Az üzlet nem jótékonysági intézmény – de van, amelyik igen
Szokás mondani, hogy egy üzlet nem jótékonysági intézmény. Nos, az adománybolt igen. Újrafelhasználás, munkahelyteremtés és társadalmi szolidaritás, üzleti alapon – ezzel foglalkozik a Cseriti.
Az adományboltok tárgyadományokat árusítanak nonprofit modellben, és több szinten is társadalmi célok érdekében tevékenykednek.
Sokszor civil szervezetek önfenntartását segítik, a Cseriti Adományháló esetében azonban az adománybolt a főtevékenység. A munkaerőpiacról kirekesztett emberek számára teremt munkalehetőséget, legyenek bár ötven felettiek, szülés után a munkaerőpiacra visszatérő nők, tartósan munkanélküliek. A rászorulóknak pedig szociális vásárlási lehetőséget kínál: a használtpiaci árnál olcsóbban juthatnak számos termékhez. Vásárlási élményt nyújt olyan embereknek, akik sok esetben vagy sok termék esetében csak adományban bízhatnak. Emellett teret nyit az újrahasználatnak, így csökkenti a felhalmozódó, hulladékká váló tárgyak mennyiségét.
A működési modell egyszerű: az adományozók eladásra ajánlják fel már nem használt, de mások számára még értékes személyes használati tárgyaikat, amelyek az üzletben a használtpiaci ár alatt megvásárolhatók. Tartanak itt sok mindent az ötvenforintos üvegpohártól az akár százezres értékű – de a piaci árnál így is jelentősen olcsóbb – szekrénysorig.
Bár kereskedelemmel foglalkozik, a Cseriti Szociális Szövetkezet klasszikus társadalmi vállalkozás abban az értelemben, hogy társadalmi célok érdekében hozták létre.
– A misszió a szociális vásárlás társadalmasítása, a hétköznapi adományozás, a „charityshop” kultúrájának elterjesztése. Az újrahasználat révén a környezetvédelem, valamint a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának segítése is szerepel a céljaink között – mondja Sáhy Gábor, a Cseriti Szociális Szövetkezet vezetője.
Nonprofit szervezetről van szó, félreértés azonban, hogy ezért nem kell nyereséget termelnie. A különbség egy profitorientált cégtől annyi, hogy a megszerzett profitot a társadalmi cél érdekében forgatják vissza.
A kép forrása: piacesprofit.hu
Egyből több
A Cseriti az első adományboltját 2011 áprilisában nyitotta meg, nyugat-európai példák alapján, három – majd később további négy – magánszemély befektetéséből.
– Tesztelni akartuk, hogyan működik itthon a koncepció. Az akkori cél mindössze annyi volt, hogy önfenntartóvá váljon az üzlet. Az első boltot várakozáson felül jól fogadták az emberek, megértették a működési modellt. Persze a sikerben az is biztosan szerepet játszott, hogy a piaci ár alatti beszerzés lehetősége valós társadalmi igényt elégít ki.
Nonprofit szervezetről van szó, félreértés azonban, hogy ezért nem kell nyereséget termelnie. A különbség egy profitorientált cégtől annyi, hogy a megszerzett profitot a társadalmi cél érdekében forgatják vissza.
Az első bolt sikere után azonnal a hálózatépítésben gondolkodtak. Már akkor látszott, hogy – az adminisztrációs és a logisztikai szempontokat figyelembe véve – több üzlettel könnyebb elérni a fenntartható működést. A háttérintézmények költségei ugyanis megoszlanak.
Még 2011-ben további két üzletet nyitottak, majd a következő nagy lépés az első fővároson kívüli bolt megnyitása volt. Ez először tudatosan időszakos projektként valósult meg: Pilisvörösváron egy nyugdíj előtt álló hölgy a saját házában kialakított boltban dolgozott a nyugdíjba vonulásig. Mostanra a Cseriti hat boltot üzemeltet, 2015-re pedig nullás eredményt várnak.
Ezután, úgy tűnik, nem lesz szükség arra, hogy a tulajdonosok folyamatosan újabb pénzekkel támogassák a szövetkezet működését.
Nehezített terep
Bár az eladásra szánt tárgyakhoz ingyen jutnak hozzá, a működtetésnek jelentős költsége van.
– A társadalmi vállalkozások esetében a legnagyobb kihívás, hogy egyszerre kell betartani a két célt: a társadalmi cél érdekében dolgozni, ugyanakkor profitot termelni. Hiába a magasztos cél, a nyereséges működéshez profi menedzsment is szükséges, a szív önmagában nem elég – mondja Sáhy Gábor.
A Cseriti boltok esetében az üzlethelyiségek bérleti díja és fenntartása, valamint az – egyébként hátrányos helyzetű csoportokból kikerülő – alkalmazottak bére mellett költség az is, hogy a hasonló vállalkozások között egyedülálló módon teherautót üzemeltetnek. Ez segíti az üzletek logisztikáját, és ha kell, a nagyobb méretű, értékű adományért házhoz mennek, ingyen. Ehhez kialakítottak egy online előszűrő rendszert, amelynek a segítségével megítélhető, hogy megéri-e elindítani az autót. Mostanra annyi az adomány, hogy akár heti húsz címre is kimennek. Így már kifizetődő a céges teherautó fenntartása.
A fenntartható működéshez fontos a helyi önkormányzattal való jó kapcsolat, mert bár hivatalos támogatásra nem jogosultak, mivel tevékenységük az önkormányzatoknak is hasznos, sok esetben kapnak segítséget. Például az alapárnál valamivel olcsóbb bérleti díjat állapítanak meg számukra. Az önkormányzatoknak fontos szerepük van a kommunikációban is: elősegíti az adományháló fő célját, a koncepció társadalmasítását.
Jelenleg tíz állandó alkalmazottal – köztük vannak szövetkezeti tagok is – és alkalmi munkavállalókkal dolgoznak, a következő tervezett lépcső megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása. Jogszabályi akadályok miatt önkéntesek segítéségére nem számíthatnak, szociális szövetkezetként ehhez nincs joguk.
Márkában gondolkodnak
Magyarországon egyelőre teljesen hiányzik az adományboltokra kidolgozott szabályrendszer, jogi szempontból egyszerű használtcikk-kereskedésnek minősülnek. Vagyis, minden más kereskedéshez hasonlóan, online kassza beszerzésére kötelezettek, és nem utolsósorban vonatkozik rájuk a 27 százalékos áfakötelezettség is, ami Sáhy szerint önmagában megakadályozhatja az üzletek fenntartható működését.
A Cseritit a szövetkezet vezetői ernyőként fejlesztik tovább, ami több projektet – ha úgy tetszik, üzletágat – foglal magába. Az adományboltok mellett tervezik a háttérműhely-szolgáltatásokat nyújtó, funkcionális újrahasznosítással foglalkozó Cseriti-dizájn és a jótékonyságot és meleg ételt kínáló Cseriti-menza elindítását. Emellett folyamatosan bővítik majd a Cseriti bolthálózatot, a tervek szerint franchise-rendszerként. A sikert tudatos márkaépítéssel, profi arculattal segítik, amiben a HBLF – a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma –, az Első Magyar CSR Egyesület, az OFA és az Erste good.bee is segít.
A következő nagy lépés pedig egy olyan központ létrehozása lesz, ahol irodát, raktárakat, műhelyeket alakítanának ki a maguk számára. Ez akkora léptékű fejlesztés, ami saját forrásból már elképzelhetetlen, így most üzleti terv készül, és társadalmi befektetőt keresnek.
forrás:
