Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 4 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Te is humusz leszel, de addig…

  • 2015. június 23.
  • Abigail
Eltemették az utolsó visszaváltható pezsgősüveget, hulladék katapulttal bombázták a minisztériumot, romhalmazból bemutató központot és városi tanösvényt építettek. Látványos (játék) pénzégetéssel tiltakoztak a „termikus hulladékhasznosítás” ellen. Pedagógusokat és gyerekeket zöldítettek személyesen és a KukaBúvárral. 20 éves lett a Humusz, azaz a Hulladék Munkaszövetség.

Te is humusz leszel, de addig…

 

Még tartott a rendszerváltás utáni civil lendület, sorra alakultak tematikus zöld szervezetek, mint a Levegő Munkacsoport, az Energiaklub, mi pedig azt tapasztaltuk környezetvédő aktivistaként, hogy a hulladék fronton is szükség lenne valamilyen együttműködésre. Ezért 1995-ben a győri Reflex Környezetvédő Egyesületet képviselő Kalas Györggyel és Bödecs Barnabással hárman kezdeményeztük a hulladékügyekkel foglalkozó zöld szervezeteket összefogó Hulladék Munkaszövetség (Humusz) megalakítását, idézte fel a kezdeteket a minapi születésnapi partin Szilágyi László alapító, a Humusz egyik későbbi elnöke, aki az előző ciklusban – éppúgy, mint Bödecs Barnabás - parlamenti képviselő is volt.

Akkoriban ezen a területen kőkorszaki viszonyok uralkodtak, nem volt szelektív gyűjtés, nem létezett a környezeti nevelés. Úttörő szerepünk volt, mondta a zöld mozgalmár, ráirányítottuk a figyelmet arra, hogy mennyire beleestünk a fogyasztói társadalomba, és mennyire nem vettük észre, hogy iszonyatos mennyiségű hulladék keletkezett a környezetünkben. Ismeretlen fogalomnak számított amit mi hirdettünk, a házhoz menő szelektív gyűjtés, a hulladékmegelőzés, az újrahasználat. Ezek mára épültek be a köztudatba, sőt az elveket már a törvények is rögzítik. Úgy tűnik, 20 év a kihordási ideje annak, amit akkor elkezdtünk, összegezte az elmúlt időt Szilágyi. 

A környezetvédő szerint ennél sokkal több előrelépés is történhetett volna, főleg az utóbbi időszak történései miatt csalódott. Eleve nagyon nehezen alakultak ki a szelektív gyűjtő rendszerek, a megelőzésről pedig érdemben még most is kevés helyen lehet beszélni, ráadásul a közszolgáltatásban, a szelektív gyűjtésben, a hasznosítás koordinációban napjainkra visszalépés tapasztalható. 

A hulladékbomba közel van ahhoz, hogy felrobbanjon, nápolyi viszonyok réme fenyeget – erősítette meg ezt a véleményt Graczka Sylvia, a Humusz jelenlegi elnöke, aki szerint a rezsicsökkentés, a lerakási járulék bevezetése és a megemelt adminisztrációs díjak nem teszik lehetővé, hogy fenntartható legyen a jelenlegi hulladékgazdálkodás. 

A civilek persze nem adják fel, még ha nem is olyan látványos megmozdulásokkal vetetik észre magukat, mint korábban. Kisebb akciókkal beszállnak például a Ne vásárolj semmit! napok, vagy a Nejlonzacskómentes napok programjaiba, de a legfontosabb a hétköznapi zöld szemléletformálás. Olyan hulladékszegény, környezettudatos megoldásokat, életmódbeli mintákat mutatnak, amelyek bárki számára vállalhatók, nem igényelnek nagy beruházást, csak a megfelelő gondolkodást: apró trükkökkel, mindennapi ötletekkel szolgálnak kicsiknek és nagyoknak, gyűjtik és megosztják a jó gyakorlatokat a hulladék megelőzésére, azaz a környezettudatos fogyasztásra és termelésre. Hetente fogadóórán várják a tanácsért hozzájuk forduló helyi lakosokat.

 

20 éves a Humusz

 

A galéria itt elérhető: http://greenfo.hu/galeriak/2015/06/17/20-eves-a-humusz?kep=0&meret=galeria

Csemegék a médiának

Az első igazán látványosnak mondható akció 1999-re, Pepó Pál miniszterségének idejére tehető, amikor is – immáron sokadszorra – megelégelték a szaktárca tehetetlenségét. Szerkesztettek egy óriási hajítógépet bevásárlókosárral a végén, és eldobható csomagolásokkal bombázták a Környezetvédelmi Minisztérium épületét. Páncéljaik és sisakjaik hulladékból készültek. A szép számban megjelent tévétársaságoknak elmondták, hogy a csomagolóipar így vette be az épületet, és hatékony lobbizással uralja a törvényalkotást és a döntéshozást.

A Válaszd a visszaválhatót! kampány keretében számos további látványos akciójuk volt, a harc azonban elbukott, a Humusz méltó körülmények között megrendezte az utolsó betétdíjas Törley pezsgő temetését 2005-ben.  

