Művészetek Zöldje 2026
A Művészetek Völgye tíznapos programsorozata hazánk egyik legszebb tájegysége, a Balaton-felvidék szívében kerül minden évben megrendezésre. Így látta a fenntarthatóságot a népszerű fesztiválon Elekes Balázs, környezetmérnök.
Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend közel ötven helyszínén, több mint 4200 program kínálkozik a kultúra minden szegmensében, úgymint a zene, a színház, a tánc, az irodalom, a képzőművészet avagy az építészet.
Mindez óhatatlanul terjedelmes ökológiai lábnyommal jár, de a szervezők régóta élen járnak az ártalmak csökkentésében. És ráadásul komoly szakmai hozzáértéssel és megalapozottsággal teszik mindezt.
A Művészetek Völgye fenntarthatósági stratégiája a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok egyensúlyára épül: a fesztivál többek között a közösségi közlekedés ösztönzésével, az elektromos hálózat használatával, a hulladék mennyiségének csökkentésével és az újrahasznosítás arányának növelésével mérsékli környezeti terhelését.
A fenntarthatóság ugyanakkor túlmutat a fesztivál működésén: a helyi értékek, termelők és szolgáltatók támogatása, a közösségépítés és a MűvészVölgy Kúria egész éves kulturális programjai hosszú távon Kapolcs és a térség társadalmi-gazdasági fejlődését is szolgálják.
A Művészetek Völgye három éve karbonlábnyom-számítást is végez. Eszerint 2025-ben jelentősen csökkent a fesztiválhoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2024-hez képest.
A kibocsátás legnagyobb részét továbbra is az utazás és szállítás adta, ezen belül elsősorban a látogatók közlekedése. A javuláshoz hozzájárult a nagyobb anyagbeszerzések elmaradása, a repülős utazások mérséklődése, valamint az élelmiszer-fogyasztás szerkezetének kedvezőbb alakulása, különösen a magas környezeti lábnyomú ételek arányának csökkenése.
Az idei év precíz elemzésére természetesen még várni kell, ám számos tényező már ma is tudható. Ezekről kérdeztem Oszkó-Jakab Natália fesztiváligazgatót.
- Bevallom elsőre kicsit meglepődtem amikor a sajtós kollégád a fenntarthatóság témájában hozzád, a fesztivál igazgatójához irányított. A saját elkötelezettségedből fakad, hogy személyesen foglalkozol ezzel a területtel?
- Igen, a fenntarthatóság valóban a szívügyem. A szakmai kérdésekkel – mint például az adatgyűjtés és az adatfeldolgozás – egy néhány fős csapat foglalkozik, de az irányítást és az operatív feladatok egy részét magam végzem. Jó példa erre az, amikor bevezettük, hogy mind a 37 vendéglátóhelyen kötelező legyen húsmentes opciót kínálni, akkor komoly ellenállással szembesültem. Egyenként kellett személyesen meggyőznöm a partnereinket arról, hogy a mi stratégiánk szerint ez fontos és szükségszerű.
- Elképzelhető egy teljesen húsmentes fesztivál Magyarországon? Magyarországhírei
- Én nagyon szeretném ha lehetséges volna, és ha rajtam múlna, akkor a Művészetek Völgye teljesen húsmentessé válna. Azonban a közönségünk roppan sokszínű, és emiatt sem most, sem a közeljövőben nem tehetjük meg nagy valószínűséggel ezt az előremutató lépést.
- A stratégiátok fontos eleme a helyi közösségek bevonása is. Mondanál erre néhány példát?
- Az egész éves tervezési folyamat részeként rendszeresen tartunk lakossági fórumokat. Mindhárom faluban nagyon sokan adnak ki szállást a fesztivál idején, és ők természetesen jobban támogatják a munkánkat. Fokozottan kell odafigyelnünk azokra a helyi lakosokra, akik nem kapcsolódnak be, és azokra is, akik csak pihenni járnak ide, és esetleg évekkel ezelőtt még élvezték, hogy fesztivál is zajlik, de ma már annyira nem. Az ő szempontjukból is fontos, hogy az egykori Kuthy-kúria felújításával megnyitottuk a MűvészVölgy Kúriát, amely a teljes év során átlagosan heti négy programot kínál a környékbeliek számára.
- Már tavaly is a fesztiválra történő utazás jelentette a legnagyobb környezetterhelést. Hogyan látod az idei évet ebből a szempontból?
