Hadjárat a palackozott víz ellen: aki aggódik a környezetért, a csapvizet választja
Európa- és Amerika-szerte egyre többen hagynak fel palackozott vizek vásárlásával, s isznak inkább vezetékes ivóvizet. Sokakat a környezettudatosság tesz csapvíz-rajongóvá: a vászonszatyor elterjedése után az újratölthetõ palack lehet a legújabb ökodivat. A Tudatos Vásárló írása.
Az amerikai Jennifer Phillipst azért gyötörte hosszú ideig bűntudat, mert munkahelyén nem gyűjtötték szelektíven a hulladékot. A Nashwille-i ügyvédi iroda értekezletein hátrahagyott üres műanyag palackokat kezdetben hazahordta, hogy a háztartási hulladékával együtt a lakásához közeli szelektív gyűjtőbe vigye. Ma már büszkén újságolja, hogy a cég már kancsóba töltött jeges csapvízzel kínálja a megbeszéléseken résztvevőket. A csapvízre váltással a vállalat évente háromezer palacktól kíméli meg a városi szemétlerakót.
David Wilk könyvkiadó és csapvíz-aktivista a gyerekei focipályáján világosodott meg. Edzésről-edzésre szembesült a játék után hátrahagyott, pázsitot beborító italos palackokkal és dobozokkal - idővel inkább egy nagy csapvizes üveggel kezdett meccsre járni. A gyerekek ma már maguk töltik újra kulacsukat, ahányszor csak megszomjaznak.
Wilk, aki szerint fogyasztói szemléletünk eredménye az „eldobó-társadalom", a Turnontap.com oldal elindításával igyekszik népszerűsíteni a vezetékes vizet, s csökkenteni a szeméttelepeket terhelő műanyaghulladék mennyiségét. „Viselkedésünk következményeinek költségeit be kellene építeni a termékek árába" - mondja.
A forradalom előszele
A palackozott vizek ügye Kanadában - Wilk szavaival - valóságos „lázadás" jelleget ölt. Hallgatók szerveznek tiltakozásokat és nyilvánítják egyetemüket palackozottvíz-mentes övezetté. Az ivókutakkal jól ellátott középiskolák diákjai is megkérdőjelezik intézményük olyan nagy ásványvíz-gyártókkal kötött szerződéseit, mint a Coca-Cola vagy a Pepsi. Mások jelképesen palackozott levegőt árulnak egy dollárért.
A változás szelét jelzi a United Church of Canada nevű protestáns felekezet hárommillió hívet célzó felhívása is: templomi eseményeiken, találkozóikon mellőzzék a palackozott vizet. A torontói ökomenikus aktivisták az egyház befolyásának és felelősségének tudatában cselekszenek. „Miért fizetünk kétszer annyit a palackozott vízért, mint a benzinért?" - kérdeznek rá kampányukban.
„Felelőssé kell tennünk a palackozott vizek forgalmazóit. Ezek a vállalatok gyakorlatilag árucikké teszik az ivóvizet. Változásra kell bírnunk őket." - jelenti ki Richard Girgard, az Ottawai Polaris Intézet kutatója.
A palackozott víztől való elfordulás a Slow Food mozgalomnak is része, amennyiben a mozgalomhoz tartozó éttermek a helyi mezőgazdaságot, valamint a külföldi alapanyagok szállításával felhasznált energia csökkentését támogatják. „Nincs értelme messziről szállítani azt, amiből helyben is ugyanolyan jó minőségben áll rendelkezésre" - vallja Mike Kossa-Rienzi, Berkeley világhíres étterme, a Chez Panisse vezetője, mióta utánaszámolt, hogy az általa korábban rendelt, Olaszországból utaztatott 25 ezer üveg ásványvíz szállítása mekkora széndioxid-kibocsátással járt.
Nagy lökést adott a palackozott vizek elleni mozgalomnak a San Francisco-i polgármester, Gavin Newsom is. A 2007-es Víz Világnapján elrendelte a városi közintézmények palackosvíz-szállítókkal kötött szerződéseinek felmondását. Az intézkedés keretében italautomaták helyett a Sierra hegység vezetékes vizét kínáló berendezéseket helyeztek üzembe. Azóta több amerikai nagyváros követte San Francisco példáját.
