Sikerült kiszabadítani egy 152 méteres halászkötélbe és rengeteg tengeri hulladékba belegabalyodott hosszúszárnyú bálnát Hawaii partjainál – jelentette be kedden az amerikai óceán- és légkörkutató központ (NOAA).
Azok a környezetvédelmi csoportok, amelyek az újrahasználható és újratölthető megoldások mellett szálltak síkra a műanyagszennyezés szülte válság megelőzése érdekében, úgy vélik, hogy az italóriás többet is tehetne az ügy érdekében!
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) publikus felületén megjelentek az adatszolgáltatók 2020. évi jelentései és az azokból összeállított országos aggregált adatok is elérhetőek az adatszolgáltatások ellenőrzése, hiánypótoltatása és összesítése után.
2020-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége az Európai Unió tagállamaiban átlagosan 505 kg volt. Ez az érték 4 kg-mal több, mint az azt megelőző évben és 38 kg-mal több az 1995-ös értéknél. Összességében az EU-ban 2020-ban 225,7 millió tonna települési hulladék keletkezett, amely 1%-os növekedést mutat 2019-hez képest (+1,8 millió tonna) és +14%-os növekedést 1995-höz képest (+27,7 millió tonna).
Volt idő, amikor az amazóniai esőerdő a Föld tüdejének számított, az elmúlt évtizedben viszont megközelítőleg húsz százalékkal több szén-dioxidot juttatott a bolygó légkörébe, mint amennyit elnyelt – olvasható egy, a Nature Climate Change-ben megjelent tanulmányban. Ennek részben az erdőirtás az oka (a fák többségét azért vágják ki, hogy több hely legyen a húsipari állatok takarmányának termesztésére), csakhogy új kutatások szerint a környezetpusztítás a divatiparral is összefüggésbe hozható.
Dubajban hétfőn bejelentették, hogy díjat vetnek ki a sejkségben használt műanyag szatyrokra azzal a céllal, hogy környezetvédelmi aggályok miatt két éven belül teljesen betiltsák azokat.
Lassabban fejlődhetnek és több táplálékra van szükségük azoknak a halaknak, amelyek a melegebb és a műanyagszennyezésnek jobban kitett vizekben élnek – ez pedig komoly halászati problémát okozhat. Műanyagokból pedig nincs hiány a vizekben: csak a Földközi-tengerben évente körülbelül 17 600 tonna műanyag landol: olyan, mintha minden magyar lakásban évente bedobálnának 4,3 kiló szemetet.
Elnézve, ahogy a részes felek konferenciájának klímacsúcsai egyre nagyobb felhajtással eseményről eseményre húzódnak, nem teljesen irreális azt feltételeznünk, hogy a glasgow-i szöveg legalább említést tesz a szobában terpeszkedő szörnyetegről, a műanyagról.
A folyadékpótlás fontosságát talán már nem kell senkinek sem magyarázni, mindenki tudja, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel a kiegyensúlyozott táplálkozás elengedhetetlen része. A szükséges mennyiség egy részét étellel visszük be, de 70-80 százalékát valamilyen ital formájában, azaz átlagosan naponta 2-2,5 liter folyadékot ajánlott minimum innunk szervezetünk megfelelő működéséhez.
A világ legtöbb országában törvényi előírás a maszk viselése a koronavírus terjedésének megfékezése és a fertőzés kockázatának alacsonyan tartása érdekében. Miközben az emberek maszkokkal védekeznek a vírus ellen, a maszkok komoly problémát jelentenek a környezet számára — különösen, ha nem megfelelően “ártalmatlanítják” őket, és az utcára vagy a folyókba kerülnek, ahonnan végül a tengerben kötnek ki. A Nature Sustainability című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban a Portsmouthi Egyetem brit kutatói közelebbről is megvizsgálták ezt a problémát.