- Már látható hogy ez a tendencia ebben az évben tovább folytatódik. A helyszínen található szálláshelyek túlnyomó része kemping, és a jelek szerint a legfiatalabb generáció egy része már nem szívesen tölti az éjszakát sátorban, és az életérzésüknek nem annyira részei a táborhelyen töltött közös délelőttök. Emiatt egészen új jelenség a napi ingázás jelentős növekedése.
- Hogyan tudtok mindenre reagálni?
- Közvetlen lehetőségünk nincs az utazási szokások és a mód befolyásolására. Az egyetlen amit tehetünk, hogy megpróbáljuk a közösségi közlekedés felé terelni. Szerencsére most már partner ebben a Volánbusz, aki a régebbi évek néhány plusz járata helyett ma már a hétvégi napokon akár 25 különbusszal áll rendelkezésre. Gondolkodtunk a közeli vasútállomások, Ajka vagy Tapolca jobb kihasználására, de a tapasztalatok szerint a vonat-busz átszállás nem vonzó az utazóközönség számára.
- Köszönöm az interjút.
Lássuk, hogy az a fentiekben elmondottakon túl milyenek a helyi tapasztalások. Ott járva örömmel nyugtázható, hogy a látogatók zöme nagyon is fogékony a „Tippek a Fenntartható Fesztiválozáshoz” oldalon olvasható ajánlásokra.
Határozott fellélegzést jelent idén Taliándörögdön és Kapolcson, hogy jelentősen korlátozták az autóbehajtást. Viszont a települések között járó ingyenes csigabusz menetrendjét nem sűrítették ennek megfelelően, holott látszott, hogy a települési autókorlátozással párhuzamosan a falvak közötti átjutást is jóval kevesebben célozták meg autóval.
Nagy változás, hogy ettől az évtől kezdve nem engedélyezik a falu mellett az erdőben történő vadkempingezést. Ez főleg a kapolcsi Eger-víz völgyét érintette, és nem annyira a hagyományosan vett környezetterhelés volt vele a probléma, hanem sokkal inkább a természet esztétikai terhelése és a lakosság zavarása. Beszélgetve azokkal, akik az előző években vadkempingeztek, kiderült hogy megértik és elfogadják a döntést.
Kitűnő újdonság a mobil élelmiszerboltok megjelenése hiszen így már nem kell az alaposabb bevásárlásért sem elutazni a közeli városokba.
Az ökológiai szemléletformálás továbbra is erős eleme a fesztiválnak. A Művészetek Zöldje udvarban idén is rendkívül sok értékes programot találtak ehhez az érdeklődők.
A Művészetek Völgye fenntarthatósági stratégiája a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok egyensúlyára épül: a fesztivál többek között a közösségi közlekedés ösztönzésével, az elektromos hálózat használatával, a hulladék mennyiségének csökkentésével és az újrahasznosítás arányának növelésével mérsékli környezeti terhelését.
A fenntarthatóság ugyanakkor túlmutat a fesztivál működésén: a helyi értékek, termelők és szolgáltatók támogatása, a közösségépítés és a MűvészVölgy Kúria egész éves kulturális programjai hosszú távon Kapolcs és a térség társadalmi-gazdasági fejlődését is szolgálják.
A Művészetek Völgye három éve karbonlábnyom-számítást is végez. Eszerint 2025-ben jelentősen csökkent a fesztiválhoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2024-hez képest.
A kibocsátás legnagyobb részét továbbra is az utazás és szállítás adta, ezen belül elsősorban a látogatók közlekedése. A javuláshoz hozzájárult a nagyobb anyagbeszerzések elmaradása, a repülős utazások mérséklődése, valamint az élelmiszer-fogyasztás szerkezetének kedvezőbb alakulása, különösen a magas környezeti lábnyomú ételek arányának csökkenése.
Az idei év precíz elemzésére természetesen még várni kell, ám számos tényező már ma is tudható. Ezekről kérdeztem Oszkó-Jakab Natália fesztiváligazgatót.
- Bevallom elsőre kicsit meglepődtem amikor a sajtós kollégád a fenntarthatóság témájában hozzád, a fesztivál igazgatójához irányított. A saját elkötelezettségedből fakad, hogy személyesen foglalkozol ezzel a területtel?
- Igen, a fenntarthatóság valóban a szívügyem. A szakmai kérdésekkel – mint például az adatgyűjtés és az adatfeldolgozás – egy néhány fős csapat foglalkozik, de az irányítást és az operatív feladatok egy részét magam végzem. Jó példa erre az, amikor bevezettük, hogy mind a 37 vendéglátóhelyen kötelező legyen húsmentes opciót kínálni, akkor komoly ellenállással szembesültem. Egyenként kellett személyesen meggyőznöm a partnereinket arról, hogy a mi stratégiánk szerint ez fontos és szükségszerű.
- Elképzelhető egy teljesen húsmentes fesztivál Magyarországon? Magyarországhírei
- Én nagyon szeretném ha lehetséges volna, és ha rajtam múlna, akkor a Művészetek Völgye teljesen húsmentessé válna. Azonban a közönségünk roppan sokszínű, és emiatt sem most, sem a közeljövőben nem tehetjük meg nagy valószínűséggel ezt az előremutató lépést.
- A stratégiátok fontos eleme a helyi közösségek bevonása is. Mondanál erre néhány példát?
- Az egész éves tervezési folyamat részeként rendszeresen tartunk lakossági fórumokat. Mindhárom faluban nagyon sokan adnak ki szállást a fesztivál idején, és ők természetesen jobban támogatják a munkánkat. Fokozottan kell odafigyelnünk azokra a helyi lakosokra, akik nem kapcsolódnak be, és azokra is, akik csak pihenni járnak ide, és esetleg évekkel ezelőtt még élvezték, hogy fesztivál is zajlik, de ma már annyira nem. Az ő szempontjukból is fontos, hogy az egykori Kuthy-kúria felújításával megnyitottuk a MűvészVölgy Kúriát, amely a teljes év során átlagosan heti négy programot kínál a környékbeliek számára.
- Már tavaly is a fesztiválra történő utazás jelentette a legnagyobb környezetterhelést. Hogyan látod az idei évet ebből a szempontból?
- Már látható hogy ez a tendencia ebben az évben tovább folytatódik. A helyszínen található szálláshelyek túlnyomó része kemping, és a jelek szerint a legfiatalabb generáció egy része már nem szívesen tölti az éjszakát sátorban, és az életérzésüknek nem annyira részei a táborhelyen töltött közös délelőttök. Emiatt egészen új jelenség a napi ingázás jelentős növekedése.
- Hogyan tudtok mindenre reagálni?
- Közvetlen lehetőségünk nincs az utazási szokások és a mód befolyásolására. Az egyetlen amit tehetünk, hogy megpróbáljuk a közösségi közlekedés felé terelni. Szerencsére most már partner ebben a Volánbusz, aki a régebbi évek néhány plusz járata helyett ma már a hétvégi napokon akár 25 különbusszal áll rendelkezésre. Gondolkodtunk a közeli vasútállomások, Ajka vagy Tapolca jobb kihasználására, de a tapasztalatok szerint a vonat-busz átszállás nem vonzó az utazóközönség számára.
- Köszönöm az interjút.
Lássuk, hogy az a fentiekben elmondottakon túl milyenek a helyi tapasztalások. Ott járva örömmel nyugtázható, hogy a látogatók zöme nagyon is fogékony a „Tippek a Fenntartható Fesztiválozáshoz” oldalon olvasható ajánlásokra.
Határozott fellélegzést jelent idén Taliándörögdön és Kapolcson, hogy jelentősen korlátozták az autóbehajtást. Viszont a települések között járó ingyenes csigabusz menetrendjét nem sűrítették ennek megfelelően, holott látszott, hogy a települési autókorlátozással párhuzamosan a falvak közötti átjutást is jóval kevesebben célozták meg autóval.
Nagy változás, hogy ettől az évtől kezdve nem engedélyezik a falu mellett az erdőben történő vadkempingezést. Ez főleg a kapolcsi Eger-víz völgyét érintette, és nem annyira a hagyományosan vett környezetterhelés volt vele a probléma, hanem sokkal inkább a természet esztétikai terhelése és a lakosság zavarása. Beszélgetve azokkal, akik az előző években vadkempingeztek, kiderült hogy megértik és elfogadják a döntést.
Kitűnő újdonság a mobil élelmiszerboltok megjelenése hiszen így már nem kell az alaposabb bevásárlásért sem elutazni a közeli városokba.
Az ökológiai szemléletformálás továbbra is erős eleme a fesztiválnak. A Művészetek Zöldje udvarban idén is rendkívül sok értékes programot találtak ehhez az érdeklődők.
Forrás: greenfo.hu
