Talajba ásnák a műanyagszemetet az unióban
Európa-szerte kezd feltornyosulni az eddig játszi könnyedséggel a világ másik felére szállított hulladékfajta. Az EU kénytelen újrafeldolgoznia a plasztikszemetét, de egyesek azt a megoldást szorgalmazzák, hogy süllyesszük a földbe, és ássuk ki akkor, amikor fejlettebbek lesznek a feldolgozási technológiák
Megtörtént, amit az egész nyugati világ nem akart: Kína nem fogadja be többé a szemetünket. Egész iparág épült rá, hogy a Távol-Keletre szállítsa a fejlett ipari társadalmak hulladékát, amit azok lusták szelektíven gyűjteni és újrafeldolgozni.
Válogatás nélkül
Miért szűnt meg Kína “vendégszeretete” nyugati civilizációnk szemete iránt? Elsősorban a műanyagot vittük hozzájuk, ami azért is gondatlan dolog és az ökoszisztémák tűrőképességével való visszaélés, mert a plasztik újrafeldolgozható. Kína elsődleges baja a műanyagunkkal, hogy a plasztikszemét koszos és nincs szétválogatva. Ezen bukik a nyugati féltekén is az újrafeldolgozás. Ezért nem nyúl hozzá senki.
Megszabadulni a szeméttől
Egy tonna exportkész műanyagszemétben 20 százalékos az anyagidegen elem (a papírcímkék), tonnánkénti ára pedig 25-40 angol font körül volt 2017 áprilisában, állítja a letsrecycle.com. Vagyis ennyit fizettek azért, hogy elvigyék az EU-ból.
2018 áprilisában már 40-60 fontért lehetett csak rásózni a távol-keleti importőrökre.
Magyarán arról van szó, hogy a szétválogatott -uram bocsá’ valamilyen szinten megtisztított- műanyagszemét már hozzáadott értéket tartalmaz és többet ér a piacon, mind használati, mind befogadási értékét illetően.
Valójában Kína “csak” felemelte a szemétminőség szintjét, amit befogad, csakhogy ennek nem felel meg az Európából jövő hulladék. Ennek következtében tulajdonképpen importtilalmat tükröző helyzet állt be: az Európából Kínába irányuló szemétszállítás 96 százalékkal csökkent 2018 első két hónapjában, vagyis majdnem teljesen leállt a behozatal.
A kínai kormány megunta, hogy a feldolgozásra alkalmatlan műanyaghulladék a szeméttelepeket gazdagította, s nem a kínai újrafeldolgozó üzemeket.
Szemétkolonizáció
Mit tesznek a nyugati piaci szereplők? Ahelyett, hogy megoldanák az alapproblémát, újabb piacok után néznek, ahol teríthetnék “árujukat”. Piac alatt a harmadik világ országai értendők, melyeknek szeméttelepei elbírnák szennyünket.
2018 első hónapjaiban Malajzia, Törökország Vietnam és India több műanyaghulladékot importált Európából, mint eddig, befogadva az elszállítani kivánt mennyiség 60 százalékát. De a maradék rajtunk maradt. Az öreg kontinensen.
Szemétégetők helyett szemételásás?
Mivel Európában kevés hely van a szeméttelepek működtetésére, és a rothadó hulladék üvegházgázokat bocsát ki magából (metánt), az uniós politika a szemétégetők építését szorgalmazta, melyekkel villamos energiát vagy hőt termeltek.
2016-ban Európában 27,1 millió műanyagot gyűjtöttek be, ennek 41,6 százaléka ment szemétégetőkbe, 31,1 százalék újrafeldolgozó üzemekbe Kínába, és 27,3 százalék szeméttelepekre, derült ki a Plastics Europe összesítéséből. Ez volt az első év, hogy az újrafeldolgozott mennyiség meghaladta a szeméttelepre kerülő hulladékadagot.
