Szelektált hulladékos rezsicsökkentés

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára szerint a lakossági szemétszállítás területén is lehetőség nyílik rezsicsökkentésre az év második felében, a kommunális szemétszállítás díja 10-15 százalékkal mérséklődhet.

Az államtitkár ma Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: az esetleges díjcsökkentést az teszi lehetővé, hogy a közszolgáltatást végző cégek többletbevételre tesznek szert a szelektív gyűjtés növelésével. Több lesz így a hulladékból kinyerhető újrahasznosítható anyag, továbbá jelentős fűtőértékkel bíró tüzelőanyag állítható elő a lakosság által összegyűjtött szemétből - erre a termékre jelenleg is 600-700 ezer tonnás igény van. Illés Zoltán szerint a lakossági szemétszállítási díj mérséklésének elindítását az új hulladékgazdálkodási törvény tette lehetővé, amely új alapokra helyezte a magyarországi hulladékgazdálkodást a strukturális átalakításokkal és a tulajdonviszonyok megváltoztatásával. Azzal, hogy többségi állami vagy önkormányzati tulajdonba kerültek a hulladékipar szereplői, a hasznot nem lehet kivinni a cégből, hanem vissza kell forgatni - tette hozzá.

Az államtitkár kifejtette: az átalakítást segíti, hogy az új hulladékgazdálkodási törvény a hulladékok keletkezésének megelőzését és a hulladékok korábbinál nagyobb mértékű újrahasznosítását ösztönzi. Példaként hozta, hogy már épültek utóválogató rendszerek, amelyek a hulladék-újrahasznosítást nagyobb arányúvá és gazdaságosabbá teszik. Ennek a területnek a fejlesztésére a következő években mintegy 200 milliárd forint jut a kormány döntése alapján uniós forrásokból. Illés Zoltán jelezte: Magyarországon 2015. január 1-jétől kötelező lesz a lakossági kommunális hulladékok szelektív gyűjtése. Az úgynevezett száraz és nedves hulladékot kell elkülönítve gyűjteni, a minél kedvezőbb újrahasznosítási lehetőség szem előtt tartásával.

A szaktárca sajtóanyaga szerint 2000-2012 között országosan 18 millió tonna hulladék keletkezett. Ebből 2010-ben az anyagában hasznosított hulladék aránya 30 százalékot tett ki, 2012-re pedig 37 százalékra nőtt az arány.  A települési hulladékok esetében a 2010-ben keletkezett hulladék 19,6 százalékát hasznosították anyagában - például a papírt újra papírként -, 2012-re pedig 25,6 százalékra emelkedett az arány. A településeken keletkezett hulladék 70,4 százaléka került lerakókba 2010-ben, 2012-ben már csak 65,4 százaléka. (MTI)

Épp csak belejött a szelektív hulladékgyűjtésbe? 

Most egy új rendszert kell megtanulni, hamarosan ugyanis teljesen átalakul a szemétfeldolgozás Magyarországon. Az új gyakorlat lényege, hogy annak alapján kell majd válogatni a hulladékot, hogy az nedves vagy száraz.

 Kétkukás háztartási hulladékgyűjtés indul Magyarországon 2015. január elsejétől – jelentette be Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár egy hete Mezőfalván, ahol egy műanyag-hasznosító üzem alapkövét tette le. Az itthon teljesen új terv szerint a háztartásoknak a szerint kell majd szétválogatniuk a szemetet, hogy az száraz vagy nedves.  A szárazkukába kerülne a papír, a műanyag, a fém, az üveg, és – nagy újdonságként – a ruha is, ami eddig nem szerepelt az újrahasznosítandó anyagok között Magyarországon. A nedves kukába kerül például a levágott fű, a fanyesedék, vagyis az úgynevezett zöldhulladék, az élelmiszer-maradék, a használt papír zsebkendő, a pelenka stb. A két típusú hulladékot utóválogatóba szállítják, ahol összesen harmincnyolc csoportba szelektálják. Például külön-külön csoportba kerülnek az anyaguk szerint szétválogatható újságok, samponosflakonok és sörösdobozok, és külön kerül mindaz, amit komposztálni lehet.

