A bíróságon sem dőlt el, hogy ki felel a több ezer tonna veszélyes hulladékért

„Csak az nem derült ki, hogy ki felel a több ezer tonna veszélyes hulladékért” – így summázta a bíró ítéletét a kiskunhalasi telep tulajdonosának ügyvédje. Két hónappal ezelőtt írtunk arról, hogy Kiskunhalason, egy ipari udvaron lassan tíz éve ott áll több ezer tonna veszélyes hulladék, a hatóságok mintavételei szerint egyelőre ezek nem jelentenek közvetlen veszélyt a környezetre.

Az aktuálisan éppen hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi hatóság 2011-től kezdődően folyamatosan felszólította a telepen a veszélyes hulladék kezelésével foglalkozó céget, hogy gondoskodjon annak elszállításáról, megsemmisítéséről, bírságot is szabtak ki több alkalommal is. Ám a cég, a Bács-Reál Kft időközben tönkrement, 2013-ban felszámolták. így maradt az irdatlan mennyiségű veszélyes hulladék a telep tulajdonosának nyakán, ugyanis a Bács-Reál Kft csupán bérlője volt az udvarnak, ahol a szemetet otthagyta. Viszont a tulajdonosok nem gondolták, hogy az ő dolguk lenne gondoskodni az udvar kiürítéséről. Időközben az ingatlan is gazdát cserélt, az új tulajdonos abban bízott, hogy a 2016-ban már a sajtót is megjáró történet után csak intézkednek a hatóságok a veszélyes hulladékról. De nem ez történt, ezért perelte be az új tulajdonos, Papdi József a Csongrád Megyei Kormányhivatalt, azért ezt a hatóságot, mert az éveken keresztül átalakuló környezetvédelmi jogosítványok, hatáskörök éppen ennél a hivatalnál voltak akkor, amikor ő a területet megvásárolta.

Lyukra futottak

Hiába pereskedett, hétfőn a Szegedi Törvényszék már jogerősen ítélte meg úgy, hogy a hatósági eljárások rendben voltak. Papdiék egyébként birtokvédelmi polgári perben próbálták azt bizonyítani, hogy a hatóság mulasztásai miatt nem tudják birtokba venni a területet. Szerintük azért, mert a hivatal nem avatkozott bele a veszélyes hulladékot ott hagyó cég felszámolásába, és nem kötelezte a felszámolót, hogy ürítse ki a területet. A felperesek szerint még az udvar kulcsát is egy lepecsételt borítékban őrzik úgy, ahogy a hatóság azt számukra átadta.

A bíró szerint azonban a Csongrád Megyei Kormányhivatal bevetette az összes rendelkezésére álló eszközt, hogy a céget a „szemét” elszállítására bírja, a felszámolási eljárás vizsgálata viszont nem a birtokvédelmi eljárást lefolytató bíróság feladata. A Csongrád Megyei Kormányhivatal a bíróság álláspontja szerint nem akadályozta semmivel a terület birtokba vételét, legfeljebb azt írta elő hatóságként, hogy a veszélyes hulladékot az arra szakosodott céggel vitethetik el. Azt is hozzátette a bíró, hogy lehet vizsgálatot indítani, de nem a Csongrád Megyei Kormányhivatal ellen, és nem birtokvédelmi perben.

A nevető harmadik

A hab a tortán az, ahogy azt a polgári peres eljárás során Papdi József ügyvédje ki is fejtette, hogy a hulladékkezeléssel foglalkozó felszámolt cég főnixmadárként születik újra folyamatosan. A Bács-Reál Kft, amely az utolsó információk szerint a több ezer tonna veszélyes hulladékot a kiskunhalasi udvaron hagyta, már eleve egy másik hasonló tevékenységű cég felszámolása után jött létre, ugyanahhoz az érdekeltségi körhöz tartozóan. Majd miután 2013-ban a Bács-Reál Kft-t is felszámolták, továbbra is hasonló profilú cégekben dolgoznak a családtagok.

Ráadásul, ebben a legújabb cégben sem mennek simán a dolgok, még júliusban Czövek Sándor, kiskunhalasi vállalkozó beszélt arról, hogy neki is elszámolási gondjai akadtak az újabb céggel. Czövekék, ahogy ezt ők elmesélték, megszakították velük a kapcsolatot, de az ő telephelyükön is maradt veszélyes hulladék, igaz, jóval csekélyebb mennyiségű, mint Papdiéknál. Még júliusban szerettünk volna Kiskunhalason beszélni az Czövekékkel kapcsolatban álló cég egyik tulajdonosával, de az irodájukban csak egy nőt találtunk, aki nem volt túl készséges, amikor a cégtulajdonosról érdeklődtünk.

Joghézag?

A Bács-Reál Kft 2013. október 3-án egyszerűsített felszámolási eljárásban szűnt meg. A környezet védelmének általános szabályai szerint, ha jogutód nélkül szűnik meg egy cég, akkor a vagyonfelmérésben szerepelnie kell a környezeti károkozás elhárításának az összegének. A csődtörvény viszont nem rendelkezik arról, hogy az eljárást befejező végzésben ennek az összegnek szerepelnie kell. Így aztán lényegében a környezetvédelmi hatóságok ostromolhatják a károkozót, nincs kin behajtani a pénzt. A hulladékról szóló törvény egyébként a jogutód nélkül megszűnő cégek esetén úgy rendelkezik, hogy a köddé vált vállalkozás tulajdonosa is felelősségre vonható a megszűnéstől számított öt éven át. Az öt év nem egészen egy hónap múlva telik le.

Az Alaptörvény elég egyértelműen rendelkezik arról, hogy a környezeti károkozás felelőse az, aki szennyez. Ugyanakkor a helytállással kapcsolatban azt mondja, hogy addig, amíg hitelt érdemlően nem bizonyosodik be, hogy ki a szennyező, addig a terület tulajdonosának kell helytállnia, bizonyítani pedig neki kell.

Elmennek a falig

„A kiskunhalasi hordók ügye jól mutatja, hogy milyen lehetetlen helyzet alakulhat ki az elégtelen szabályozás miatt” – ezt már Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője magyarázza, aki évek óta személyesen is figyelemmel kíséri a Bács-Reál Kft után maradt szennyezést. A mostani bírósági ítélet után azt tervezi a környezetvédő, hogy Pintér Sándor belügyminiszterhez fordul. Arra kér választ, hogy miért várják meg a katasztrófát, ha már annyit elismertek a hatóságok, hogy a környezetre veszélyes anyagokat tárolnak ott évek óta. A szakember megismételte, amit már többször is elmondott az esettel kapcsolatban: jogszabályi változásra volna szükség, nem volna szabad lehetővé tenni, hogy környezetvédelemmel összefüggő tevékenységet folytató cégek pénzügyi garancia nélkül dolgozzanak. Simon Gergely folyamatos kapcsolatban van a most pert vesztett Papdi Józseffel, azt javasolta a telektulajdonosnak, hogy kérjen állásfoglalást az ombudsmantól, majd ezzel forduljon a Kúriához.

Papdi József nem áll meg, a Kúria mellett nemzetközi fórumokat is megkeres, mert szerinte abszurd, hogy mindenki ismeri a veszélyes hulladék gazdáját, és ragaszkodik ahhoz is, hogy véleménye szerint a hatóságok mulasztásai miatt úszhatja meg a mára felszámolt cég azt, hogy elvigye onnan az ezer tonnányi veszélyes hulladékot.

Forrás: hvg.hu