Palackozott szemét
A palackok újrahasznosításával foglalkozó Container Recycling Institute (CRI) számítása szerint az USA-ban forgalmazott műanyagpalackok előállításához évi 15 millió hordó olajra van szükség. A vizek légi és közúti szállítása még ennél is több fosszilis üzemanyagot emészt fel. Hasonló európai adatot nem találtunk, de a polietilén-tereftalát (PET) alapanyagot újrahasznosítók iparszövetségének (PET Container Recycling Europe, Petcore) adatai szerint 2004-ben az Európában forgalmazott palackok 31%-át, 665 ezer tonnányi műanyagot dolgoztak fel. Ez a mennyiség a 2014-re becsült 43%-os újrahasznosítási arány mellett 1,6 millió tonnára nőhet. Belátható, hogy a jelenlegi trend mellett az újrahasznosítás nem tud érdemben lépést tartani a szeméttelepeket ellepő PET palackok forgalmának növekedésével.
Ráadásul a tömegrendezvények helyszínein, reptereken és más, szelektív hulladékgyűjtőkkel kevéssé ellátott helyeken hátrahagyott palackokat elenyésző arányban hasznosítják újra. A CRI adatai szerint Amerikában tízből nyolc vizespalack szemétlerakóban végzi. A földből kimosott, tengerbe kerülő műanyaghulladék már Texas államnál kétszer nagyobb felületű lebegő szigetet képez a Csendes-óceánon.
A CRI becslése szerint ezer év kell egy műanyag palack lebomlásához. A morzsákra töredező színes palackok anyagát a tengeri halak és madarak finom falatnak nézik. A tengeri állatok gyomra tele van ezekkel a műanyag szemcsékkel - számolnak be a tengerpartra mosott tetemeket boncoló tudósok.
A PET palackokat ráadásul csak néhányszor lehet újrahasznosítani, a visszaváltható üvegek elterjedését pedig a magasabb szállítási költség gátolja, ezért a hulladék-gazdálkodási szakértők nem is látnak esélyt ezek útólagos elterjedésére. Az üvegvisszaváltás ellen lobbizó forgalmazókat láthatóan egyébként sem érdekli az eladott termék további sorsa. Ameddig ez így van, Neil Seldman a helyi önellátásra szakosodott Institute for Local Self-Reliance (ILSR) szakértője ezért a kulacsból fogyasztott csapvízben látja a hulladék-megelőzés kulcsát.
Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) elnöke kérdésünkre elmondta, ezen a téren a helyzet Magyarországon sem jobb, a gyártókat, forgalmazókat bizony itt sem érdekli, mi történik a piacra kikerülő csomagolóanyagokkal. A forgalmazók és szövetségeik (így az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Kereskedelmi és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) ugyancsak keményen lobbiznak azért, hogy véletlenül se terhelje őket nagyobb felelősség az újrahasznosítási és begyűjtési százalékokra vonatkozó uniós kötelezettségeken túl - s akkor még nem is beszéltünk az újrahasználatról. Nem csoda hát, hogy ennek mértéke mindössze 0,8%-os az ásványvizes flakonok és 5% alatti a nem alkoholos üdítők palackjai esetében.
A vádakat elhárítani igyekvő forgalmazók nemzetközi szövetsége (International Bottled Water Association, IBWA) a palackozott vizet a szénsavas üdítőitalok egészséges alternatívájaként állítja be. Sőt, természeti katasztrófák esetén a palackozott víz egyenesen életet menthet - jelzik a Katrina hurrikán utáni állapotokra emlékeztetve. Szóvivőjük, Steven Kay szerint nem állítható szembe a palackozott és a vezetékes ivóvíz. „A legtöbben mindkettőt fogyasztják. A palackozott víz az egészséges választás lehetőségét nyújtja."
Fordulat figyelhető meg ugyanakkor a forgalmazók marketing tevékenységében. A csapvíz-mozgalom hatására a palackozott vizek forgalmazói újrapozícionálják termékeiket - mutat rá Betty McLaughlin, a CRI igazgatója. A különleges szűrés valamint az ízesítés hangsúlyozása mellett megjelennek a hozzáadott antioxidánsok is. Az ízesített, illetve oxigénnel dúsított ásványvizek magyarországi részesedése jelenleg 1-2% körüli. Az antioxidánsok egyelőre a Lipton jeges tea italok reklámjaiban kapnak kiemelt szerepet.