Ami nem szétválogatható, és trágya sem lehet belőle, viszont elégethető, abból tömörített fűtőanyag (angolul refuse-derived fuel, RDF) készül. A szemetet úgy tömörítik össze, mint a brikettet vagy a pelletet, többek között éghető műanyagok és lebomló szerves anyagok kerülnek bele. Az RDF nedvességtartalma 15 százalék, fűtőértéke 17-22 megajoule/kilogramm, míg a széné körülbelül 24 mJ/kg, így az RDF-et többek között villanyáramot és távhőt előállító erőművekben, cementégető kemencékben lehet elhasználni. Háztartások fűtésére nem lesz alkalmas. 
A száraz-nedves gyűjtési rendszerben tehát csak az kerülne a hulladéklerakókba, ami a fenti módszerekkel már semmiképp sem hasznosítható. Ez mindenképpen előnyös, mert most a hazai háztartási hulladék 70 százaléka válogatás nélkül szeméttelepeken végzi, míg Németországban 2, Ausztriában 10 százalék ez az arány. Illés Zoltán bejelentése viszont teljes meglepetésként érte a legnagyobb hulladékos közhasznú vállalatot, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-t és az újrahasznosítással foglalkozó környezetvédelmi szervezeteket egyaránt, és a megvalósítása is jó pár kérdést felvet.  A dolgot tovább bonyolítja, hogy a fővárosban éppen most épül ki a házhoz menő szelektív gyűjtés rendszere, mégpedig úgy, hogy az eddigi zöld kukák mellé egy sárga és egy kék kerül. További információk >>>

Több mint 5 milliárd forintos költséggel, ebből 4,8 milliárd forint uniós támogatással ez év végére teljes lesz a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés Budapesten - mondta György István főpolgármester-helyettes szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.  A gyűjtőszigetek száma 930-ról 665-re csökken, a továbbiakban itt csak az üveget gyűjtik. A háztartások egy kék fedelű gyűjtőedényt kapnak a papírnak, és egy sárga fedelűt a műanyag és fém hulladéknak. A szelektív gyűjtés nem kerül többe a háztartásoknak, mivel a főváros az így begyűjtött hulladék eladásából fedezi a többletköltséget - tette hozzá a főpolgármester-helyettes. A kalkulált bevétel mintegy 2 milliárd forint. 
A 200 ezer új gyűjtőpontnak eddig közel felét szerelték fel az új kukákkal, a munkát a családi házas övezetekben kezdték. Összesen 403 ezer új gyűjtőtartályt vásároltak, és folyamatban van a 60 speciális gyűjtőjármű beszerzése is. 

Tavaly szelektíven 4600 tonna papírt, illetve 2100 tonna műanyag és fém hulladékot gyűjtöttek be a fővárosban. A tervek között szerepel egy saját válogatómű megépítése, amely 10 milliárd forintba kerül, létrehozását az EU is támogatja - mondta György István. 
A főpolgármester-helyettes kitért arra is, hogy jelenleg havonta egyszer ürítik a szelektív tartályokat, de ha ez kevés, akkor a későbbiekben áttérnek a gyakoribb ürítésre. A lakosság körében elterjedt, hogy a begyűjtő autók a szelektíven gyűjtött hulladékot összekeverik. Ez nem igaz, mivel külön tartályba kerül a kétféle hulladék - mondta György István. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés marketingjére 200 millió forint támogatást adott az Európai Unió - mondta Szűcs Panni, a BVK Holding kommunikációs és pr-igazgatója, aki bemutatta a kampány arcait: Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszót és Kautzky Armand színészt. (MTI) 

A Belső-Ferencváros egyik Ráday utcai 35 lakásos társasházában már 2 éve működik a szelektív gyűjtés. 2013 áprilisában az FKF Zrt. átvette a rendszer üzemeltetését az ASA-tól, sajnos az eddigi 2 db sárga műanyag gyűjtő helyett csak egy van. Igazság szerint, ha mindenki korrekten összetaposva szelektálná a műanyagot, akkor is megtelne egy kuka 3 nap alatt, és mivel jelenleg hetente ürítik, a jószándék ellenére is négy napig a zöld - szemetes - kukába landol az otthon szelektíven gyűjtött hulladék. Ez a zöld lelkű lakosok kedvét is elveszi a szelektálástól.

Ez persze nem változtat azok mentalitásán, akik eddig sem használták a falra szerelt prést - ha már képtelenek voltak lábbal laposra taposni- és az edény mellé teszik a PET hulladékot. (időközben vandálok letörték a fali palackprést). Viszont az eddigiekkel ellentétben legalább a fém mehet a műanyagba. Sajnos az üveggel sok a gond.

Gyakran látom a papír ill. a műanyag közé bedobva - alegközelebbi hulladékudvar a Vásárcsarnok mellett volt, amit a megszüntettek- így elég nehéz elvárni a lakóktól, hogy a legnehezebb üveg frakciót a Mester utcáig - sokszáz méterrel odébb - cipeljék.

Önöknél hogyan (nem) működik a rendszer? 
Kérjük küldjön egy fotót, és leírást a zöld szemmel oldalunkra.

Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2014/01/26/szelektalt-hulladekos-rezsicsokentes