Hírek téma szerint
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárási csomagjának keretében 12 európai uniós tagállamot szólított fel a hulladék-újrafeldolgozási és csomagolási célértékek teljesítésére. A legfrissebb bejelentett adatok alapján Magyarország több fronton sem érte el a jogilag kötelező uniós normákat, így indokolással ellátott véleményt kapott Brüsszeltől.
2026. július 14-én az Európai Bizottság egy új, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, amely kibővíti azon termékek körét, amelyek mentesülnek a hordozható akkumulátorok kötelező eltávolíthatóságára és cserélhetőségére vonatkozó előírások alól. A döntés értelmében hat új termékkategória – köztük az okosórák, a fitneszkövetők és bizonyos elektromos játékok – is felkerült a kivételek listájára.
Brüsszel 2030-ra meg kívánja duplázni az újrahasznosítás arányát, azonban a puszta erőforrás-hatékonysági célok önmagukban nem képesek egy igazságosabb és ellenállóbb európai gazdaságot felépíteni. Judith Kirton-Darling, Philippe Pochet és Laurent Standaert legújabb átfogó elemzésükben rámutatnak: a körforgásos gazdaságra való átállás társadalmi hatásait, valamint a szociális szempontokat nem szabad utólagos gondolatként kezelni. Az európai döntéshozóknak el kell dönteniük, hogy egy kizárólag a nyersanyagokra és az elméleti hatékonyságra fókuszáló rendszert építenek, vagy a minőségi munkahelyeket, a munkavállalói jogokat és a tisztességes béreket helyezik a körforgásos értékláncok középpontjába.
Bordeaux metropolisz vezetői rájöttek, hogy a környezetterhelésüket nagyban csökkentené, ha a konyhai hulladék nem az égetőbe, hanem komposztálókba kerülne. Ahhoz, hogy megállapítsák, 400 közösségi komposztálópont létesítése és üzemeltetése gazdaságilag fenntartható-e; költség-haszon elemzést készítettek.
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) 2026-ban publikálta csomagolási modelljének 2.0-s verzióját, amely 19 EU-tagállamra – köztük Magyarországra – becsüli meg a forgalomba hozott csomagolások mennyiségét a 2011–2025 közötti időszakra. A számok önmagukért beszélnek: 2024-ben 42,8 millió tonna csomagolás került forgalomba a vizsgált országokban, ebből 5,9 millió tonna műanyag. Ez fejenként átlagosan közel 14 kilogramm műanyag csomagolást jelent évente, és a trend – az uniós hulladékcsökkentési célok ellenére – emelkedő: a műanyag csomagolások mennyisége 2011 óta 11%-kal nőtt. Az elemzés különös aktualitását az adja, hogy a modell eredményeit az Eurostat a tagállami csomagolásihulladék-jelentések ellenőrzésére, benchmarkolására fogja használni – vagyis a magyar adatszolgáltatásnak is ehhez a tükörhöz kell majd állnia.
Minden egyes mosással láthatatlan műanyagszemcsék milliói kerülnek a lefolyókba, onnan pedig az óceánokba és az ivóvízbázisokba. Az egyre súlyosbodó globális szennyezés megfékezésére európai fejlesztők, köztük egy bristoli startup innovatív szűrőberendezésekkel álltak elő. A technológia már adott, a fókusz pedig egyre inkább a jogi szabályozásra irányul: a jövőben az Európai Unió egész területén kötelezővé tehetik ezen szűrők beépítését a háztartási gépekbe.
Amikor egy elektronikai eszköz a végéhez ér és e-hulladékká válik, a fogyasztók számos lehetőség közül választhatnak: megtartják, újrahasznosítják, elajándékozzák, becserélik, eladják vagy egyszerűen kidobják. Ezek a mindennapi döntések azonban komoly környezetvédelmi és adatbiztonsági következményekkel járnak. A tudományos konszenzus szerint a készülékek újrahasználata környezetvédelmi szempontból kedvezőbb az újrahasznosításnál, míg a legrosszabb opció a hagyományos szemétbe való kidobás. De vajon mi motiválja a felhasználókat a végső döntés meghozatalában? Egy 4000 fős, amerikai fogyasztók körében végzett átfogó felmérés és regressziós elemzés pontos, mennyiségi adatokkal mutatja be, hogy a meglévő tudásunk, valamint a személyes attitűdünk miként formálja az elektronikai hulladékok (e-hulladék) sorsát.
