Méreg a tányérunkon? Az élővilágra és az egészségre is károsak lehetnek a rovarirtó szerek

A tömeges pusztulás mögött elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság vegyszerhasználata áll. A különböző rovarirtók nem válogatnak, a kártevők mellett ugyanis a hasznos beporzókat is fenyegetik, ami katasztrofális ökológiai dominóeffektust indít el. De a peszticidek nemcsak a rovarokat veszélyeztetik, újabb és újabb kutatások hívják fel a figyelmet, hogy az emberi egészségre is negatív hatással vannak.

Néma tavasz

A növényvédő szerek rovarokra gyakorolt káros hatása évtizedek óta ismert. Az 1960-as években az amerikai Rachel Carson megrendíthetetlenül küzdött azért, hogy hogy bebizonyítsa a szintetikus növényvédő szerek kártékonyságát. Máig világhíres könyve, A Néma tavasz a növényvédő szerek, mint például a DDT (diklór-difenil-triklóretán), káros és mérgező hatásaira hívja fel a figyelmet. Munkája hozzájárult ahhoz, hogy végül ezt a vegyszert az 1970-es években betiltották.

Sajnos ezeknek a szereknek a károssága azonban nem szűnt meg. A rovarölő szerek (peszticidek) használata ellen kampányoló PAN Europe és független egyetemi kutatók legfrissebb jelentései rávilágítanak, hogy az Európai Unióban használt növényvédő szerek rendszerszintű fenyegetést jelentenek a rovarokra, az állatvilágra és közvetlenül az emberi egészségre is.

A nagy mennyiségben használt rovarirtók ugyanúgy elpusztítják a kártevőket, mint a hasznos beporzókat (például a méheket, vadméheket és pillangókat) és a vadon élő egyéb fajokat is. A rovarok tömeges eltűnése pedig katasztrofális ökológiai dominóeffektust indít el. Mivel a rovarok alkotják a szárazföldi tápláléklánc alapját, eltűnésük miatt a rovarevő madarak, kétéltűek és kisemlősök elveszítik fő táplálékforrásukat, ami az ő populációik láncreakció-szerű összeomlásához is vezet.

Méreg a tányérunkon?

Az ökológiai összeomlás csak az egyik oldala a növényvédők jelentette fenyegetésnek. A vegyszerek a növények szövetébe felszívódva közvetlenül a tányérunkra kerülnek, így mérgező hatásuk az emberi egészségre is kihat. A legújabb laboratóriumi vizsgálatok sokkoló eredményeket hoztak az egyik legnépszerűbb gyümölcs, az eper esetében. A PAN Europe és más szervezet által végzett kutatásban a 11 országból származó minták közel 80%-a tartalmazott legalább egy növényvédő szert, de az átlagosan 3,5 féle vegyületet azonosítottak. A legnagyobb mennyiségű szermaradványt egyetlen mintában Belgiumban (9), Magyarországon és Szlovéniában (8), valamint Írországban (7) találták. A bevizsgált hagyományos termesztésből származó szamócáknak csak 22 százaléka, valamint mind az 5 bio és növényvédőszer-mentes címkével ellátott minta nem tartalmazott mennyiségileg kimutatható növényvédőszer-maradványokat.

Különösen aggasztó a hormonkárosító (endokrin romboló) anyagok és a PFAS-vegyületek („örök vegyszerek”, amelyek soha nem bomlanak le a természetben) magas aránya, ugyanis a minta 58 százalékában találtak ilyet. Ezen felül az azonosított növényvédő szerek 56%-a tartozik a „kockázatosabb növényvédők” csoportjába, amelyek használatát már 2011-től fokozatosan meg kellett volna szüntetni.

Még a hivatalos határérték alatt is kockázatot jelentenek ezek a vegyszerek amiatt, hogy a hatóságok azt nem vizsgálják a „koktélhatást”, azaz hogy a különböző vegyszerek együttesen hogyan hatnak. Hosszú távon a krónikus kitettség súlyos következményekkel járhat: meddőséghez, daganatos megbetegedésekhez és anyagcserezavarokhoz is vezethet.

A közelmúltban újra bevizsgált gombaölő szer, a fluazinam esete szintén riasztó következményekre hívta fel a figyelmet. Független kutatók ugyanis statisztikailag bizonyították, hogy ez a vegyszer gátolja a magzati agy fejlődését, és jelentősen csökkenti az utódok agyának súlyát és szélességét, ami visszafordíthatatlan, egész életen át tartó szellemi vagy viselkedési fogyatékosságot okozhat.

Elhallgatott adatok

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha ilyen veszélyesek ezek az anyagok, miért vannak még mindig használatban. A PAN Europe tényfeltárása arra mutat rá, hogy az érvényben lévő szabályozás szerint az új vegyszerek biztonsági tesztjét maguk a gyártók végzik vagy finanszírozzák, majd nyújtják be az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA). Viszont kiderült, hogy a vegyipari óriásvállalatok szándékosan elhallgattak olyan belső laboratóriumi vizsgálatokat, amelyek egyértelműen igazolták, hogy termékeiknek idegméreg vagy magzatkárosító hatása van. A hatóságok pedig nem kérdőjelezéték meg a vállalatoktól kapott adatokat, ezzel szabad utat engedtek a mérgező vegyületeknek.

Reformot várnak a szakértők

A szakértők amellett érvelnek, hogy ez az engedélyezi gyakorlat nem fenntartható, ezért azonnali, radikális reformokra van szükség. Például a biztonsági vizsgálatokat a gyártóktól független laboratóriumoknak kellene végezniük, és azokat a cégeket, akik hamis adatokat tesznek közzé, szigorúan büntetni. Kulcsfontosságú, hogy bizonyítottan mérgező anyagokat azonnal ki kell vonni a forgalomból.

Amíg ezek a változások nem lépnek élete, a fogyasztóknak érdemes jobban figyelni arra, milyen élelmiszer kerül a kosarukba: a tudatos vásárlás mellett lehetőség szerint javasolt ellenőrzött bio gazdálkodásból származó termékeket választani.

Cikk és kép forrása: korkorosgazdasag.hu