Nyaralás, utazás műanyag nélkül
Sokan vagyunk, akik igyekszünk otthon a minimumra csökkenteni a műanyaghasználatot, de utazáskor nehezebb elkerülni az egyszer használatos műanyagokat.
Sokan vagyunk, akik igyekszünk otthon a minimumra csökkenteni a műanyaghasználatot, de utazáskor nehezebb elkerülni az egyszer használatos műanyagokat.
A világ divatéhsége egyre nagyobb terhet ró a környezetre, a már-már eldobható, egyszer használatos ruhadarabok nemcsak a Földet, de a készítőit is kizsákmányolja. Dönthetsz viszont úgy, hogy lassítasz. A recity.hu cikkében bemutat egy magyar vállalkozást is, amely fenntartható, etikus, ugyanakkor nagyon menő holmikat készít.
Tíz évig belülről figyelte egy fast fashion márka működését – előbb osztály-, majd áruházvezető volt, később tréningeket is vezetett. Nem azért váltott, mert megtudta, milyen komoly környezeti terhelése van a divatiparnak, de az élete úgy alakult, hogy ma már a ruhaszemét problémájával foglalkozik. Kovács-Kiss Krisztina és férje tavaly októberben hívták életre a használt ruhák gyűjtésével foglalkozó Sulizsák programot. Az ötlet Kriszti férjétől ered, de a program megálmodója és és megvalósítója ő lett. A Sulizsáknak az iskolai ruhagyűjtés mellett fontos része a környezeti nevelés is. Mengyán Eszter, a holyduck.hu szerkesztőjének interjúját olvashatjátok.
Az EU betiltja az egyszer használatos műanyagvillákat. Hurrá! Örülünk a hírnek, aztán elmegyünk a bevásárlóközpontba és megvesszük az egyenként csomagolt szenegáli paradicsomot. A National Geographic külön lapszámot szentel a műanyagszemét problémájának. Hurrá! Aztán beledugják a lapot egy (állítólag környezetbarát) műanyagfóliába. Én meg elmegyek sétálni a kutyákkal, aztán műanyag zacskóba teszem a kutyaszart. Hát tényleg ennyire hülyék vagyunk?
Megoldást keresnek Londonban az eldobható babapelenkák és intimhigiéniás termékek használatából eredő óriási hulladékmennyiség egyre növekvő problémájára.
Kedden az uniós tagállamok ambiciózus intézkedéseket fogadtak el annak érdekében, hogy a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok az EU szélesebb körű körforgásos gazdaságpolitikájának részeként megfeleljenek a jövőbeli kihívásoknak.
Minden építkezés vagy lakásfelújítás után marad egy csomó olyan építési anyag, amiről elsőre azt gondolja az ember, hogy muszáj kidobni. Ilyen a törött csempe vagy járólap, régi deszkák, a lábazatburkoláshoz rendelt kőlapok maradéka, pár raklap. Egy kis kreativitással adj új életet ezeknek a kertben. Az újrahasznosítás mellett egyedi arculatot alakíthatsz ki velük, és a végeredmény olyan klassz lehet, hogy sosem fogsz elköltözni.
A szelektív hulladékgyűjtés mindaddig jó ötlet, amíg íróasztal mellett elmélkedünk róla. Amint kilép az ember a való világba, máris szembetalálja magát a legfőbb problémával: alapanyagát tekintve hiába szelektív hulladék a papír vagy műanyag ételcsomagolás, ha ételt teszünk bele (vagyis rendeltetésszerűen használjuk), a csomagolóanyag szennyezetté válik, és nem szabad a szelektív hulladékgyűjtőbe dobni. A környékünkön plakátokon figyelmeztetik a lakókat, hogy a pizzásdoboz nem szelektív, mert zsíros, illetve a műanyag tejfölös és más dobozokat csakis tisztára mosva szabad a szelektív kukába dobni. Sokan nem hajlandóak erre, például mert semmiféle anyagi ösztönzést nem kapnak cserébe sem a vízdíjból, sem a kukadíjból.
9 millió tonna műanyag ömlik az óceánba minden évben - ez nagyjából annyi, mintha a Föld összes tengeri és óceáni partszakaszát körbekerítenénk fél méterenként 5 darab, műanyagszeméttel tömött műanyag bevásárlózacskóval.