2006 szeptemberében a hulladékégetők elleni akciónapon a Gellért téren jelképes hulladékégető rombolást tartott a Humusz, ahol játékdollárt égettek. Az akcióval az égetők káros egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatásaira hívták fel a figyelmet a szervezők. 

----------------------------------------------------------------------------------------------------

Tájékoztató, ismertető tevékenységük egyik legfontosabb eleme az évtizedes oktatási program, amely kicsiknek és felnőtteknek egyaránt tartalmaz képzéseket. Hulladékos játszóházat és tanösvényt működtettek a Humusz Házban, elsősorban iskolai csoportok számára. Civil részvétel nélkül a zöld szemléletformálás elképzelhetetlen, a hivatalos oktatásban egyre kevesebb szerepe van a környezeti nevelésnek, pedig az iskolák igénylik. De mint minden, ez is anyagiak kérdése. Nem lehet úgy szemléletet formálni, ha nincsen rá semmi, hangoztatta Szilágyi. Nem tudunk eszközöket módosítani, nem tudunk megfizetni kreatív embereket, nem tudjuk ezt a kertet fenntartani, a tanösvényt felújítani, ha nincsenek források – mutatott körbe a Humusz ház melletti, évtizede kialakított tanösvényre, amely bizony eléggé lepukkant mára. És a felújításához nem a gondoskodás, hanem a pénz hiányzott, ami az idén talán rendelkezésre áll.

A ház – oázis a lakótelepen

1989-90 környékén az egészen aprócska KukaBúvár szerkesztőség Újpalotáról átköltözött egy nagyobb lakásba Budapest másik felébe. Az 1995-ös megalakulás idején a budapesti Karinthy úti irodában intézményesült a szervezet, ezt a székhelyet egy nagyszabású felújító munka eredményeként váltotta 2003-ban a Humusz Házra. Az újbudai lakótelep kellős közepén régóta romokban állt hajdani óvoda illetve asztalos műhely épületét a civilek saját kezűleg újították fel, sok-sok önkéntes közreműködéssel. (Élete első telefoninterjúját a háztetőn, cserepezés közben adta, emlékezett a hőskorra Szilágyi.) A tavacskás kertet, a szelektív hulladékgyűjtést bemutató tanösvényt egyetemisták és ifjú tájépítészek tervezték. A kert közterület, a mai napig a környék oázisa, a ház pedig az oktatási központ és az iroda mellett közösségi, civil rendezvényeknek ad helyt.

 

20 éves a Humusz

Friss diplomás tájépítészként kapcsolódott a 1999-ben önkéntesként a Humusz munkájába Bátyi-Földesi Dóra, aki legszívesebben – egykori elnökként is - a szemléletformálással foglalkozott. Tapasztalatai szerint a pedagógusok nagyon fogadókészek voltak a zöld gondolkodásra. Az elmúlt 15 évben áttevődtek a súlypontok: amíg korábban magát a szelektálást, ma már a megelőzést kell hirdetni. Az oktatási rendszer változásával azonban kevesebb figyelem és forrás jut a környezeti nevelési továbbképzésekre. 

A Humusz 20 éves fennállása alatt számtalan szakértői anyagot készített a hivatalos szervezetek felkérésére. Több szakmai fórumra, bizottságba hívták meg a szervezet képviselőit, az Országos Környezetvédelmi Tanácsba, a zöldminisztérium szakmai munkacsoportjaiba, a Nemzeti Környezetvédelmi Program hulladékos műhelymunkáiba. Tanulmányokat, összefoglalókat, felméréseket készítettek a differenciált szemétdíjról, a szelektív gyűjtésről, a lakosság tudásszintjéről, a termékdíjról. Rendszeresen véleményezték a hulladékos területeket érintő jogszabálytervezeteket és országos szintű stratégiákat, állást foglaltak a zöld ügyeket érintő szakpolitikai döntésekkel kapcsolatban. Mindez azonban már a múlté. 

Jelenleg nem létezik környezetvédelmi szakpolitika, és a kormányzat nem kíváncsi a civilek véleményére. 

A kormány a civil szférát igyekszik ellehetetleníteni, a forrásokat elzárni előlük, sőt vegzálja a szervezeteket. Évekkel ezelőtt tevékenységüket még finanszírozták az állami feladatok átvállalásáért cserében, mint például a szemléletformálás, ma már nincs ilyen forrás. 

A szervezet finanszírozása nagyrészt a szerencsén múlik, azon, hogy van-e megrendelés, pályázat, amelyen dolgozhatnak. A tagdíjakból és a támogatásból nem tartható fenn egy ilyen civil szervezet. A Humusz ezért „új lábat növesztett”, a társadalmi vállalkozás szolgáltatását, ismertette működésük egyik új forrását az egyesület jelenlegi elnöke. Ez azt jelenti, hogy szemléletformáló programokat szerveznek, előadásokat készítenek, kiállításokat rendeznek vállalatoknak, közösségeknek. 

Hogy egyre többen ismerjék meg, hogyan lehet csökkenteni a hulladékot, és törekedjenek a nulla hulladék „termelésre”. Amíg mi magunk is humusszá nem válunk.

 

forrás: greenfo.hu