Hírek téma szerint
Miközben Budapest lakói országosan a legtöbbet fizetik háztartási hulladékuk elszállításáért, decemberre az egész rendszert csődbe viheti az állam által tervezett tízmilliárdos elvonás. A fővárosi képviselők jövő szerdán a főpolgármestert arra kérnék: azonnal egyeztessen az illetékesekkel, mert az utcák koszosak maradhatnak, s még a szelektív gyűjtés is leállhat.
Évente közel tízmillió fát fogyaszt el Magyarország. Átlagosan 0,1 tonna papírt fogyasztunk személyenként, amelynek nagy része használat után a szemétben köt ki, így egy évben 980.000 tonna papírhulladék keletkezik. A felhasznált papír legnagyobb részét a postaládába dobott bolti katalógusok, hirdetések, szórólapok képzik, de emellett népszerű papírhulladéknak számítanak az újságok, a csomagolóanyagok, az iratok, és a különböző termékek papírcsomagolásai is.
Az extra karbonlábnyomú riói olimpia után Japán már most bejelentette, hogy a következő 2020-as tokiói olimpia a világ első környezetbarát olimpiája lesz.
Még nem késő beszerezni a füzeteket, tollakat, ceruzákat, vászonszatyrokat iskolakezdés előtt, és ha már vásárolunk, tegyük környezettudatosan!
Olcsóbban juthatunk ételhez, az étteremnek pedig nem kell kidobnia - mindenki jól jár.
Az újrahasznosított üdítős- és sörösdobozokból bicikli- és repülőgépalkatrészek is készülnek
Az iskolakezdés minden évben óhatatlanul társul a tanszer-beszerezéssel. Füzetre, tollra, ceruzára, táskára, papírra van szükség, valamiben hordani kell a tornacuccot és az uzsonnát. Cikkünkben bemutatjuk a környezetbarát alternatívákat.
"Hülyék ezek a politikusok, hogy az offshore-cégeikkel szarakodnak, ahelyett hogy belevágnának a veszélyes hulladék-businessbe"
– állapítottuk meg egy újságíró kollégával a Greenpeace Magyarország vegyvédelmi gyakorlatnak is beillő sajtótájékoztatóján a kiskunhalasi Bács-Reál Kft. kerítésének tövében, karnyújtásnyira 581 tonnányi rákkeltő veszélyes anyagtól.
„Small actions can make a big difference.” Apró tettekből is jöhet nagy változás. Egy mondatban ez a tanulsága annak, ami Angliában történt a szupermarketekben 2015 októbere óta.
A Bécsi Műszaki Egyetem irányításával a COST Aktion európai szakértőcsoport egy különleges hulladékhasznosítási koncepción dolgozik. Céljuk, hogy az emberi tevékenységből származó hulladékból minél több nyersanyagot nyerjenek vissza. Reményeik szerint a szeméttelepek lesznek az új aranybányák és olajmezők.
2016-ban is elindul a Humánökológia tanfolyam!
Ha szeretnéd támogatni a Humusz Szövetséget, azt többféleképpen teheted. Gyűjtőoldalunk, a www.humusz.hu/adomany felületén összeszedtük a lehetséges opciókat, úgy mint pénzbeli adományozás, tárgyi adományozás, az ügyünk kommunikálása és önkénteskedés.
Beváltották a hozzájuk fűzött reményeket Milánó zöld ikertornyai. A Bosco Verticale (vagyis: Függőleges Erdő) a terveknek megfelelően „működik”. A 110, illetve 76 méter magas tornyokra összesen egyhektárnyi erdőt telepítettek.
Már 14 Apple összeszerelő üzem kapta meg a hulladékmenetes működésért járó tanúsítványt, a következő években pedig megújuló energiára állnak át. Az Apple szerdán jelentette be, hogy mind a 14 kínai összeszerelő üzeme megkapta az „UL zéró hulladék” tanúsítványt. Ez azt jelenti, hogy az itt keletkező összes hulladékot feldolgozzák, újrahasznosítják vagy komposztálják.
