Heves viták az új hulladéktörvény körül
Rogán Antal frakcióvezetőnek kellett beavatkoznia az [origo] információi szerint abba a személyeskedő vitába, amely a kormánypártok hétfői frakcióülésén alakult ki Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár és néhány polgármester között. Szemtanúk szerint az államtitkár nyomdafestéket nem tűrő szavakkal ostorozta a hulladéktörvényt felpuhítani próbáló településvezetőket. Az elöljárók bevallásuk szerint a lakosságot féltik a szemétdíjak drasztikus emelésétől, az államtitkár szerint azonban csak a saját érdekeiket.
Több, az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti képviselő egybehangzó állítása szerint sem volt még példa olyan alpári stílusban zajló, elmérgesedett vitára, mint amilyen a Fidesz és a KDNP hétfői frakcióülésén alakult ki Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár és néhány polgármester között.
A káromkodásokkal tűzdelt, személyeskedésektől sem mentes összecsapást a résztvevők szerint többször Rogán Antal frakcióvezető próbálta kulturált mederbe terelni, arra kérve az egymással üvöltöző politikusokat, hogy váltsanak stílust, mert a közönséges, kocsmai modor idegen a frakciószövetség szellemiségétől.
A vitát a résztvevők elmondása szerint az államtitkár provokálta ki, aki a parlament előtt fekvő hulladéktörvény apropóján esett neki a tervezet egyes részleteit vitató, ahhoz módosító indítványokat benyújtó polgármestereknek.
Nem akarják lenyelni
A kormány által még tavaly decemberben benyújtott, a kötelező uniós notifikációs eljárás miatt azonban több hónapra félretett hulladéktörvény egyik legfontosabb és a polgármestereket leginkább érintő változása, hogy bevezeti az úgynevezett hulladéklerakási járulékot. A 2013-tól élő, ez eredeti javaslat szerint tonnánként 12 ezer forintos új terhet a túlnyomórészt önkormányzati tulajdonban lévő közszolgáltató társaságoknak kellene megfizetniük, azonban úgy, hogy a lakossági szemétdíjakban a költségeiket növelő tételt nem érvényesíthetnék. A kormány egy tavalyi rendeletével ugyanis az áram-, a gáz- és a vízdíjakhoz hasonlóan a szemétszállítási díjak befagyasztását is elrendelte 2012-re, 2013-tól pedig - területileg differenciáltan - a Magyar Energia Hivatal fogja a díjat központilag megállapítani.
A polgármesterek emiatt attól tartanak, hogy saját (rész)tulajdonú közszolgáltató cégeiken keresztül a veszteséget nekik kell majd lenyelniük. Ez több okból is fájó lehet számukra: egyrészt az önkormányzati finanszírozás és feladatellátás 2013-tól esedékes átszabása miatt eleve sokkal kevesebb forrásból gazdálkodhatnak majd, így a forráselvonások miatt még érzékenyebben érinti őket a tehernövekedés. Másrészt a közszolgáltató cégek nyereségét eddig számos település olyan helyi feladatokra forgatta vissza, amelyekre állami támogatást nem kapott, vagy csak a szükségesnél jóval kevesebbet. A központi források csökkenése miatt a polgármesterek azonban a lakosságra is veszélyesnek tartják az új törvénnyel életbe lépő gyakorlatot, a cégek lerakási járulék miatt keletkező többletköltsége szerintük ugyanis a díjak kormányzati befagyasztása ellenére is meg fog jelenni előbb-utóbb a háztartások által fizetendő szemétdíjban.
Más településvezetők az időzítést kifogásolták a díj bevezetésében, azon méltatlankodva, hogy a lakossági terheket is növelő intézkedéseket a ciklus második felében, a választásokhoz közeledve kell meglépniük, amivel helyi népszerűségük, közvetve újraválasztási esélyük kerül veszélybe.
Illés Zoltán az [origo] megkeresésére nem tagadta, hogy nyomdafestéket nem tűrő káromkodásokra is ragadtatta magát a vitában, azonban szerinte fontos volt megértetni a polgármesterekkel, hogy a lerakási járulék uniós kötelezettség, ahogyan Brüsszel írja elő azt is, hogy annak bevételeiből mit lehet finanszírozni.
Illés Zoltán vitatja a polgármesterek azon aggályát is, hogy a cégek által fizetendő lerakási járulék megjelenthetne a lakossági szeméttarifákban is. A díj megfizetése miatt szerinte maximum a cégek profitja lesz kisebb. A legfontosabb azonban szerinte az, hogy mivel a járulékot csak a válogatatlan szemét lerakása után kell megfizetni, a díj - vagyis a lerakás drágítása - a szolgáltatást végzőket a hulladék előválogatására, illetve arra ösztönzi, hogy a lakossággal is szelektíven gyűjtessék a szemetet. (A válogatatlan hulladék aránya Magyarországon ma még közel 70 százalék, szemben az uniós 35-40 százalékkal.)
A törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról csütörtökön szavaz a parlament, a polgármesterek észrevételeinek egy részét a tervezetről tartott hétfői egyeztetésen támogathatónak minősítette az államtitkár. Ezek közé tartozik, hogy a lerakási járulékot nem egyszerre, hanem 2016-ig négy lépcsőben emelik 12 ezer forintra, jövő januártól 3 ezer, 2014-től 6, 2015-től pedig 9 ezer forint pluszt kell tonnánként fizetni.
A teljes cikk itt olvasható: origo.hu
