Önkormányzatok

Leírhatná az adójából a költségek felét, aki a szerelőt választja vásárlás helyett.

Az elmúlt napok már-már őszbe hajló időjárása sokunkban aktivizálta a vezérhangyát, miszerint halaszthatatlanul itt az idő az aktuális ruhatárfrissítésre. A vásárlási szokásaink pedig sajnos azt mutatják, hogy még a legszínesebb, leggazdagabb ruhatárban is találunk évről-évre hiányt. Néhány fázós reggel, és máris hajlamosak vagyunk belekezdeni ruháink módszeres és sokszor meggondolatlan duzzasztásába, ezzel pedig – valljuk be − sokszor felesleges darabokat is beszerzünk. Jobb esetben utóbbiak „csak” évekig kallódnak a szekrényben, a legrosszabb forgatókönyv esetén azonban hamarosan textilhulladékká válnak.

Magyarországon évente 200 kilogramm élelmiszer hulladék képződik fejenként, amelynek jelentős része bevásárlásaink során keletkezik.

A minimalista életmódban milyen sokan találtak már lelki békére, belső szabadságra, miközben csak annyit tettek, hogy megszabadultak a felesleges holmiktól, amelyek akár már évtizedek óta halmozódtak az életükben.

"Hogy mi van a dobozban? Akármi is, biztosan nagyon fontos, mert utaztattam és cipeltem magammal lakásból lakásba és újabb lakásba."

Azok a vállalkozások, amelyeknél nagy mennyiségben keletkezik veszélyes hulladék, általában tisztában vannak a veszélyesáru-szállítási előírásokkal. A sok éves tapasztalat viszont azt mutatja, hogy sokszor zavaros és hiányos az ADR-rel kapcsolatos ismeretanyag ott, ahol csak ritkán, kis mennyiségben keletkezik hulladék.

Az iskolakezdés minden évben óhatatlanul társul a tanszer-beszerezéssel. Füzetre, tollra, ceruzára, táskára, papírra van szükség, valamiben hordani kell a tornacuccot és az uzsonnát. Cikkünkben bemutatjuk a környezetbarát alternatívákat.

"Hülyék ezek a politikusok, hogy az offshore-cégeikkel szarakodnak, ahelyett hogy belevágnának a veszélyes hulladék-businessbe"

– állapítottuk meg egy újságíró kollégával a Greenpeace Magyarország vegyvédelmi gyakorlatnak is beillő sajtótájékoztatóján a kiskunhalasi Bács-Reál Kft. kerítésének tövében, karnyújtásnyira 581 tonnányi rákkeltő veszélyes anyagtól.

 „Small actions can make a big difference.” Apró tettekből is jöhet nagy változás. Egy mondatban ez a tanulsága annak, ami Angliában történt a szupermarketekben 2015 októbere óta.