Jelenlegi hely

Az étel érték!?

2019. július 01. 02:00
Csilla

Az étel érték. Manapság azonban sokszor elfelejtjük ezt, hiszen a boltok polcai folyamatosan roskadoznak az élelmiszerektől, az asztalunkra kerülő fogások alapanyagait pedig valaki más termelte meg helyettünk. A nem megfelelő tárolás vagy simán a feledékenység következtében pedig kb. 68 kg élelmiszer végzi a szemétben.

Az élelmiszerpazarlás globális probléma, a FAO kimutatása szerint a világon megtermelt élelmiszerek egyharmada- mintegy 1.8 milliárd tonna- végzi a szemétlerakón. A kidobott élelmiszerek keletkezésének helye azonban eltérő; a fejlődő országokban a kevésbé fejlett logisztikai, tárolási rendszerek miatt javarészt az élelmezési lánc elején keletkezik hulladék, míg a fejlett országokban a hulladék nagyja a háztartásokból és a kereskedelemből (áruházláncok, éttermek) származik. Európa és így mi is ide tartozunk, a NÉBIH kutatásai szerint egy négy fős család évente 50 000 Ft értékű élelmiszert dob ki, amelyet feleslegesen vett meg. Ezek a feleslegesen megvásárolt, vagy elfelejtett, lejárt élelmiszerek adják a kidobott élelmiszer mennyiség felét. A másik fél olyan dolgokból áll össze, melyek elkerülhetetlenek, ha étkezésről van szó (csont, tojáshéj, zöldséghéj), azonban e szerves hulladékok egy része sem kell, hogy a szeméttelepeken végezze. (Arról, hogy akkor mégis hova, kicsit később beszélünk.)

A pazarlásnak az anyagi vonzat mellett komoly társadalmi és környezeti hatásai is vannak. Azt gondolhatnánk, hogy a szemétbe kidobott répa vagy krumpli héja szépen elbomlik, nem okoz problémát. Egy, a holland nagykövetség megbízásából készült kiadvány szerint a kibodott ételeknek óriási, 3.3 gigatonnás karbonlábnyoma van. Így lehet az, hogy ha az élelmiszerpazarlás egy ország lenne, a dobogó harmadik fokán helyezkedne el Kína és az Egyesült Államok után üvegházhatású gáz kibocsátás mértékében. Ehhez még nem számolták hozzá a természetes területek gazdasági termőterületté alakításával járó üvegházhatású gáz kibocsátást. Valószínűleg egy finom vacsora falatozása közben azon is ritkán gondolkozunk el, hogy a tányérunkon lévő étel megtermeléséhez mennyi vizet használtak el. Pedig közvetetten ez a rengeteg víz is a kukában landol, miközben Indiában idén nyáron több helyen problémák voltak a vízellátással. Ezzel a környezeti problémákról át is térhetünk az élelmiszerpazarlás társadalmi vonatkozására. A FAO adatai alapján körülbelül 1 milliárd ember éhezik a világon, miközben az elpazarolt élelmiszereinkkel kétszer is jól lakhatnának a nélkülözők.

Az élelmiszer pazarlás problémáját nagyon egyszerű lépésekkel megoldhatjuk, csak odafigyelést igényel a dolog, és még spórolhatunk is vele.

Az első és talán legegyszerűbb lépés, amit tehetünk, hogy éhesen nem megyünk bevásárolni. Mindenki számára ismerős a helyzet, mikor az éhségtől elvakultan teljesen felesleges dolgokat dobál a kosarába.
Ha vásárlás előtt körülnézünk otthon, és azt használjuk el, amit a hűtőben, kamrában találunk, még akkor is, ha egy kicsit fonnyadtabb az a répa vagy alma, megspóroltunk magunknak egy utat.
Amennyiben mégis vásárlásra kerül a sor, gondoljuk át, mit szeretnénk főzni, enni, listával vásároljunk.
Mindenből csak annyit vegyünk meg, amennyire valóban szükségünk van - ebben segítségünkre lehet, ha csomagolásmentes boltban vásárolunk.
Hazaérve úgy pakoljunk a hűtőbe, kamrába, hogy a régebbi, vagy gyorsabban megromló élelmiszerek kerüljenek szem elé a polcokon.
Ne aggódjuk azonban túl a lejárati időt, a NÉBIH is felhívja a figyelmet a minőségét megőrzi és fogyaszthatósági idő között. A tartós termékek, száraz áruk a lejárati idő után is fogyaszthatók. A romlandó áruk fogyaszthatósági idejét komolyabban kell venni, de 1-2 nap késés még itt is beleférhet, hagyatkozzunk megérzéseinkre.
A főzés során keletkezett zöldség-, gyümölcs héjakat, tojáshéjat, ha tehetjük komposztáljuk. Ha nincs saját kertünk, akkor se aggódjunk, a lakásban is készíthetünk gilisztakomposztot, kereshetünk egy gazdát, közösségi kertet vagy ismerőst, aki örülne a szerves hulladékunknak, valamint regisztrálhatunk a sharewaste.com oldalon. A komposzt megosztó oldalon megtalálhatjuk azt a közelünkben lakó kertészt, gazdát, aki szívesen fogadja konyhai zöldhulladékunkat.
Sokszor a legkézenfekvőbb megoldás eszünkbe sem jut, ha kész étel maradékunk van: fagyasszuk le. Majdnem mindent le lehet fagyasztani, kenyeret, péksütit (ebből dobunk ki itthon egyébként a legtöbbet), zöldségeket, tésztát, főtt ételeket.
Ha nincs hely a mélyhűtőnkben, ajánljuk fel ismerősöknek a felesleget, keressünk egy környékbeli rászorulót vagy használjuk a kreativitásunkat és készítsünk egy új fogást.