Az Egyesült Államokban a 33 millió tonna begyűjtött műanyaghulladék 75 százaléka végezte szeméttelepeken 2014-ben a Környezetvédelmi Hatóság (EPA) adatai szerint. Mindössze 15 százalékot égettek el, és 9,5 százalék került újrafeldolgozásra.
Természetesen a szemétégetők is okádják magukból az üvegházgázokat, az EU környezet- és energiapolitikája mégis mentesítette ezeket az üzemeket a kvótavásárlási kötelezettség alól. (Egy tonna üvegházgáz kibocsátását lehetővé tevő kvóta most 14 eurót kóstál az emissziókereskedelmi piacon.)
De egy radikálisabb hasznosítási ötlet is megfogalmazódott. Angliában a kormány ökológiai tanácsadója, Ian Boyd azt szeretné, ha elásnák a műanyagszemetet. Amikor pedig elég fejlett a technológia ahhoz, hogy ne kelljen a tisztítással és a szétválogatással bajlódni, mert így is hatékonyan újrafeldolgozható a plasztik, akkor “bányásszák” majd ki. Ez lenne a 21. századi szemétbánya.
Az ENSZ legutóbbi, 2014-ben kiadott klímajelentése is felvetette ezt az ideát: a városok szétválogathatnák hulladékukból a fémeket, a papírt és a műanyagot és olyan “tárolót” létesíthetnének, ami később bányászható. Ez talajban történő tárolást jelent.
Boyd szerint a szemétbányák létrehozása akkor válhatna piacképes modellé, ha az üvegházgázkibocsátás büntetése (vagyis a kvóták tonnánkénti ára) jóval drágább lenne, s így jobban megérné a piaci szereplőknek elásniuk a hulladékot vagy újrafeldolgozni, ahelyett, hogy szemétégetőkben hasznosítanák.
Az Európai Szemétégetők Szövetsége (CEWEP) azonban hülyeségnek tartja a szemétbányák ötletét. A szervezet tagsága 400 üzemet foglal magába, melyet 90 millió tonna hulladék elégetéséért felelnek.
Kína döntése nyomán 2018 első hónapjaiban nem emelkedett számottevően a plasztikújrafeldolgozás Európában. A CEWEP azt állítja, nem látja jelét, hogy több műanyag kerülne az uniós szemétégetőkbe, mint eddig. A hírek szerint nagy mennyiségek halmozódtak fel kikötőkben és raktártelepeken…
Plasztik & légszennyezés
Az óceánok plasztikszennyezése folyamatosan nő, 2050-re a tengerekben hömpölygő mikroplasztikszennyezés mennyisége túlnőhet a halállomány súlyán!
A műanyaggyártás és -elégetés természetesen a légszennyezéshez is hozzájárul. 2012-ben 390 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelt. Ez Törökország teljes éves ÜHG-emissziójával egyenlő, derült ki a műanyagszennyezés ellen és az újrafeldolgoás mellett kampányoló Ellen MacArthur Foundation jelentéséből.
A műanyaggyártó ipar persze leegyszerűsítőnek tartja az ilyesfajta kalkulációkat, mondván a műanyag léte elősegíti az élelmiszerek tartósabb tárolását, s ezzel szállítást és élelmiszertermelést spórol meg, aminek szintén jelentős emissziós vonzata lenne.
Egy megawattórányi villamos energia előállításához 345 kilogramm műanyagot kell elégetni, ami 880 kilogramm szén-dioxid kibocsátával jár együtt. Összehasonlításképpen, egy földgázüzemű erőmű ugyanennyi energia előállításához 132 kilogramm földgázt használ fel és csak 360 kilogramm CO2-t ereget ki a kéményen.
A plasztikipar ezt a hasonlítgatást is ellenzi, mivel szerintük szem elől téveszti azt, hogy a hulladékégetéssel fosszilis erőforrásokat váltanak ki, ami a párizsi klímaegyezmény egyik célja. Na igen, de jobb lenne megújuló energiákkal kiváltani!
A kép és a hír közvetlen forrása: piacesprofit.hu
Kép: Flickr/johnhenryf.
