Trendváltó hatása lehet a termékdíjtörvénynek

A CSAOSZ által a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvános adatbázisából kigyűjtött információk szerint 2011 első félévében a hazai csomagolóipar – értékben mérve – az előző év azonos időszakához viszonyítva átlagosan 14 százalékos növekedést mutatott fel.

A papír vezet, nyomában a fa és a műanyag

A papír jelenti tömegben a legjelentősebb csomagolóanyag-fajtát hazánkban. A műanyag értékben mérve ugyan már beérte a papírt, de tömegben csak a felét teszi ki. E két anyagfajta fejlődött eddig a legintenzívebben, ami egybeesik a nemzetközi tendenciákkal is.

A fém csomagolóeszközök felhasználása ugyancsak növekvő – bár az előzőekhez mérten kisebb – ütemű. A fa esetében értékoldalról szemlélve állandósult keresletről adnak számot, a mennyiségi mutatók ugyanakkor erős hullámzást jeleznek.

2011-ben az előző évi trendek folytatódtak, a hazai gyártású csomagolóanyagok kétszámjegyű növekedést mutatnak a papír, a fém és – örvendetes módon – az üveg tekintetében. Ez utóbbi több éves enyhe visszaesést követően indult 2011-ben növekedésnek. A fa megegyezik, a műanyag pedig csökkent, de itt a kőolaj árának ingadozását is kalkulálni kell. Bár az egész éves adatokat nem ismerjük, a hazai csomagolóipar várhatóan pozitívan zárta a 2011-es évet.


A 2012-es kilátásokat a 2011. június 27-én elfogadott, többször módosított környezetvédelmi termékdíj szabályozásáról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet nagymértékben befolyásolja. A termékdíjtörvény és a végrehajtási rendelet december utolsó napjaiban való megjelenése a kötelezettek számára nem adott felkészülési lehetőséget, és a felelős évkezdetet teljességgel ellehetetlenítette. A törvény, illetve a módosítása számos adminisztrációs terhet növelő hatású intézkedést tartalmaz, és bővíti az adatszolgáltatásra kötelezettek körét is. Leglényegesebb eleme a termékdíjtételek jelentős növekedése és a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulása. A költségvetési törvény tervezetében a csomagolási termékdíj 25 milliárd forintos bevételéhez képest a 2012. január 1-én életbe lépő rendelkezés alapján számolt díj már meghaladja a 44 milliárd forintot.

A CSAOSZ szakértői közleménye szerint a díjtételek függetlenedtek a környezetterhelés mértékétől, illetve a hasznosítás reális költségeitől, mértékük miatt pedig egyes csomagolószer-fajták, csomagolástechnológiák indokolatlan háttérbe szorulását eredményezhetik a járulékos hatásaival egyetemben.

Óvás és kényelem

Nemzetközi szinten egyre erősödő figyelem összpontosul a csomagolás élelmiszer-megóvó és környezetvédelmi szerepére. A kevésbé fejlett és fejletlen államokban az elégtelen infrastruktúra miatt az ellátási lánc korai szakaszában a nem megfelelő betakarítás, tárolás, szállítás következtében megy tönkre sokmillió tonna élelmiszer. A csomagolás így nem csupán a megóvás, az eltarthatósági idő növelésének eszköze lehet, hanem fontos környezetvédelmi eszköz is, hiszen a hiábavalóan megtermelt javakhoz felhasznált anyag és energia előállítása feleslegesen terhelte a környezetet. A csomagolás szerepe a fogyasztói társadalmakban is erősödik, mivel a jóléti államokban egyre kevesebb a napi bevásárlás, inkább a heti vagy ritkább gyakoriság a jellemző. A csomagolóiparnak tehát a kisebb adagmennyiségek hosszabb ideig való eltarthatóságát kell biztosítania. Ezzel párhuzamosan kényelmi igények is megjelennek, például a csomagolás tömegének csökkentése irányába, hogy az azonnal fogyasztható vagy úti cikkek csomagolása könnyebb, így a holt teher kisebb legyen. Jelentős innovációs területek még a nyithatóság-visszazárhatóság, a melegíthetőség megoldásai, az előre felszeletelt cikkek csomagolása, a vásárlási döntés befolyásolása.

A legfrissebb technológiák hamar megérkeznek Magyarországra. Az innovációk alkalmazását egyfelől a költséghatékonyságra törekvés, másrészről az egyediség, a prémium hatás erősödése vezérli.

Forrás: trademagazin