Újrahasznosítás

Közel másfél ezer személy adta le Szatmárnémetiben szombaton és vasárnap a feleslegessé vált vagy működésképtelen elektronikus berendezéseit.

A gépi földmunkákkal foglalkozó csömöri Zsom Travel Kft. építési hulladékok újrahasznosítását kezdte meg annak a 38,5 millió forintos gépvásárlásnak köszönhetően, amelyhez az Európai Unió 65 százalékos, 25 millió forintos támogatást nyújtott.

Az elektronikus és elektromos termékek széles körben terjednek, ami abból is származik, hogy ezeknek az árucikkeknek egyre rövidebb az élettartama. Mivel bennük felhasználásra kerülő fémek újra felhasználása égetően fontos, a reciklálásnak kiemelt szerepe van.

Nem tetszik a svédeknek, hogy nem állnak halomban a szeméthegyek – holott az ország újrahasznosításban a világ élvonalában áll. Azonban szemét nélkül a hőerőművek nehezen üzemelnek.

Ma például lazára veszi a figurát és rákattint a Reflex linkjére. Klikk. „A PAPÍR MÁSIK OLDALA”.

Papír, műanyag, fém, ételmaradék: általában egy átlagos kuka tartalmát hisszük hulladéknak. Ugyan iszonyú mennyiségű szilárd háztartási hulladékot termel az emberiség, ám ez a mennyiség eltörpül az ipari eredetű mellett. Infografikákon mutatjuk meg, honnan származnak világszerte a szeméthegyek, és mi történik a mindennapi szemetünkkel, miután elhagyja a kukát.

Módosultak az e-hulladékok gyűjtésére és hasznosítására vonatkozó uniós szabályok, amelyek révén erőteljesen javul az erőforrás-hatékonyság Európában.

Az EU déli és keleti tagállamaiban áll a legrosszabbul a hulladék-újrahasznosítás ügye – derült ki az Európai Bizottság múlt héten kiadott jelentéséből. Míg Ausztriában szinte semennyi települési (azaz minden nem veszélyes) hulladék nem jut feldolgozatlanul a föld alá, addig Bulgáriában ebből lényegében semmi nem hasznosul újra.

A divatról mindig azt halljuk – és állítjuk –, hogy folyamatosan változik. Csak kapkodjuk a fejünket, eszeveszetten próbálunk lépést tartani a legkülönfélébb médiumok által diktált őrületes tempóval, költjük a pénzt akkor is, ha nem a miénk, vásároljuk a szinte naponta megjelenő újdonságokat. Az élvezetekkel együtt halmozzuk a ruhákat, cipőket, telefonokat, kütyüket, ki-ki neme szerint, mert azt mondják, most éppen ez a trendi. De ki mondja, és miért? Egyáltalán, létezik fenntartható, tudatos vásárlás, pláne divat? Cikkünk erre keresi a választ.