Az élelmiszermentés a céges partiktól kezdődik és a rászorulók asztaláig tart
Az idei Élelmezési Világnap alkalmából rendhagyó sajtóeseményt tartottak októberben Budapesten. Ezen a szakmabeliek azt vizsgálták, miként biztosítható változatos táplálék a ma és holnap emberének. De hogyan valósítható ez meg a még mindig jelen levő élelmiszerpazarlás tükrében, ha bolygónkon a megtermelt élelem egyharmadát, 1,3 milliárd tonnányit (Magyarországon kb. 900 ezer) végül nem fogyasztja el senki? Nagygyörgy Andrást, a figyelmet az élelmiszerpazarlás társadalmi és környezeti kihívásaira felhívó Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolati igazgatóját kérdeztük szemléletformálásról, céges partik maradékáról, barna kukákról.
Ha a hazai élelmiszerpazarlásról beszélnek, mindig globális kitekintésben kerül terítékre a téma. A teljes kép is fontos, de nem fedi el a felelősséget, hogy így kevésbé söprögessünk a saját házunk tájékán?
- Az élelmiszerellátás minden szereplőjének - kezdve a termelőtől a háztartásokig - van felelőssége a kérdéskörben, de megvan a lehetősége is a javításra. A Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek viszont valóban van nemzetközi rálátása is a pazarlási viszonyokra. Egyfelől aktív tagjai vagyunk az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének, sőt, az elnökünk fejlesztési igazgatói pozíciót is betölt ebben a 30 országot tömörítő nemzetközi szervezetben. Másrészt magunk is sok több innovációt vezettünk be, amik a külföldi gyakorlatban is elterjedtek.Nagy öröm számunkra, hogy a néhány hete (az interjú november közepén készült - a szerk.) egy európai szintű innovációs pályázatot éppen az általunk fejlesztett online platform nyerte meg. A 2-3 éve nálunk kidolgozott készételmentő eljárás útmutatóját pedig legutóbb Jamaikából kérték el tőlünk…
-Az innovatív attitűd mennyiben segíti csökkenteni az élelmiszerpazarlás adatait?
-A legtöbb felesleg, amit a Magyar Élelmiszerbank megment és kioszt, az áruházakból származik, ám a mennyiség folyamatosan csökken. Az innováció tehát arról is szól, hogyan vonhatnánk be újabb kereskedelmi egységeket, vendéglátóhelyeket, vagy akár újabb szektorokat is, például iskolákat, menzákat, vagy éppen most, a karácsonyi ünnepek kapcsán céges rendezvényeket. Utóbbiakról például rengeteg érintetlen élelmiszer marad meg hátul a konyhákban.
-Ha már itt tartunk, mit kezdhet az átlagos cég vagy egy rendezvényszervező egy ilyen helyzetben?
-A legfontosabb, hogy ezt a forgatókönyvet - valószínűleg meg fog maradni étel - már előre őszintén tegyük ki az asztalra. Az Élelmiszerbank akkor tud segíteni, ha egy héttel előre értesül e rendezvényekről, ilyenkor tudunk kapacitást, sofőrt, egyebet biztosítani az elszállításhoz. Naponta átlag 30 ezer kilogramm élelmiszert mentünk meg országos szinten (elsősorban kereskedelmi láncoktól), s mivel ránk is ugyanazon szabályozók vonatkoznak, mint e láncolatokra, magánszemélyektől nem is vehetünk át rászorulóknak tovább adható élelmiszert. A visszaellenőrzött, felelős forrásokkal lehetünk partnerek, így ilyenkor a céges rendezvényen dolgozó catering szolgáltatóval egyeztetünk.
A hinterlandban 63 fokon tárolt élelmiszer további kiosztására egy néhány órás időablak áll a rendelkezésünkre, de képzeljük el ezt a helyzetet egy éjfélkor véget érő esküvő esetén… Ezért kidolgoztunk egy biztonságos folyamatot, amelyben a megmentett élelmet a központi raktárunkba egy ún. ételsokkolóba helyezzük. Így az átvett éttermi ételeket gyorsan le tudjuk hűteni, és 24 óra áll a rendelkezésünkre, hogy a rászorulóknak eloszthassuk. A kisebb megmaradt mennyiségek kezelésére is van megoldásunk: az egyik ételfutár céggel kötött megállapodásunknak köszönhetően egyenesen bizonyos szociális intézményekbe tudjuk eljuttatni az élelmet a rendezvényekről. Ezeken a helyszíneken - pl. hajléktalanszállókon - kihelyeztünk ilyen ételsokkolókat, így az ott dolgozó szociális munkás helyben kiadhatja a rászorulóknak.
