A néma járvány

A Forbes nemrégiben jelentett meg egy listát azon anyagokról, amelyek károsíthatják a gyermekek agyi fejlődését. Mára, részben néhány vegyi anyagnak köszönhetően, a megszületett gyermekek 10-15%-ánál idegrendszeri fejlődési zavart, például autizmust, diszlexiát, ADHD-t (hiperaktivitást) figyelhetünk meg. Habár ezekért részben a gének is felelősek, a megbetegedéseknek csak a 30-40%-a esetén okolhatjuk a géneket, a maradék 60-70%-ért a környezeti hatások tehetők felelőssé.

A cikk alapja a The Lancet Neurology kutatása, ahol egyenesen egyfajta néma járványról beszélnek, amely során mérgezzük a gyermekek idegrendszeri fejlődését. A kutatók 2006-ban 5 ilyen anyagot azonosítottak, ám mára ez a lista 11-re növekedett. Az eredeti szerző, Philippe Grandjean, a Harvard School of Public Health kutatója szerint figyelemre méltó probléma, hogy milyen sok gyermek károsodik ezen anyagok miatt; növekszik a figyelemhiányos zavarok aránya, késik az agyi fejlődés, csökken az iskolai teljesítmény, és mindez egyre inkább az ipari és mezőgazdasági kemikáliákhoz köthető.

Az alábbi 11 vegyi anyaghoz/anyagcsoporthoz köthetőek elsősorban a gyermekek agyi károsodása:

• Ólom – Károsítja az idegrendszert, annak fejlődését, csökkenti az intelligenciát. Bár az ólmozott benzint 1999-ben itthon betiltották, az addigra már több generáció agyát károsította. Még több helyről érhet minket ólomszennyezés, például az ivóvízhálózat a régebbi, 30 évesnél öregebb házakban olyan csövekben fut, melyből sok ólom jut a szervezetünkbe, hacsak nem folyatjuk percekig a csapot ivás vagy főzés előtt. Kutatások szerint nincs biztonságosnak mondható ólomszint.
• Arzén – Fő forrása az ivóvíz; jelentősen rontja a gyermekek kognitív képességeit. A vízben található arzén emellett rákkeltő is. Magyarországon még mindig nagyon sokan isznak olyan vizet, amelynek a határérték feletti az arzéntartalma. A halakban található (szerves) arzén az ivóvízéhez képest nem annyira káros.
• Klórpirifosz, DDT rovarirtó szerek – Az agy struktúrája megváltozik, és a károsodás tartós behatás esetén fenn is marad. Bár a DDT-t már sok éve betiltották, a klórpirifosz igen elterjedt vegyszer a hazai mezőgazdaságban, így a magyar boltokban kapható zöldségek-gyümölcsök is gyakran szennyezettek. A Greenpeace méhgyilkos 7 vegyülete között is szerepel a klórpirifosz. Vizsgálatok szerint az anyag jelenlétét még a határérték alatt sem mondhatjuk a gyermekek számára biztonságosnak. A DDT pedig import élelmiszerekben, termékekben fordulhat elő.
• Toluol – Elterjedt oldószer. Ha az anya kapcsolatba kerül ezzel az anyaggal, a gyermekének agya károsodik, például figyelemhiányos lesz. (Lásd még az EPA és az OSHA összefoglalóját a toluolról.)
• Mangán – Az ivóvízben előforduló mangán csökkenti a matematikai képességet, valamint az intelligenciát is; az ADHD-val hozták összefüggésbe.
• Fluorid – A magas fluorkoncentráció valószínűsíthetően a gyermekek IQ-jának kimutatható csökkentését okozza.
• Metil-higany – Már a magzat fejlődését is jelentősen károsítja. A WHO szerint leginkább a tengeri hal, halkonzerv fogyasztása jelenthet veszélyt. Európai mérések is rendszeresen nagyon magas metil-higany-koncentrációt mutattak ki például a tonhalkonzervekben.
• Tetraklór-etilén (perklór-etilén) – Ipari szerves oldószer, csavarlazító, amely hiperaktivitást és agresszivitást okoz, valamint hozzájárul ahhoz, hogy valaki pszichiátriai gondozásra szoruljon. A szülők kitettsége veszélyezteti a gyermeket is. A következő foglalkozások esetén jelentős a szennyeződés esélye: ápoló, gyógyszerész, takarító, fodrász, kozmetikus. Magyarországon például Abasáron került szennyezés miatt az ivóvízbe.
• Brómozott égésgátlók – Az elterjedt polibrómozott égésgátlók jelentős részét már betiltották, de a mai napig tele van velük a lakásunk, az autónk, a műszaki cikkek, bútorok, függönyök, kárpitok, szőnyegek. A szülők veszélyeztetettsége gyermekeik idegrendszeri fejlődésének károsodását okozhatja.
• Poliklórozott bifenilek (PCB) – Ezen anyagcsalád szintén sok éve tiltott, ám még gyakran kimutathatóak például a talajból, tengerből; bekerülhetnek élelmiszerekbe, halakba, sőt az anyatejbe is. A PCB-k a kutatások szerint szerint csökkentik a csecsemők, gyermekek kognitív képességeit.

Két további anyagról, a cumisüvegekben betiltott (de más ételtárolókban, hőnyomott papírokban még engedélyezett) polikarbonátban található biszfenol-A-ról, és a főleg PVC műanyagokban megtalálható ftalátokról is gyanítják ezen hatásokat. A kutatást jegyző tudós szerint ezt a káros „járványt” csak a vegyi anyagok szigorúbb vizsgálatával és engedélyezésével lehetne megállítani. Mivel világméretű problémáról van szó, hatékonyan csak nemzetközileg, de legalább uniós szinten kellene fellépni. Az uniós REACH rendelet, valamint az élelmiszerek és növényvédő szerek jelenlegi szabályozása, ellenőrzése láthatóan képtelen kizárni ezen veszélyes anyagokat.

Kis odafigyeléssel és a címkék alapos böngészésével a kockázatok valamelyest csökkenthetőek. Emellett érdemes követni a Greenpeace és más szervezetek kampányait is, valamint szükséges lenne élni a civil nyomásgyakorlás erejével.

Az eredeti cikket fordította és kibővítette Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.