Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 1 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Beszámoló a Textrade Kft. üzemlátogatásról

  • 2020. november 20.
  • Enikő

2020. november 12-én csütörtökön látogatást tettünk a Textrade Kft. Székesfehérváron található üzemébe. A Humusz Háztól indultunk el délelőtt 11 órakor egy bérelt kisbusszal, a járványügyi intézkedéseket betartva (fertőtlenítés, maszkviselet, távolságtartás) utaztunk.

 

A Textrade Kft. talán sokaknak Mengyán Eszter, a holyduck.hu blog írójának és Kump Edina, a hulladekmentes.hu weboldal alapítójának közös beszámolójából lehet ismert. A Humusz Szövetségben mi is régóta terveztük, hogy egy helyszínbejárást szervezve ellátogatunk az üzembe.

 

A Textrade Kft. megbízott munkatársa, Hunyadi Bence fogadott és vezetett minket végig a nap során. Először egy tárgyalóterembe érkeztünk, ahol üdítő és kávé fogyasztására volt lehetőségünk. A köszöntő után Hunyadi bemutatta nekünk a vállalat működését, ismertette velünk a cég filozófiáját, küldetését, jövőképét és a napi munkafolyamatokat. Beszámolt a textilhulladék magyarországi és romániai helyzetéről, összehasonlítottuk a britek ruhavásárlási szokásaival.

 

A textilhulladék gyűjtése már az 1990-2000-es években is zajlott, de akkoriban még nem volt annyira tudatos az újrahasznosítás, mint napjainkban. Maga a konténeres begyűjtés gondolata Hollandiából indult a 70-es években az úgynevezett „door-to-door” (ajtótól ajtóig) rendszerrel, ezt követte a konténeres megoldás, ami a könnyebb és hatékonyabb begyűjtést tette lehetővé.

A Textrade Kft. Magyarország legnagyobb használtruha-feldolgozó üzeme, európai viszonylatban a legismertebb 10 között helyezkedik el. A székesfehérvári üzemükön kívül Romániában is található még egy épületük. Összesen 500 fős létszámmal (főként betanított munkás) rendelkeznek a két telephelyükön, ahol megváltozott munkaképességű dolgozókat is foglalkoztatnak. Hazánkban ők az egyetlen használtruha-begyűjtő forprofit (azaz vállalkozásjellegű, nyereségorientált) szervezet. Társvállalkozásuk a SZÜMA Kft.

Jelenleg 1500 darab konténerük van kihelyezve szerte az országban, a helyszíneket weboldalukon rendszereresen frissítik, GPS koordinátákkal is megadva. Tesco és Metro áruházak parkolóinál, valamint az FKF Szemléletformáló- és Újrahasznosító (röviden SZÚK) központjaiban is az ő konténereik találhatók meg.

textrade

Az 1500 darab konténerükből NAPONTA 75 tonna textilhulladékot gyűjtenek össze, Romániában 45 tonnát. Nyugat-Európában fejenként átlagosan 7-8 kg ruhát, itthon mindössze 0,5-1,5 kg lakossági ruhahulladékot gyűjtenek be. Vállalatoktól kevésbé, ugyanakkor karitatív szervezetektől befogadják a szükségtelen ruhákat. A beérkező 75 tonnányi ruhaneműnek a fele magyar ruha, 35%-ban nyugat-európai originál és a negyede pedig angol ruházat, ami látszólag is másabb: sokkal színesebb, „neonosabb” és jóval szintetikusabb anyagokból készülnek.

4-5 éve félautomata robotizált rendszert üzemeltetnek és így képesek 3-4000 tételt átválogatni különböző módokon: női, férfi, gyerek ruha, első-másod-harmadosztály stb.

A begyűjtött ruhák minősége itthon silány, amiből arra következtethetünk, hogy mi még sokáig hordjuk, elhordjuk a ruháinkat. A konténeres ruhák 50-60 százaléka kopott, rossz minőségű. Ez főleg a COVID-19 járvány óta tapasztalható: a kijárási korlátozások, a home office munkavégzések során vélhetően több idő jutott a háztartásunk szelektálására, a ruháink átválogatására és így a padláson/garázsban régóta porosodó, pincében dohosodó ruháktól hirtelen megváltunk. A fast fashion (magyarul gyors divat) ruhaiparnak köszönhetően már hazánkban is egyre gyakrabban cserélik a ruhatárukat az emberek, ám még mindig a britek járnak a gyakori gardróbfrissítés élén: ők átlagosan évente, másfél évente cserélik.

A Textrade Kft. az összegyűjtött ruhákat 99%-ban feldolgozzák és csupán 1% kerül lerakókba. A feldolgozásra szánt ruhaneműk három minőségellenőrzésen is átmennek, illetve anyaguk és minőségük szerint csoportosítják azokat. 40-60%-ban újrahasználatra kerülnek, a többit pedig géprongynak, szigetelőanyagnak értékesítik tovább. Az értékesítés kategóriánkként változik: az első osztályú ruhák keletre, az alsó- vagy másodosztályúak Afrikába, az az alattiak pedig ipari anyag céllal Indiába, Pakisztánba (pl. fonalkészítésre) és a már korábban említett 1% - ami se nem értékesíthető, se nem újrahasznosítható, általában valamilyen poli-anyag - pedig a lerakóba kerül.

textrade

A konténerekből kigyűjtött ruhák az úgynevezett „szennyes csarnokba” érkeznek, ez a raktárrendszer még kiépítés alatt áll. A műanyagzacskókat (általában zacskóval együtt dobják a konténerbe a ruhákat) külön bálázzák és továbbadják. A „ketrec”, amiből beöntik a válogatóba a ruhákat, 3-700 kg-os befogadóképességű.

