Felelős húsfogyasztás
A fenntartható jövő érdekében mindannyiunknak el kell gondolkodni a húsfogyasztás visszafogásáról, csökkentéséről, és a kislábnyomos, azaz minél alacsonyabb környezeti terhelést jelentő, nem feltétlen húsmentes, csak alacsonyabb (nagyüzemi) hús- és tejtermék tartalmú étkezési szokások kialakításáról. A nagyböjt ideje pedig különösen alkalmas lehet ennek átgondolására! :)
A Greenpeace Ökológiai állattenyésztés a világban és itthon című kiadványának egyik legmegdöbbentőbb adata, hogy a világ mezőgazdasági területeinek 75%-át az állattenyésztés használja fel takarmánynövények termesztésére, kaszálóként vagy legelőként. A fenntartható jövő érdekében mindannyiunknak el kell gondolkodni a húsfogyasztás visszafogásáról, csökkentéséről, és a kislábnyomos, azaz minél alacsonyabb környezeti terhelést jelentő, nem feltétlen húsmentes, csak alacsonyabb (nagyüzemi) hús- és tejtermék tartalmú étkezési szokások kialakításáról.
Együnk (kevesebb) húst?
A kérdés egyik oldala:
Húst enni kevésbé „hatékony”, mint zöldségeket, mert a hús előállítása sokkal magasabb kalóriaigényű, mint a zöldségeké.
Az iparosodott mezőgazdasági körülmények között, vagy „gyárban” előállított hús rengeteg üvegházhatású gáz kibocsátással (elsősorban metán) jár.
A nagyüzemi tartási körülmények miatt több a fertőzés, nagyobb az ételmérgezés esélye, elsősorban a baromfi és a szarvasmarha esetében.
A nagyüzemi tartásmód az állatok jól-léte szemontjából is igen problémás.
A másik oldal:
- A húsevés káros hatása nagyrészt az előállítás körülményeinek tulajdoníthatóak, nem pedig magának a húsnak.
- Az állatok az ökoszisztémák fontos részei, tagjai, valamint biogazdálkodásban, a talaj minőségének javításában is nélkülözhetetlen a szerepük.
- Az állatok, például a sertések és a kecskék, sokszor az élelmiszer „hulladékok” feldolgozásában is segítenek, vagy hatékonyak lehetnek a különböző gyomok visszaszorításában amellett, hogy közben jó minőségű húsforrást is jelentenek.
Javaslatok a felelősebb, kislábnyomos húsfogyasztás megvalósítására törekvő háztartás tagjainak:
- Tekintsük a húst „ízesítőnek”, és ne főételnek, ld. csirke-csíkok a salátában vagy pirított szalonna a túrós tésztán.
- Ha nem is vagyunk vegetáriánusok, kísérletezzünk hús- és/vagy tejtermék mentes napokkal, fedezzük fel a zöldséges, sajtos ételek ízvilágát! A nagyböjti időszak ennek “beindítására” jó alkalom: legyen a péntek ilyen nap családunkban, háztartásunkban! (ld. Húsvéti klímaböjt/karbon-böjt, Kislábnyom hírlevél 35. szám, Klímabarát tippek rovat)
- Ha egy egész “mentes” nap tartása még nagy kihívásnak tűnik, kísérletezzünk egy-egy étellel: helyettesítsük a hús és tejtermék összetevőket zöldséggel, növényi termékkel: pl. töltött paprikában a húst dióval, gombával, rántott hús helyett készítsünk rántott bármilyen zöldséget, használjunk olíva olajat vaj vagy zsír helyett.
- Olyan húst válasszunk, amely helyi gazdaságból, és azon belül is lehetőleg biogazdaságból származik. Így amellett, hogy jóval kevesebb káros környezeti hatás kapcsolódik hozzá, egészségesebb és a helyi ökoszisztémák fenntartásához hozzájárul, a helyi gazdaságot is erősítjük vásárlásával!
- Ha nem hazai halat veszünk, keressük az MSC minősítésű terméket, amelyek halászata során tartózkodnak az egyes halfajok kihalásához vezető módszerektől, a halászati területek túlzott mértékű, ökológiai egyensúlyt felborító kihasználásától.
Olvasnivaló: Kerttől a konyháig: a tudatos szakács könyve
Fontos ismeretek az olcsó húsról és a húsárut „frissen tartó” kereskedői trükkökről: Ahogy egy hentes látja/Tudatos Vásárló
Kedvcsináló húsmentes szezonális receptek a Kislábnyom hírlevél íróitól
Szerkesztette: Antal Orsolya, GreenDependent
Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. márciusi (105.) számában.
Forrás: http://kislabnyom.hu/letolt/hirlev10.pdf
