hasznosak vagy semlegesek, de semmiképp sem károsak.

A növényeket területigény szerint S, M, L és XL méretekre osztják, ez alapján dől el, hogy egy parcellába hány tő kerül az adott növényből.

A karfiol például nagy helyigényű, „XL-es” növény, így egy parcellába csak egy kerülhetett. Vele szemben a retek kis helyigényű, „S-es”, akár 8 centiméteren is elfér, szóval 16 darab van egy 30×30-as területen. A szomszédos parcellák mindig eltérő növényekkel van beültetve, így a károkozó szervezetek kevésbé tudnak elszaporodni, hiszen nem találnak egy helyen elég táplálékot.

Ládakertjében 3 négyzetméteren 14 féle zöldség illetve gyümölcs terem

• 2 féle saláta (téli vajfej és madársaláta)
• lilakarfiol
• 3 féle eper (clery, ananász ízű és málna ízű)
• vöröshagyma, lilahagyma
• 3 féle spenót (A1 matador, B1 matador, viroflay)
• rukola, retek és kamilla

Ez mind őszi vetésű, áttelelő fajta. Ezeken kívül a ládák közepén helyet kapott kétféle levendula és egy krizantém is, mert olyan szépek.

A kihagyhatatlan fűszernövényeknek egy külön kis birodalmat alakítottak ki a kimaradt térkövekből.

Mint már említettem, van egy magasabb ládám is, ez volt mindennek a kezdete, itt kezdtem a kertészkedést. Ebben voltak a sárgarépák, jelenleg pedig még benne van egy tő balkonparadicsom, két tő nagyon későn vetett paprika, amik október elején kezdtek virágozni, most pedig gőzerővel növekednek a kispaprikák illetve pár petrezselyem, amik egész télen a földben maradhatnak – mesélte Mercédesz.

A ládákba kerülő termőföldet igyekszik úgy összeállítani, hogy minél tovább jó minőségű és szerkezetű talaja legyen. Tesz bele érett marhatrágyát, fekete tőzeget, palántaföldet, BIO zöldségföldet, perlitet, alginitet, valamint egy ismerősétől kapott erdei területéről származó, jó kis humuszos feltalajt.

Mindenki szuper földkeverékeket tud előállítani saját igényeinek és pénztárcájának megfelelően. Amire fontos figyelni: laza szerkezetű talaj legyen, amelynek jó a vízmegtartó képessége, ugyanakkor a felesleges víz könnyen átszivárog, tápanyagban gazdag és minél természetesebb. Az erdei földdel érdemes vigyázni, én hazahoztam vele jó pár gyommagot és hangyát, illetve a fakitermeléshez hasonlóan erre is szabályok vonatkoznak – javasolja a fiatal egyetemista lány.

Hozzátette, a felszínt érdemes mulcsolni, ez védi a talajt többek közt a gyors kiszáradástól és a túlzott napsütéstől. Nála permetszerek, műtrágyák és társaik nem kapnak helyet, ezek helyett természetes megoldásokra törekszik: betartja a növénytársítás szabályait, egy fajta növényből egy helyre nem kerül túl sok, felhasználja a konyhában szemétnek titulált tojáshéjat, kávézaccot, és így tovább.

Ha biztos sikert szeretnénk fajtaválasztásnál fontos figyelembe venni az udvarunk adottságait.

Nálunk elég árnyékos a hely, nyáron körülbelül 14 órától éri nap, így október vége felé már szinte teljesen elkerüli. Nekem a kísérletező kedvem győzött, fényigényes növények is helyet kaptak. Alapvetően kicsit lassabban, de szépen nő egyelőre minden.

Mivel tanulmányai is hasonló irányúak, Kecskeméten harmadéves vidékfejlesztési agrármérnök hallgató, és Makón egy OKJ-s képzésen első éves dísznövénykertész tanuló. Volt tehát egy alaptudása és egy elképzelése is, de rengeteg hasznos információt kapott könyvekből és Facebook csoportokból.

Persze a közösségi oldalakon olvasott információkat meg kell szűrni és fenntartással kezelni, illetve hasonló érdeklődésű ismerősökkel is sokat beszélgettünk és ötleteltünk – emelte ki.

Mercédeszék épp a minap a téli szezonra felállítottak egy fólia alagutat, hogy legalább a hőmérsékletet biztosítani tudja, ha már a fényt nem tudja befolyásolni.

Mivel ez az első szezonom, kíváncsian várom, mi lesz az eredmény. Eddig elég biztatóak a jelek – tette hozzá.

A tavaszi szezonra már most sok terve van

A fiatal lány tavaszra a ládák körüli talajtakarást tervezi, de raklapfalat is szeretne telepíteni a szomszédos fal elé, amit tele lehet majd ültetni, ezáltal belekóstolna a függőleges kertészkedésbe is.

Végezetül azt is elárulta, hogy a ládakert gondozása nem igényel túl sok időt, gyomlálással nem nagyon kell foglalkozni.

Amikor elmegyek mellette és meglátok 1-2 kósza gyomnövendéket, kihúzom, és kész is, az öntözés a legidőigényesebb, naponta nem több, mint 5-10 perc – mondta.

Ellenben sok-sok barkácsolással jár egy ilyen kert kialakítása, amit Mercédesz párja nélkül nem is tudott volna megcsinálni.

Mindenkit biztosíthatok róla, aki ilyenben gondolkozik, hogy teljesen megéri. Egy veszély van, amire fontos ügyelni: ha valaki egyszer belekóstol, milyen azt enni, amit ő termelt meg magának, nem tud és nem is akar majd soha többé leállni – zárta szavait.

Addig is, ha tetszik, és szívesen olvasnál még Mercédesz parányi kertjéről, tippjeiről, és a majdnem segítőkész kutyájáról, akkor az Instagramon is megtaláljátok.

Fotók: Nagy Mercédesz

Szerző: Pais H. Szilvia

Forrás: sokszinuvidek.hu