Finn kutatók feltárták: hiába a milliárdos beruházások az újrahasznosításba, ha a szabályozás, a piac, a technológia és a fogyasztói magatartás nincs összehangolva, a rendszer semlegesíti a haladást. A Journal of Circular Economy friss tanulmánya nevet is adott a jelenségnek – ez a „recycling for nothing paradoxon”.
A Close the Glass Loop platform friss jelentése szerint az Európai Unióban soha nem látott magasságokba, 82,2%-ra emelkedett az üvegcsomagolások újrahasznosítási célú begyűjtési aránya 2024-ben. Az eredmények rávilágítanak a szelektív hulladékgyűjtési rendszerek európai szintű hatékonyságára és az önkormányzatok, valamint az iparág szoros együttműködésének fontosságára.
A városok fásítása gyorsan alkalmazható, költséghatékony módszer a hőhullámok mérséklésére. A fák ugyanis árnyékolják az utcákat, csökkentik a burkolatok felmelegedését, javítják a levegő minőségét, és élhetőbbé teszik a sűrűn beépített városi környezetet. Egy friss kutatás ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a faültetés önmagában nem képes megküzdeni a hőséggel. Sőt, az Indiai Technológiai Intézet kutatói szerint a kizárólag zöldfelületek mennyiségi növelésére épülő várostervezés bizonyos körülmények között akár kedvezőtlen hatásokat is eredményezhet.
Nemzetközi összevetésben is kiemelkedő a magyar lakosság újrahasznosítással kapcsolatos tudása, derült ki az IKSZ nem reprezentatív kutatásából. Tájékoztató kampányokat vár a magyar lakosság a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás területén.
Sokkal súlyosabb a szabad szemmel nem látható, káros műanyag szennyezés mértéke Franciaország sós és édesvizeiben, mint amire korában gondoltak a szakemberek – derült ki a Surfrider Foundation Europe vízmintáiból, amelyeket tavaly önkéntesekkel gyűjtöttek fürdőzésre és vízisportokra is alkalmas tengerpartokról, folyópartokról, tavakból.
Bíróság elé áll a hulladékmaffia egyik gyanúsítottja, aki 7400 tonna olasz szemetet hordott Tamásiba
Évek óta húzódik az Olaszországból illegálisan behozott műanyag szemét ügye Tamásiban, amelyet még 2021-ben hordott oda egy vállalkozó, aki feldolgozásra kapott engedélyt, annak ellenére, hogy ennek feltételei nem voltak adottak. Az üggyel régóta foglalkozó Keresztes László Lóránt volt LMP-s politikus közölte: végre bíróság elé áll a gyanúsított.
2026. június 24-én hivatalosan is elérhetővé vált a digitális akkumulátor-útlevél új tesztkörnyezete. A BatteryPass-Ready projekt keretében elindított platform adatellenőrzéssel és 11 különböző tesztszcenárióval támogatja a gyártókat, szolgáltatókat és újrahasznosító vállalatokat abban, hogy felkészüljenek a 2027. februárjától az Európai Unióban kötelezővé váló szabályozásra.
Történelmi mérföldkőhöz érkezett a svájci elektronikai hulladékok (e-hulladék) kezelése 2025-ben. A SENS eRecycling és a Swico Recycling által feldolgozott e-hulladék mennyisége az ország történetében első alkalommal haladta meg a 140 000 tonnát.
Az Európai Bizottság elfogadta az egyszer használatos, elsősorban polietilén-tereftalátból (PET) készült italospalackok újrahasznosítására vonatkozó új szabályozását. A 2025. decemberi műanyagügyi csomag részét képező intézkedés első alkalommal határoz meg egységes módszertant a kémiailag újrahasznosított tartalom kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére.
A társadalmak hulladékkezelési gyakorlata az idők folyamán a felmerülő prioritásokra reagálva folyamatosan fejlődött, és ez alól a világ legextrémebb kontinense, az Antarktisz sem kivétel. Pamela da Costa, az Uruguayi Antarktiszi Intézet munkatársának kétrészes átfogó elemzése rávilágít arra, hogyan alakult át az antarktiszi hulladékgazdálkodás puszta logisztikai kényszerből a környezetvédelem és a nemzetközi szabályozás globális etalonjává.