Nem minden újratölthető!
A könnyebb, kevesebb alapanyagot igénylő csomagolásra való átállás a palackozott vizet forgalmazó vállalatok szövetsége szerint megnyugtató válasz a környezetvédelmi aggályokra, az újratölthető kulacsokat és háztartási vízszűrő-berendezéseket gyártó, mára igencsak felfutott cégek (pl. a svájci Sigg, az amerikai Nalgene, a német Brita) azonban saját termékeiket, vagyis az újratölthető kulacsokat és a háztartási vízszűrő-berendezéseket hirdetik valóban felelős választási lehetőségként.
Azonban van még mit tanulnunk az újratölthető palackokkal kapcsolatban is. Kutatások szerint az áttetsző polikarbonát palackok anyagából biszfenol-A (BPA) vegyület mosódhat ki. Ez a hormonrendszert megváltoztató vegyület szervezetünket megtévesztve ösztrogénekhez hasonló módon fejti ki hatását. A veszélyre Patricia Hunt, a Washingtoni Egyetem kutatója akkor figyelt fel, amikor a kísérleti egereinek polikarbonát tárolóiból kimosódott BPA nemzőképtelenséget idézett elő hím egerekben.
A BPA-val összefüggésbe hozható alacsony spermaszámra, megnövekedő prosztata- és mellrák kockázatra figyelmeztető kutatók nem ajánlják a műanyag kulacsok használatát, sőt, további vegyi anyagok PET palackokból való lehetséges kimosódására is figyelmeztetnek, különösen, ha azok sokat vannak napon.
A palackozott vizek visszaszorulása annak ellenére is fellendítette az otthoni vízszűrők forgalmát, hogy a vízminőséget felügyelő szakemberek szerint a vezetékes víz többnyire szűrés nélkül is megfelelő. A vizüket tavakból és szennyvizet is elvezető folyókból nyerő településeken ugyanakkor megfontolandó lehet a vízszűrő használata. A csapvíz ízét rozsdás vezetékek vagy természetes vastartalom is befolyásolhatja.
Milyen a csapvíz?
A vezetékes ivóvízhez visszatérőknek ajánlott tájékozódni a helyi vízszolgáltatásról - ami Magyarországon jelen pillanatban nem is olyan egyszerű. Az Egyesült Államokban például a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökségnél (Environmental Protection Agency, EPA) könnyen hozzáférhetőek a vízminőségi jelentések rendszeresen közzétett adatai. A tájékozódást környezetvédő munkacsoportok (pl. az Environmental Working Group, EWG) összefoglaló adatbázisai is segítik. A Tap Water Database segítségével irányítószám alapján megtudható, hogy a helyi szolgáltató által nyújtott vízminőség az elvárásoknak megfelelő-e.
Magyarországon az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) felügyeli a ivóvízminőséget; de átfogó vízminőségi adatbázis sem az ÁNTSZ, sem a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) honlapján nincs - ezek híján pedig legfeljebb a helyi víziközmű-szolgáltatók közléseire hagyatkozhatunk. [Legalábbis mi nem találtunk az interneten egyszerűen hozzáférhető, rendszeresen frissített, nyilvános adatbázist. Ha valaki tud ilyet, megköszönjük, ha tudomásunkra hozza. - a szerk.]
Végül: az új vízfogyasztási szokások terjedésének köszönhetően több figyelem irányulhat a vízforrások megóvásának ügyére is. A palack elvetése utáni következő lépés a kellő tájékozottságot feltételező, tudatos, a vízellátó rendszerek fejlesztését elváró választói magatartás - valamint a természetes, felszíni és felszín alatti vizek jobb, tudatosabb védelme a háztartásokban is.
Készült Melissa Knopper coloradoi szakíró és csapvíz-hívő a The Environmental Magazine 2008. május-júniusi számában megjelent cikke alapján. Fordította és átdolgozta Bódi Tamás.
Forrás: Tudatos Vásárló