Közvélemény-kutatás a fenntartható fogyasztásról
Mennyire foglalkoztatja a fenntartható fejlődés témaköre? Hogyan csökkentse a háztartásában keletkezett hulladék mennyiségét? Hajlandó lenne-e változtatni akár személyes fogyasztási szokásain is?
Hasonló kérdéseket vitattak meg a „Parliaments and Civil Society in Technology Assessment” (PACITA) elnevezésű projekt keretében szervezett állampolgári konzultáció résztvevői. A nemzeti és az európai döntéshozók számára is hasznosak lehetnek a projekt eredményei, a társadalom támogatását bíró szakpolitikai intézkedések bevezetésébe során.
Az Európai Unióban évente 3 milliárd tonna hulladék keletkezik, ami fejenként 6 tonna szemetet jelent. Bár ennek a mennyiségnek a túlnyomó része ipari eredetű, a probléma a háztartások esetében is megoldandó feladatot jelent. Ráadásul az EU-ban keletkező hulladék mennyisége tovább nő: egyes becslések szerint 2020-ra az uniós polgárok éves hulladéktermelése - az 1995-ös eredménnyel összehasonlítva - 45 százalékkal nőhet. Hogyan lehet megállítani ezt az aggasztó folyamatot?
Egyebek mellett erre a kérdésre is keresik a választ az Európai Bizottság által finanszírozott „Parliaments and Civil Society in Technology Assessment” (PACITA) elnevezésű projekt keretében az MTA által rendezett konzultáció résztvevői. A 14 európai szervezet által indított PACITA program célja – számos magánszeméllyel és szervezettel történő párbeszéd kezdeményezésével – a technológiai hatásvizsgálatok különböző módszereinek bemutatása, ezáltal a tudományos tényeken és széles körű egyeztetésen alapuló politikai döntéshozatal elősegítése.
A vitával egybekötött közvélemény-kutatáson a fenntartható fogyasztást az élelmiszer-fogyasztással, a közlekedési eszközök igénybevételével, a lakhatási körülményekkel, valamint az elektronikus árucikkek használatával kapcsolatos szokásokat vizsgálva tárgyalták. „Az állampolgári konzultációra 120 embert hívtunk meg, akik nemük, végzettségük, életkoruk és lakóhelyük alapján reprezentálják a magyar lakosságot ” – tájékoztatott Mosoni Fried Judit, a projekt szakmai tanácsadója.
A kérdéseket egy időben tették fel a programban részt vevő tíz másik európai ország polgárainak is, hogy a válaszokat ugyanakkor összesíthessék. „A konzultációk révén összesen mintegy 1100 európai polgár véleménye, illetve azok összehasonlító elemzése kerülhet majd az EU döntéshozói elé” – hangsúlyozta Mosoni Fried Judit.
A kérdőívekre adott hazai válaszok alapján a résztvevők úgy látják, hogy a természeti erőforrások és környezetünk védelme még a gazdaság növekedését elősegítő intézkedéseknél is fontosabb. 93 százalékuk ennek érdekében akár még saját fogyasztásán is hajlandó lenne csökkenteni. A válaszadók szerint a helytelen szokások átalakítását jutalmazó-ösztönző eszközökkel lehetne elérni, például csökkentett árú, környezetbarát termékek forgalmazásával vagy kedvezményes közösségi közlekedés bevezetésével. A többség egyetértett abban, hogy a gyártó kötelességévé kellene tenni a tartósabb, hosszabb élettartamú termékek forgalmazását.
A fenntartható energiagazdálkodás előmozdítása érdekében a legtöbben a technológiai fejlesztések támogatását várnák az uniós politikusoktól. Az egyes országok konzultációs eredményeit decemberben összesítik, a végleges jelentés 2015 januárjában kerülhet a szakpolitikusok, köztük az Európai Parlament képviselői elé. „A Magyar Tudományos Akadémia kiemelt feladatának tekinti a tudomány, a politikai döntéshozók és a civil szféra együttműködésének elősegítését” – hangsúlyozta Vékás Lajos az MTA alelnöke a PACITA program 2014. júniusi tanácskozásán, amely az öregedő társadalom kihívásait állította a középpontba.
Az eredmények angol nyelven itt tekinthetők meg.
Forrás: greenfo.hu
