Az utóbbi időben elterjedt a magyarországi hulladékgazdálkodási piacon tevékenykedők körében az a híresztelés, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) – a termékdíj-köteles termékekből keletkezett hulladékok átvételéről – csak egyes hasznosítócégek igazolását fogadja el. Az ügynökség közleménye szerint ez az állítás valótlan és félrevezeti a piaci szereplőket.
Az adományboltok Nyugat-Európában „charity shop” néven már régóta ismertek – az első bolt Nagy-Britanniában nyílt meg, kb. 60 éve. Működésük a társadalmi felelősségvállaláson alapszik: a boltba bárki bármilyen régi/használt, jó állapotú, ám számára nem szükséges tárgyat bevihet és ingyen leadhat. Az adományboltban ezt kirakják a polcokra, és a betérő vevők ezt megvehetik – jóval a piaci ár alatt. A befolyó bevételből finanszírozzák a bolt működését, a fennmaradó részt pedig különböző karitatív célokra ajánlják fel.
Elkészült a világ egyik legismertebb, kifejezetten a hulladékkezelő vállalkozások számára kifejlesztett termelésirányítási rendszerének magyar változata. Az Enwis teljesen átveszi az irányítást a begyűjtés és kezelés fölött, ismer minden hulladékfajtát, elkészíti a járatterveket és még az alkalmazottak és az ügyfelek visszaéléseit is kiszúrja.
Elkészült a hulladékról szóló törvényjavaslat végrehajtási rendeleteinek nagy része, a Vidékfejlesztési Minisztérium pénteki tájékoztatása szerint erről Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ügyvezetője számolt be egy szakmai konferencia zárásakor.
A 30 százalékos társasági adót a villamos energiáról szóló, továbbá a földgázellátásról szóló jogszabályban meghatározott egyetemes szolgáltatók, elosztói engedélyesek, a víz-, és csatornaszolgáltatók, illetve a települési hulladékkezelési közszolgáltatóknak kell megfizetniük - válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI kérdésére csütörtökön.
Az adminisztrációt és a költségeket is jelentősen növeli az új termékdíjas szabályozás a szelektív hulladékgyűjtést és hasznosítást koordináló ÖKO-Pannon Kft. szerint. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbinál lényegesen kevesebb vállalkozást érint a bevallási, illetve a termékdíj-fizetési kötelezettség.
Négy somogyi település hulladékának elhelyezését oldja meg a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program, amely az Európai Unió 100 százalékos támogatásával mintegy 260 millió forintból valósult meg.
Hatékonyabban hasznosíthatók a növényi és állati szervesanyag-tartalmú hulladékok azzal a megoldással, amelyet a Terra Humana Kft. fejlesztett ki. Az eljárás eredményeként az úgynevezett pirolízisgáz, illetve széntartalmú maradék, azaz bioszén keletkezik.
A legjobban teljesítő EU-tagállamokban az újrafeldolgozás aránya akár a 70%-ot is eléri, és szinte nem temetnek el hulladékot, miközben más tagállamokban továbbra is a hulladéknak több mint háromnegyede kerül lerakókba.
Két kerületben is megszűnt a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés hétfőn a magas üzemanyagárakra és a begyűjtési támogatás megszűntére hivatkozva, egy kínai hátterű cég eközben most lép be a fővárosi piacra. A Budapesten működő 4-5 kisebb céget két év alatt lesöpörheti a színről a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt, a fővárosi önkormányzat ugyanis most nyert 4,3 milliárd forint uniós támogatást a házhoz menő szelektív gyűjtés megszervezésére.