Az előadás során megtudhattuk, hogy egy váci lovardának is szállítanak (lovak alá rétegezik szigetelés, melegítés céljából) illetve fosszilis tüzelőanyagként is megvásárolják a maradék anyagot. A Temaforg nevű vállalkozás foglalkozik a nem szőtt technológiás újrahasznosítással, akik szigetelőanyagokat, geotextíliát állítanak elő a textilhulladékból. A Textrade-nek jól kiépített géprongy-felvásárlási köre van már.

Felvásárlóik első sorban lengyel, ukrán, görög, bolgár és orosz cégek, de szállítanak Ghánába, Camerunba, Kenyába, Maliba és még Kongóba is. A szállítás bálákban történik.

Hunyadi minden felmerülő kérdésünkre készséggel válaszolt, mint például arra, hogy bedobhatjuk-e a konténerekbe a szakadt, páratlan cipőinket? A válasz igen volt. Az összegyűjtött rossz minőségű és páratlan lábbeliket egy pakisztáni üzemben kiválogatják, párosítják, és javítást követően eladják. Ugyanez igaz a használt, szakadt fehérneműre is, amit valljunk be, hogy ha tudnánk, sem szívesen ajándékoznánk tovább, de talán mégsem dobnánk a kukába. 

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen „extrém” dolgokat dobálnak bele a konténerekbe: nagyon sok játékot, könyvet, háztartási cikkeket és elektronikai eszközt is.

Megkérdeztük, hogy hol és melyek a leggyakoribb konténermeghibásodási okok: közterületeken, lopás és felgyújtás során keletkeznek – akár milliós összegű – károk.   

textrade

Arról is beszélgettünk, hogy még a járvány idején is óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, pedig sokan vesztették el az állásukat tavasz óta. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a környékbeliek nem szeretik ezt a monoton fizikai munkát, néhány nap vagy hét után továbbállnak, és ezért folyton újra és újra be kell tanítani az új munkaerőt.

A vállalat számos innovációs lehetőséget lát a jövőben: szeretnének egy interaktív térképet, amellyel könnyebben megtalálhatóak és update-ek (naprakészek) lehetnének a gyűjtőpontok. Terveik között szerepel egy pontgyűjtő rendszer kialakítása is, ami a lakosságot jobban ösztönözné a gyűjtésre.

Hunyadi elmondása szerint további fejlesztésekre is szükség volna a hatékonyabb munkafolyamatok elvégzése érdekében.

Konténereiket súlymérő, illetve telítettségérzékelő készülékkel szeretnék felszerelni, amelyek lehetővé tennék az optimális fuvartervezést és a pontosabb mennyiségszámítást. A fejlesztések megvalósításához szükséges feltételek kialakításán jelenleg is dolgoznak. Szintén tervezik egy óránként 4 tonnát aprító gép beszerzését, amely optikai szenzorral működik és 90%-os pontossággal válogat (a személyes munkaerő is ugyanekkora pontossággal végzi el a munkát, csak jóval lassabban).

Az izgalmas és érdekfeszítő beszélgetést követően bejártuk az üzemet, ahol élőben elénk tárult a naponta 75 tonnányi összegyűjtött ruha útja a kamionoktól kezdve a gépi szalagokon át egészen a kézi válogatásig és onnan a bálázásig. Az üzemet 2 óra alatt jártuk be, nagyon látványos és tartalmas volt. Bátran ajánljuk mindenkinek, hogy látogasson el ide egyénileg vagy akár kisebb csoporttal. Kiváló tanulmányi kirándulást lehet ide szervezni akár iskolás csoportok számára is.

 

Összeségében elmondható, hogy a Textrade Kft. egyedüli a hazai textilhulladék-feldolgozó piacon, és kétségkívül szükség van rájuk. Környezetvédelmi szempontból, a még használható ruhaneműk (játékok, és egyéb eszközök, amik még bekerülnek a konténerekbe) körforgásban tartása az elsődleges céljuk, emellett érvényesítik a REUSE-REPAIR-RECYCLE (újrahasznál-megjavít-újrahasznosít) alapelveket is, hiszen amit nem tudnak eladásra továbbértékesíteni, azt javító és újrahasznosító üzemekbe küldik tovább.  A cég elkötelezett arra, hogy a folyamataival együtt járó környezetterhelést a lehető legalacsonyabb szinten tartsa.

 

Bizonyára sokunknak ismerős az az érzés, amikor a szekrényünk előtt állva úgy érezzük, hogy nincs egy normális göncünk sem, amit felvehetnénk. Nos, erősen arcba vágó érzés volt szembesülni azzal a rengeteg mennyiségű ruhával, mélyen megérintett és gondolkodóba ejtett a látvány.

 

A konténerbe dobálás még mindig egy bölcsebb és tudatosabb lépés annál, mint hogy a kommunálisba vagy az utcára dobjuk elhasznált ruhadarabjainkat, mert így legalább a megfelelő hulladékkezelésen megy végig, és akár megújulhat, újrahasznosulhat. 

 

Az eseményt az Agrárminisztérium Zöld Forrás programja támogatta.

Agrárminisztérium