Újrahasznosítás

Ma például lazára veszi a figurát és rákattint a Reflex linkjére. Klikk. „A PAPÍR MÁSIK OLDALA”.

Papír, műanyag, fém, ételmaradék: általában egy átlagos kuka tartalmát hisszük hulladéknak. Ugyan iszonyú mennyiségű szilárd háztartási hulladékot termel az emberiség, ám ez a mennyiség eltörpül az ipari eredetű mellett. Infografikákon mutatjuk meg, honnan származnak világszerte a szeméthegyek, és mi történik a mindennapi szemetünkkel, miután elhagyja a kukát.

Módosultak az e-hulladékok gyűjtésére és hasznosítására vonatkozó uniós szabályok, amelyek révén erőteljesen javul az erőforrás-hatékonyság Európában.

Az EU déli és keleti tagállamaiban áll a legrosszabbul a hulladék-újrahasznosítás ügye – derült ki az Európai Bizottság múlt héten kiadott jelentéséből. Míg Ausztriában szinte semennyi települési (azaz minden nem veszélyes) hulladék nem jut feldolgozatlanul a föld alá, addig Bulgáriában ebből lényegében semmi nem hasznosul újra.

A divatról mindig azt halljuk – és állítjuk –, hogy folyamatosan változik. Csak kapkodjuk a fejünket, eszeveszetten próbálunk lépést tartani a legkülönfélébb médiumok által diktált őrületes tempóval, költjük a pénzt akkor is, ha nem a miénk, vásároljuk a szinte naponta megjelenő újdonságokat. Az élvezetekkel együtt halmozzuk a ruhákat, cipőket, telefonokat, kütyüket, ki-ki neme szerint, mert azt mondják, most éppen ez a trendi. De ki mondja, és miért? Egyáltalán, létezik fenntartható, tudatos vásárlás, pláne divat? Cikkünk erre keresi a választ.

Magyarországon elsőként indított 2012-ben gyűjtőprogramot csokoládé csomagolóanyagok újrahasznosítására a Kraft Foods vezető márkája, a Milka. A TerraCycle-lal közös program olyan hulladék anyagok gyűjtésére buzdít minden vállalkozó kedvű szervezetet és magánszemélyt, melyek eddig nem, vagy csak nehezen voltak újrahasznosíthatók.

Egyre több szemetet termel az emberiség: a háztartási hulladék mennyisége a világszintű növekedés hatására 2025-re megkétszereződhet - állapította meg a Worldwatch Intézet felmérése.

Közel egymilliárd forintból épül Solton a térségben keletkező mezőgazdasági hulladékokat hasznosító biogáz üzem. Az új üzem 2,23 millió tonna biogázt fog évente előállítani hígtrágyából, valamint egyéb növényi és élelmiszeripari maradékanyagokból. A biogázból pedig az üzem helyben hasznosítható hőt és évi 4 240 MWh zöldáramot fog előállítani, mely révén évente 13 455 tonnával csökken hazánk üvegházgáz-kibocsátása – áll a Solti Biogáz Kft. közleményében.