Lakosság

Majoros Zita a Printa alapítója és az AWARE by Printa tervezője hazánk egyik öko-divat éllovasa. Az ydea blog beszélgetett vele arról, mennyire „érintik meg” a Földünkön piros lámpával villogó környezetszennyezési problémák az átlagembert, valamint mennyire ismerik a divatvilág árnyoldalát a vásárlók. Emellett szó került a turkálókról és a használt ruhák iparágáról, valamint arról, mennyire élhetünk Magyarországon öko-módon, és a környezettudatosságról, mint marketingfogásról, majd a Rana Plaza tragédiájának 3. évfordulója kapcsán pedig a cégek felelősségvállalásáról és az Újrahasznosítás Hetéről is.   

A fenntarthatóság jegyében több hónapos ruha újrahasznosító programot hirdet májustól a Marks & Spencer. A márka amellett, hogy akciójával segít a környezettudatos gardróbmegújításban, a leadott ruhák feldolgozásából befolyt teljes összeggel a Van Helyed Alapítványt támogatja – írja a brandtrend.hu.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának szervezésében ma zajlott Falling Walls Lab Budapest rendezvényen 15 fiatal diák, kutató, illetve szakember mutatta be innovatív ötletét. A nívós nemzetközi Falling Walls Lab hazai előválogatóján a legjobbnak ítélt három fejlesztés, egy paralízises betegeket segítő mobilalkalmazás, egy hosszan eltartható zöldségfelvágott és egy ingyenes online oktatási platform versenyez a novemberi döntőn Berlinben a világhírű szakemberekből álló zsűri előtt.

A Greenpeace Hollandia nyilvánosságra hozta az Európai Unió és az Egyesült Államok között zajló szabadkereskedelmi tárgyalások egyes dokumentumait. Ez az első alkalom, hogy a nyilvánosság valós képet kaphat az EU és az USA tárgyalási pozíciójáról, amiből kiderül: a készülő megállapodás sérti a demokratikus alapelveket, és az üzleti szféra érdekeit a társadalom hosszú távú érdekei elé helyezi. Ezért a Greenpeace azt kéri a magyar kormánytól, hogy a TTIP jelenlegi megállapodástervezetét ne támogassa, és követelje a szerződés legfrissebb, teljes verziójának nyilvánosságra hozatalát.

Egy a derűs napsütötte délutánon Hosszúhetényben, a Hosszú Kávé teraszán kipakoltuk a gombolyagokat, amiket az első műhely alkalmával és az előző két hétben gyártottuk. Rengeteg ollócsattogással, több órás, napos kitartó fötrő tekeréssel átalakultak a ruhakupacok: gyönyörűséges retextil fonalakká váltak. Mintha mindegyiknek lelke lenne, amely olyan sok tényező által formálódik, folyamatosan változik. És végre eljött a pillanat, amikor a természetet óvó indítékokból fakadó sok munka gyümölcsének megszületésébe foghattunk. Közös döntés alapján fészekhinta és függőágy készítését tűztük ki mai célnak. Angéla szakmai javaslataira hallgatva egy hosszúhetényi vízszerelő mester készített nekünk egy vaskarikát, amely arany színű palástot kapott magára. Már az aranykarikának is hihetetlen vonzereje volt, de amikor a fonalak is képbe jöttek...

Bryan Ware-t megdöbbentette, mikor látta, mennyi használt színes krétát pazarolnak el az éttermekben és iskolákban. Így kezdett el gondolkozni azon, mit lehetne kezdeni ezzel a sok kidobott krétával – mert biztos volt benne, hogy létezik értelmesebb megoldás is.

„Az igazi felfedezéshez nem új tájak kellenek, hanem új szemek.”

Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy a műanyag származékokat, például a PET-palackokat szelektív hulladékgyűjtőbe kell dobni, de vajon tudjuk-e, hogy a WC-kagylóba dobott tamponok nemcsak dugulást okoznak a csatornavezetékekben? Tisztában vagyunk-e azzal, hogy a sós tengerben is csak körülbelül hat hónap alatt bomlanak le tamponok, a betétek? El tudod képzelni, hogy az intim szemét műanyag részei végtelen ideig a környezetben maradnak még akkor is, ha a szennyvízzel együtt átesnek a tisztításon? Pedig ez mind igaz!