Említette, hogy az élelmiszerláncolatoktól beérkező mennyiségek is csökkennek. Mi ennek az oka? Hogyan változott a helyzet az elmúlt öt évben?
-Mi valóban a kereskedelemből mentjük a legtöbb élelmiszert, de ez korántsem jelenti azt, hogy náluk van a legnagyobb felesleg. Esetükben az élelmiszermentés könnyebb, mert egységesen, meglévő standardok alapján vihető végig a folyamat. 750 áruházba járunk el (illetve jár el a 600 partner karitatív szervezetünk),viszont ha a volumen szerint kellene sorba rendezni, akkor EU-s felmérések alapján éppen a kereskedelmi egységekben a legkevesebb a kidobott felesleg, a mezőgazdaság és a háztartások is többet produkálnak. Tény, hogy napjainkban a multik már odafigyelnek a pazarlás csökkenésére - azt tapasztaljuk, hogy ezekből az együttműködésekből többek között ezt is megtanulják. A másik tényező az inflációból következik: fejlődik a készletgazdálkodás, a rendelési folyamatokat egyre több helyen mesterséges intelligencia vezérli, könnyebben kiszámolható az esetleges felesleg. Az egységekre vetített átvehető mennyiségek így nem véletlenül csökkentek 2018 óta a harmadával kevesebbre, viszont mi kétszer annyi egységhez járunk azóta - ebben, pontosabban a kisebb egységek bevonásában például nagy segítség a már említett, díjazott online platformunk, amelyet igyekszünk elérhetőbbé tenni a rendszert az egyéni felhasználóknak is. Az új alkalmazásunkban ugyanis közvetlenül a rászorulók is látják majd, hogy a körülöttük levő kisebb boltokban hol vannak felesleges készletek, s így ők maguk mehetnek el érte.
-Miként segíti ezt az egészet a jogszabályi környezet?
-Az élelmiszerbiztonsági szabályozás változatlan. A melegétel-mentés kockázatainak mérséklésére pedig pár éve kidolgoztunk egy laborvizsgálatokkal igazolt eljárást, amely mára szépen meghonosodott. Másfél év alatt sikerült 100 ezer adag meleg ételt megmenteni így, de még mindig élnek azok a régi félelmek a cateringes szakma szereplői között, hogy egy-egy ilyen akcióban a vendéglátóhely megütheti a bokáját, ezért sokat kell még lobbiznunk az ágazatban, hogy megértessük, manapság már messze nincs ez így. Több iskola is partnerünk, sőt, vannak olyan szállodák, ahonnan a reggeli svédasztal megmaradt elemeit is mi visszük el. Mint ismeretes, a kormány két éve létrehozta az élelmiszermentés állami szintjét is, viszont ennek praktikus megvalósítása még várat magára…
2024 elejétől viszont megjelent a közterületen a barna kuka is, amelybe élelmiszerhulladékot gyűjt a lakosság. Önök szerint visszatartó erő lehet a pazarlás, ha látjuk, hogy mekkora mennyiség megy veszendőbe?
-E tekintetben bizakodóak vagyunk. Bár a megalakulásunk óta évekig azt láttuk, hogy a háztartások nem realizálják a kidobott étel mennyiségét. Az infláció ezt 2-3 éve markánsan átrajzolta, az emberek elkezdtek tudatosabbak lenni ebben. Az emberek mindig alulbecsülik a saját pazarlásukat, de a barna hulladékgyűjtők remélhetőleg segítenek a szemléletformálásban is.
A lassan 20 éves Magyar Élelmiszerbank Egyesület kb. 100 millió kiló élelmet mentett meg és osztott szét idehaza, ezzel mintegy 250 ezer rászorulón segítve. Munkájukért idén januárban az innovatív turisztikai projekteket elismerő Fenntarthatósági díjjal is jutalmazták a szervezetet.
2024-től nem csak élelmiszermentéssel foglalkoznak, hanem bármilyen olyan non-food termékkel (pl. háztartási vegyiáru, papír-írószer, műszaki cikkek) is, amiből beragadt készletek keletkeznek vállalatoknál és a rászorulóknak hasznukra válhat.
(A cikk a Zöld Ipar Magazin 2024. decemberi lapszámában jelent meg eredetileg, nyomtatásban.)
Forrás: zipmagazin.hu