A 2008-as Pekingi nyári olimpiai játékok a légszennyezettsége miatt vált hírhedté és a helyzet annyira rossz volt, hogy egyes sportolók már a reptéren maszkot viseltek leszálláskor. 8 év után Rióban sem jobb a helyzet, de ez a légszennyezés sem írható teljes mértékben a nyári olimpia számlájára.
Budapesten rendezik meg augusztus 30-a és szeptember 3-a között az ötödik Nemzetközi Nemnövekedés Konferenciát. A nemnövekedés mozgalma az elmúlt évtizedben ütötte fel a fejét, mint a fennálló, állandó növekedésen alapuló világgazdasági rendszer kritikájának új, alternatívát is kínáló megnyilvánulása. A Magyarországon ragadt francia nemnövekedés mozgalom szószólójával, Vincent Liegey-el beszélgettünk arról, mi ez a nemnövekedés egyáltalán. Komcsik, szocik, zöldek, utópisták, vagy kik ezek? És mit akarnak?
A számítógép, bútor és cipőgyártók által előállított termékek környezetvédelmi besorolásának a jövőben szigorúbb szabályoknak kell majd megfelelniük.
A biotechnológiai kutatások egyik fontos területe annak kikísérletezése, hogy mivel lehetne helyettesíteni a szarvasmarhabőrt a ruházati iparban. Designtermékeink és ruháink legnagyobb részét ugyanis környezetvédelmi szempontból költséges és mérgező technológiák alkalmazásával gyártják. A bőr esetében például – környezetvédelmi perspektívából nézve – a szarvasmarhák etetése költséges, emellett az állatvédők kegyetlennek tartják az állatok lemészárlását. Az ember számára viszont fontos a luxusérzet, a bőr anyaga, illata a mindennapi használatban.
Ma a közvélekedés szerint a környezettudatosság egyik alapeleme a szelektív hulladékgyűjtés. Pedig egyre könnyebb együtt haladni azzal a mozgalommal, amely ennél is távolabbról indít: tegyünk inkább azzal jót a bolygónak, hogy haza sem visszük a le nem bomló hulladékot. Persze elég körülnéznünk egy átlagos élelmiszerboltban, hogy a fóliamentes vásárlást elintézzük annyival, jószerivel lehetetlen küldetés. Pedig világszerte sorra nyitnak az üzletek ebben a szellemben, és már Magyarországon is találunk rá példát.
Kiskunhalas határában talán még a budapesti Illatos útinál is elhanyagoltabb állapotban tárolnak nagy mennyiségű veszélyes hulladékot - figyelmeztetett a Greenpeace, a helyi Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány és a Csemete Egyesület. A Kormányhivatal szerint minden rendben, miközben a Greenpeace a vizsgált 14 fém és félfém komponens közül 9 esetében a határérték akár 11-szeresét mérté.
Az amerikai ByFusion startup cég egy új konstrukcióval jelent meg a piacon. A technológia feltalálója az új-zélandi Peter Lewis, aki a különböző sűrűségű műanyagok tömörítésével foglalkozik.
A National Geographic Channel világszerte, így hazánkban is műsorára tűzi az Oscar-díjas színész és környezetvédelmi aktivista, Leonardo DiCaprio filmjét, aki alkotásában arra keres választ, hogy a társadalom miként mentheti meg az eltűnés szélére került fajokat, ökoszisztémákat és őslakos közösségeket. Az emberi tevékenység ugyanis ma már a Föld legtávolabbi, legritkábban lakott tájain is súlyos károkat okoz, és felborította bolygónk klimatikus egyensúlyát. A műsor látványos felvételekkel támasztja alá az említett folyamatokat, és a gyakorlatban is megvalósítható módszereket kínál, melyek segíthetik Földünk megmentését.
Ismered azt az érzést, amikor nyáron a városi hőségben menten odaolvadsz az útra a betonrengeteg kellős közepén? Stresszes vagy, egyik helyről a másikra rohangálsz és egy olyan apró oázisra vágysz, ahol az árnyékban hűsölhetsz és élvezheted a kilátást? Igen, mi is ismerjük ezt az érzést, és éppen ezért nagyon kedveljük az erre és hasonló, városi problémákra adott egyszerű megoldást: a zöldtetőket.