A pénzügyi biztonság ma már nemcsak a magasabb bevételekről szól, hanem arról is, mennyire tudatosan kezeljük a mindennapi döntéseinket. Egy család életében különösen fontos, hogy legyen stabil háttér, hiszen a váratlan helyzetek, az emelkedő költségek és a hosszabb távú tervek egyszerre vannak jelen a hétköznapokban. A tudatos pénzügyi szemlélet nem a lemondásról szól, hanem arról, hogy okosabban gazdálkodjunk azzal, amink van.
2026. június 24-én hivatalosan is elérhetővé vált a digitális akkumulátor-útlevél új tesztkörnyezete. A BatteryPass-Ready projekt keretében elindított platform adatellenőrzéssel és 11 különböző tesztszcenárióval támogatja a gyártókat, szolgáltatókat és újrahasznosító vállalatokat abban, hogy felkészüljenek a 2027. februárjától az Európai Unióban kötelezővé váló szabályozásra.
Az elmúlt időszak időjárása nemcsak a Humusz Ház kertjét viselte meg, hanem a munkatársainkat is. Ezért úgy döntöttünk, hogy július 6. és július 12. között a Humusz Ház zárva tart.
Július elsején szerdán életbe lépett Magyarországon az egyszer használatos műanyag poharak forgalomba hozatalának tilalma. Ennek megfelelően szerdától Magyarországon tilos az egyszer használatos műanyag poharakat és a 10 tömegszázalékot meghaladó mértékű műanyag bevonatú papírpoharakat forgalomba hozni. A tilalom vonatkozik ezek tetejére és fedelére is.
Az Európai Tanács mérföldkőnek számító rendeletet fogadott el, amely alapjaiban formálja át az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek tervezését, valamint hulladékkezelését, írja a BusinessGreen. Az Európai Zöld Megállapodás részét képező új szabályozás célja, hogy a járműveket már a tervezőasztaltól kezdve úgy alakítsák ki, hogy élettartamuk végén azok hatékonyan újrahasznosíthatók legyenek. Ez a lépés alapvető fontosságú a fenntartható autóipar felé vezető úton, hiszen évente mintegy hatmillió jármű éri el életciklusa végét az Európai Unióban.
Képzeljen el egy tíz Mount Hood magasságú matrachegyat, amely ahelyett, hogy a természetet vagy a hulladéklerakókat terhelné, értékes másodnyersanyagként születik újjá. Oregon állam legújabb környezetvédelmi programja bebizonyította, hogy a rendszerszintű szabályozás és a lakossági összefogás képes gyökeresen megváltoztatni a nagyméretű hulladékok sorsát. Az első teljes év eredményei komoly tanulságokkal szolgálnak a hazai szakemberek számára is.
Évente több millió tonna kávézacc kerül a szeméttelepekre vagy az égetőkbe világszerte, jelentős környezeti terhelést és üvegházhatású gázkibocsátást okozva. Egy dél-koreai kutatócsoport által kifejlesztett új, lángplazma-pirolízisen alapuló technológia révén azonban az 55 százalékos nedvességtartalmú kávéhulladék előszárítás nélkül, mindössze 90 másodperc alatt alakítható át a feketekőszénnel megegyező fűtőértékű, nagy tisztaságú bioszénné. A módszer paradigmaváltást hozhat a szerves hulladékok energetikai hasznosításában.
Az osztrák parlament egészségügyi bizottsága elfogadta a dohányzásra és a nemdohányzók védelmére vonatkozó törvény módosítását (Tabak- und Nichtraucherschutzgesetz), amely 2027 elejétől betiltja az eldobható e-cigaretták – ismertebb nevükön a vape-ek – értékesítését Ausztriában. A politikai döntés reagál a beépített akkumulátorok által a hulladékkezelőkben okozott egyre növekvő tűzveszélyre, valamint a lakosság körében tapasztalható széleskörű környezetvédelmi aggályokra. A szigorítást az Osztrák Hulladékgazdálkodási Vállalatok Szövetsége (VOEB) szakmai szempontok alapján üdvözölte.