Vállalkozók

Vajon miért tagadják a klímaszkeptikusok a klímaváltozást? Miként jelenik meg a bűntudat a környezetszennyezés aspektusából? Valódi szorongás-e a klímaszorongás, betegségről van-e szó, amit kezelni kell és lehet? Miért állítjuk magunkról, hogy környezetkímélően élünk, például szelektíven gyűjtjük a hulladékot, ha a valóságban nem tesszük? Ezekre a kérdésekre keresték a választ Dr. Dúll Andrea környezetpszichológussal, az MTA doktorával, az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi tanárával.

Vajon megmérhető-e, hogy mennyit nyom a világon valaha gyártott műanyagtárgyak-és termékek együttes súlya? És ebből mennyit sikerült mindmáig újrahasznosítanunk? Nos, igenis megvannak az adatok erre is.

Amióta 2017-ben Kína bejelentette, hogy nem fogad be több hulladékot a nyugati világból, és a példáját több ázsiai ország is követte, a szelektív hulladékgyűjtés és újrafeldolgozás nyugati rendszere vészesen inog. Valójában a problémák eddig is megvoltak, csak a fejlett világ rátolta őket a kínai rendszerre, nem törődve azzal, mi is történik pontosan a hulladékkal. Legrosszabb helyzetben jelenleg a papírhulladék-gazdálkodás van, mivel nyolcmillió tonna felesleg gyűlt össze a piacon. Ez annyira lecsökkentette a papírgyáraknál az átvételi árat, hogy az már nem fedezi a hulladékkezelőknél a begyűjtés, bálázás és szállítás költségét.

Beüzemelte pénteken, immár második alkalommal a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság azt a magyar fejlesztésű és kivitelezésű uszadékszedő láncot, amely a megáradt Tiszán érkező nagy mennyiségű szennyeződés összegyűjtésére szolgál - közölte a helyszínen az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója az MTI-vel.

Nem kizárt, hogy újra általánosan elterjedtté válnak a cserélhető akkumulátorral ellátott mobiltelefonok, okostelefonok, miután az Európai Unió egyes lapértesülések szerint olyan jogszabály előterjesztésén dolgozik, mely a fenntarthatóság jegyében kötelezővé tenné a gyártók számára az akár a felhasználó által is elvégezhető, egyszerűbb akkucserét.

A g7.hu korábbi cikkében beszámolt arról, hogy Ausztriában márciustól két nagy áruházlánc, a Billa és a Spar is elkezd egy bizonyos biotejet visszaváltható üvegben árusítani, és a lehetőséget a Spar magyarországi egysége is vizsgálja. Németországban szintén van üveges tej. Magyarországon azonban a többrétegű, eldobható kartondoboz az úr a tejpiacon, és környezetvédelmi szempontból aggasztó, hogy a PET-palack egyre népszerűbb.

A közösségi média számos rossz tulajdonsággal rendelkezik, de ez fordítva is igaz. Tény azonban, hogy megkerülhetetlen az életünkben, és hatalmas tömegeket lehet vele elérni. Így, ha valaki akar, olyan kezdeményezéseket is útjára indíthat, mint a szütyő-challenge.

A LED lámpa típusok között egyre nagyobb teret nyer az úgynevezett LED-szálas lámpa (angolul a „LED filament lamp” és a „LED Glass” elnevezések használatosak erre a típusra), amelyet úgy terveztek, hogy mind esztétikai mind fényeloszlási szempontból a hagyományos izzólámpához hasonlítson és a LED-ek nagy hatékonyságával rendelkezzen.

Végleges formába öntötte az EuRIC új brosúráját, amely a fémhulladék-hasznosítás előnyeire hívja fel a figyelmet. A rövid összefoglaló rengeteg adat és ábra segítségével mutatja be az acél-, az alumínium-, illetve a rézhulladék-hasznosítás környezeti és gazdasági előnyeit.

Alapvetően jó koncepció a magyar miniszterelnök február 16-án bejelentett klímavédelmi akciótervének azon eleme, hogy betétdíjas rendszerrel növeljék az érintett hulladékok visszagyűjtési arányát, mondta Borosnyay Zoltán, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója a ZIP Magazin érdeklődésére. A szakmai-piaci szereplőket tömörítő civil szervezet vezetője szerint a rendszer kidolgozottsága is kiemelten fontos szempont lesz.