Újrahasznosítás

A környezetvédelmi tárca kiadta a Hazánk környezeti állapota 2005 című könyvet. "A környezeti adatok gyűjtése elsőrendű fontosságú a sikeres környezetvédelmi igazgatás szempontjából" - szögezi le rögtön az előszó, és ezzel nem győzünk egyetérteni, sőt "az állampolgár is kíváncsi arra, milyen minőségű környezetben él", de hát ezt mondjuk mi is évek óta! Ezek után a hulladékgazdálkodásról szóló rész olyan mértékben kiábrándító és felháborító, hogy kénytelenek vagyunk vele bővebben foglalkozni. A hulladékforradalomra kihegyezett retorika most "becsült" és elhallgatott adatokkal lett alátámasztva.

Balatoni Henrik, Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete
Megkerülhetetlen szereplője Balatoni Henrik a hulladékhasznosítók piacának. Számos hasznosító vállalkozás tulajdonosa és vezetője, a szakma nagy lobbistája. Komolyan és sok jóindulattal elemezte végig tavaly nyári hulladékgazdálkodási stratégiánkat[1], hálásak vagyunk gyakorlatias javaslataiért. Arról kérdeztük, mi várható a közeljövőben a hulladékok szelektív gyűjtése és hasznosítása terén hazánkban.

Kedves NŐk és nem-NŐ-k...

Hány ember gyűjt szelektíven? Hogy áll a lakossági hulladék hasznosítása? Mennyi csomagolás kerül vissza a lakosságtól? Teljesül-e az EU által elvárt hasznosítási arány? Valahogy nem stimmelnek az adatok, amelyek vékony sugárban csordogálnak a minisztériumból és a koordináló szervezetektől. Nekünk mindig más számok jönnek ki. Tessék kapaszkodni, becslések, spekulációk és számok következnek!

Mikor a komposztálás szóba kerül, mindig komoly szakmai utasítások közé csomagolják a gyakorlati tevékenységet. Leírják, mit lehet és mit nem a komposztálóra tenni, hogyan, hányszor kell forgatni, mire kell vigyázni és mit kell feltétlenül megcsinálni. A szánkba rágják, hogy mennyi az optimális foszfor-nitrogén arány, nedvességtartalom és így tovább...
Annyit beszélnek róla, hogy az ember fia a végére már teljesen elbizonytalanodik a kom­posztálással kapcsolatban. De mi történik, ha az apjára, nagyapjára hallgat és előveszi józanabbik eszét?

Hogy minél többen kedvet kapjanak rá, hogy saját környezetükben segítsék a komposztálás elter­jesztését, leírom, mi hogyan csináljuk. Ez egyfajta lehetőség, de biztosan vannak általánosan használható elemei.

Nehogy már a nyúl vigye a puskát! Mi az, hogy a természet a saját feje után működik, mikor mi sokkal jobban, „tudományosan” csináljuk —szól a hivatalos álláspont. Néhány éve, az uniós csatlakozás közeledtével került igazán szóba, hogy milyen jó lenne, ha nem vetnénk a kommunális hulladékba a kertben, a konyhában keletkező szerveshulladékokat. Már maga a név is korrekcióra szorul.

Az E-misszió Egyesület 2004-ben kétszáz fős, reprezentatív mintás kérdőíves felmérést végzett a nyíregyházi családi és társasházas övezetben élő lakosság körében. Céljuk annak meghatározása volt, hogy a komposztálás - mint a szilárd háztartási hulladék szerves anyag tartalmának hasznosítása - mennyire alkalmazott gyakorlat a helyiek körében. Családi házas övezeti háztartások milyen arányban komposztálnak, milyen motivációból, hogyan hasznosítják a keletkező komposztot, mutatnak-e hajlandóságot a közösségi összefogásra a komposztálás terén, továbbá milyen segítségre lenne szükségük ahhoz, hogy a házi komposztálást megvalósítsák. Érdekes adatok gyűltek össze…

Komposztálás melléklet

A háztartási szemét jelentős részét zöld hulladék alkotja, egy hétköznapi szemetes edény valóságos kincsesbánya ilyen szempontból.