Önkormányzatok

A kutatók szerint sokkal ártalmasabb, mint elsőre gondolná. Egy friss kutatási eredmény szerint már azzal is rengeteg mikroműanyag kerül a levegőbe, ha letekerjük a műanyag palackról a kupakot.

Valérie Berckmans kollekciója első ránézésre csak egy a sok közül a divat világában - a belga tervező munkamódszerei azonban eltérnek az átlagtól. Őt ugyanis zavarja, hogy a ruhaipar összességében szennyezőbb, mint a légiközlekedés és a hajózás együttvéve. Ezért műhelyében sok újrahasznosított anyagot használ: a korábban kidobott textilből alsóneműk és más termékek lesznek.

Az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását okozhatja – figyelmeztetett közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

A koronavírus miatti kényszerű otthonlét idején is érdemes hasznosan eltölteni az időt: gyereknek, felnőttnek egyaránt kikapcsolódást, feltöltődést jelenthet például a kerti munka.

Járványidőszakban is biztonsággal fogyasztható a csapvíz, ugyanis a koronavírus inaktiválódik az ivóvíz-fertőtlenítési folyamat során – tájékoztatott a Nemzeti Népegészségügyi Központ információi alapján a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.

A megunt, használt bútorokat márciustól visszavihetik a tulajdonosok az IKEA-nak. Nem ingyen természetesen, hanem eladhatják a vállalatnak, amely mint használt terméket kínálja tovább.

Különleges, egyedi táskáit, ékszereit látva az ember lányát elfogja a féktelen szerzésvágy. Ha pedig megtudja, hogy ezek a lenyűgözően szép, kézműves darabok papírhulladékból készültek, végképp jön a sárga irigység. Puskás Krisztina designer azonban egyáltalán nem tekint féltékenyen azokra, akik igyekeznek ellesni tőle az izgalmas kiegészítők készítésének módját, sőt, önzetlenül megosztja a fortélyokat bárkivel, aki jelentkezik hozzá egy-egy workshopra…

Vajon miért tagadják a klímaszkeptikusok a klímaváltozást? Miként jelenik meg a bűntudat a környezetszennyezés aspektusából? Valódi szorongás-e a klímaszorongás, betegségről van-e szó, amit kezelni kell és lehet? Miért állítjuk magunkról, hogy környezetkímélően élünk, például szelektíven gyűjtjük a hulladékot, ha a valóságban nem tesszük? Ezekre a kérdésekre keresték a választ Dr. Dúll Andrea környezetpszichológussal, az MTA doktorával, az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi tanárával.