Ezért ilyen tiszta Japán

Bár nem minden japán ilyen rendszerető, ha a köztisztaságról van szó, a japán városok ragyognak. Japánban az az alapvető elképzelés, hogy ami tiszta, az jó. A gyerekek saját maguk után tisztítják az osztálytermeket tanítás után, a tisztító szertartások a templomokban rendszeresek, a cipőt szinte mindenhol le kell venni, még egyes éttermekben is. Pedig az utcán szemetes sincsen.

De akkor miért is ilyen tiszta Japán? Íme, nyolc ok.

1. Nincsenek nyilvános szemetesek? Nem probléma!

Az első dolog, amit észrevehet egy turista, hogy nagyon kevés hulladékgyűjtő van a városban. Szinte csak a vasútállomásokon találkozhatunk velük. Nálunk valószínűleg azért van ilyen sok szemetes, hogy az emberek még véletlenül se a földre dobják a szemetet. Érdekes, hogy mégis megteszik. A japánok viszont nem várják el, hogy mások gondoskodjanak az ő szemetükről. Őket arra tanították, hogy mindig legyenek felelősek saját környezetükért, és tegyenek meg mindent, hogy tiszta legyen a hely, ahol élnek. A szemetet általában mindenki hazaviszi. Arra, hogy a szemetet tessék hazavinni, még tábla is figyelmeztet, melyen egy béka látható. Azért, mert a hazamenni és a béka ugyanúgy hangzik japán nyelven: kaeru.

2. Extra szemetes

Amikor Japánban jártam, azt gondoltam, hogy a boltosok nem kímélik a környezetet. Ha három holmit vettem egy boltban, kaptam egy szatyrot, amibe egybe bekerült minden, plusz mellé még három szatyrot külön mindennek. Először nem értettem, miért. Később megtudtam, hogy ennek az a célja, hogy ha mondjuk az egyik árut használom (például a tartalmát megeszem), akkor az abból keletkező szemét külön zacsiba kerüljön. A boltokban minden alkalommal kapunk extra szatyrot, amit szemetesnek tudunk majd használni. Távolsági autóbuszokon például az ülés alatt találunk kis szemeteszsákot, amiben majd haza tudjuk vinni a saját szemetünket.

3. Az emberek tisztán tartják saját otthonukat, üzlethelyiségüket

Ha valaki korán reggel indul útnak Japánban, láthatja, hogy mennyi ember takarítja az utcákat. Ők nem hivatásos takarítók, hanem hétköznapi emberek, üzlettulajdonosok, irodai dolgozók, ápolók, akik takarítják a járdákat.

4. A szelektív művészet

Aki hosszabb időt tölt Japánban, előbb utóbb kap értesítést arról, hogyan is kell kirakni a szemetet az adott környék gyűjtőhelyére. Az emberek a szemetet egy arra kijelölt helyre viszik, onnan szállítják el, de nem akármikor. A szelektív itt igazán fontos szempont. Különböző napokon különböző hulladékot szállítanak el. Külön táblázatban mutatják be, hogy milyen hulladék melyik kategóriába tartozik, hogyan kell csomagolni stb. Így lehet újrahasznosítható, éghető, nem éghető, papír stb. hulladék. Mindegyik kategóriát más-más napon szállítják el, és csakis akkor. Ha például valaki az adott héten nem teszi ki az éghető hulladékát, egy hétig kell várnia.

5. Önkéntesek is sokat takarítanak

Sok olyan nonprofit szervezet van, amely arra törekszik, hogy páratlan legyen a tisztaság. A Greenbird is egy ilyen szervezet,  sok prefektúrában működik, és arra buzdítja az embereket, hogy rendszeresen tisztítsák meg a különböző közterületeket, például a vasútállomásokat. Az önkéntesek a legapróbb dolgokat, az utolsó cigarettacsikket is összegyűjtik. A folyamat öngerjesztő: az emberek kevésbé szemetelnek, ha tudják, hogy aztán nekik kell feltakarítaniuk.

6. A tömegközlekedésben is kifogástalan a tisztaság

Akár egy olcsó metróvonalról, akár a szupergyors sinkanszenről beszélünk, a tisztaság elsődleges. A takarítóbrigádnak ráadásul csak összesen 7 perce van mindent kitakarítani.

7. Ragyognak még az utak is

Ami szintén meglepő Japánban, az a hihetetlen tisztaság és rendezettség az építkezések körül. Több építkezés mellett is elmentünk közelről, sőt még éjszaka is építkeztek a szálloda közelében, de sosem éreztem szagokat, port, vagy bármit, a hangokon kívül. Az építési területet úgy kerítik el, úgy hálózzák fel, hogy sosem száll például cement a levegőben. Az építkezés körül minden ragyogóan tiszta, az emberek biztonságáért külön őr felel a járdán. A szállító cégek különösen figyelnek arra, hogy soha semmi ne szóródjon az útra. A műszak után a kamionsofőrök gondosan lemossák a járműveket. Az autópályák ennek köszönhetően még a kevésbé forgalmas területeken is makulátlanok.

És ne felejtsük el a fehér kesztyűs taxisofőröket, akik az autót polírozzák, miközben várják a következő utast.

8. A szomszédság összefog

Ha valaki Japánban él, köteles részt venni a közös takarítónapokon. Egy adott időben a környék lakossága fogja magát, reggel 7-kor felkel, fogja a lapátokat, seprűket, kaszákat, gereblyéket, ollókat és útnak indulnak. Megtisztítják a csatornarácsokat, visszavágják a fákat, kivágják a gazt, füvet nyírnak, rendbe teszik a környéket. Ez vonatkozik a közeli kis parkokra és a nyilvános illemhelyekre is. A lakosok pedig büszkék arra, hogy milyen szép és rendezett helyen élnek.
Ennél még jóval összetettebb, hogy miért is ennyire tiszta Japán, ez csak néhány fontos tény. Mindazonáltal Japán ügyesen kezeli a tisztaságot, miközben küzd a szemétproblémával. Ez azért is van, amiről már esett szó: hogy szintén tisztasági és higiéniai okokból minden terméket többszörösen becsomagolnak. Egy adott termék esetében több szemetük lesz, mint gondolnánk. Például ha veszünk egy zacskó cukorkát, biztosak lehetünk benne, hogy belül minden egyes darab külön csomagolásban lesz. Ha más belenyúl, ne piszkolja össze a többit.

Ez csak néhány példa, de az biztos, hogy ha Japánban járunk, nyugodtak lehetünk a tisztaságot illetően. Hogy a sok szemét végül hová kerül, azt persze sosem fogjuk megtudni.

forrás: http://www.globoport.hu/175260/ezert-ilyen-tiszta-japan/