Pedagógusok

Japánban nagy divatja van a papírhajtogatásnak, az origaminak. Darunk is egy ilyen távol-keleti papírból szövött dísz, de elkészíthetjük szalmából, illetve bármilyen hosszú szálú fűből, vagy gyékényből, kákából is.

A hét regionális műhelymunka folyamán rengeteg észrevételt kaptunk a hulladékmegelőzési javaslatainkkal kapcsolatban. Íme néhány jellemző hozzáállás:

A teljes kiadvány foglalkozik a „hulladékos gazdálkodó szervezetek”, a civilek, az oktatási intézmények és a tudományos testületek feladataival is. a 34 oldalas kiadvány beszerezhető a HuMuSz Házban, illetve letölthető innen: http://www.humusz.hu/?id=humusz&nid=717.

Eredmények és nyertesek

Van kerek csokoládé, szögletes csokoládé, mogyorós csokoládé, töltött csokoládé, joghurtos csokoládé, keserű csokoládé, mandulás csokoládé, mazsolás csokoládé… és most már „fair trade” csokoládé is, amiből egy táblányit azok közt sorsolunk ki, akik a csoki-totót helyesen töltik ki és április 22-éig visszaküldik a Humusz címére postán vagy elektronikus levélben a [email protected]-ra.

A társított csomagolások eddig is sok gondot okoztak a környezetnek. Legszebb példa erre a Tetra Brik csomagolás, amely 85%-ban papír, maradék részében polietilén és alumínium. A rétegek egymástól nem elválaszthatók, ezért újrahasznosításuk szinte lehetetlen (egy-két kamu-újrahasznosításról már írtunk a KukaBúvárban). A termékdíjtörvény eddig úgy rendelkezett, hogy egy csomagolás egynemûnek tekinthetõ, ha az egyik komponens legalább 90%-ban képviseli magát, de ez most minden tiltakozásunk és a tárca ígéretei(!) ellenére változni látszik. Valahogy úgy alakulnak a számok, hogy a Tetra Brik is egynemû legyen, legalább jogilag. Nem kicsi a tét, hiszen a társított csomagolások termékdíja jóval magasabb, mint a papírcsomagolásoké. Úgy látszik a döntéshozókkal is sikerült elhitetni, amit a gyerekekkel már régen: a Tetra Brik papír. Mi még mindig nem hisszük! Az alábbiakban közöljük Csepregi István helyettes-államtitkárhoz intézett levelünket.

Donella H. Meadows, úttörõ környezeti tudós és író, rövid betegség után 59 évesen meghalt. Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fõ szerzõjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, a gazdaság és a környezet hosszú távú globális trendjeit tanulmányozta.