Tarthatatlan állapotok uralkodnak Ibiza szigetének repülőterén, ahol már hat napja sztrájkolnak a takarítók, követelve elmaradt bérük kifizetését – derül ki a spanyol sajtó beszámolóiból.
Napjaink egyik fontos kérdése és megoldandó problémája a különböző termékek csomagolásának újrahasznosítása. Bár egyre több helyen találkozhatunk szelektív hulladékgyűjtőkkel, ez mind felesleges, ha a termékek többsége több különböző anyagból készül.
Egy szervezet a hotelekből leselejtezett szappandarabokból gyárt tisztálkodószert a rászorulóknak
Ha elindul az ember szinte bármelyik magyar kistelepülés határában egy földúton kirándulni valami erdő felé, ahogy beér az első fák takarásába, tuti, hogy pillanatokon belül belebotlik egy kupac sittbe. Vagy jó szándékkal az út gödreibe öntve, vagy csak úgy az út mellé lezúdítva fogadják a túrázót a téglatörmelékek, cserépdarabok sóderrel, vakolattal, agyaggal kevert halmocskái. Az sem ritka, hogy veszélyes hulladéknak minősülő azbeszttartalmú hullámpala- vagy palalemez-darabok is tarkítják a cuccot. Nemrég megtudtam, mi ennek az erdőbe sittet szállító hazai népszokásnak az oka.
Mióta az állam betolakodott a hulladékgazdálkodásba, egyre rosszabbul működik minden. De ez nem akadályozza meg a kormányt abban, hogy továbbterjeszkedjen az utolsó néhány területre, ahol még pénzszagot érez: most a szelektív hulladékgyűjtés megmaradt piaca került terítékre, pedig semmi nem látszik igazolni a közérdeket a kiszorítás mögött. A szereplők szerint mindez csak rontani fog az újrahasznosítási arányunkon, ami már most is messze van az elvárásoktól.
Napjainkban óriási probléma a környezetszennyezés. Az óceánok is tele vannak szeméttel, ez pedig az ott élő állatok életére is tragikus hatással van.
Az iskolai papírgyűjtés évtizedes kialakult gyakorlatát szabná át az állam egy törvénytervezettel, a gyerekek által összegyűjtött papír is az államhoz menne. Eközben egy másik módosítás tovább szűkítené a versenyt a szemétkezelésben.
Egy európai lakosra két tonna építőipari hulladékot termel az ágazat évente Európában. Hogyan lesz a hulladékból erőforrás? Milyen új üzleti modelleket teremt a körkörös gazdaság? Szlovéniába utaztunk jó példáért. A Rebirth nevű projekt 2014-ben zárult. Egy rendkívül sikeres tájékoztató és figyelemfelhívó konferenciasorozatról van szó, amely megértette a szlovén építőipari vállalkozók egy részével, hogyan lehet újrahasznosítani az építőipari és bontási hulladékot, és még keresni is rajta.
A tejes és gyümölcsleves kartondobozokat Veszprémben, Pakson, Székesfehérváron, Kecskeméten és Monoron szelektálja a leghatékonyabban a lakosság. Budapest, ahol a legtöbb, évente mintegy 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven a lakosok, ezzel ők a középmezőnybe tartoznak abban a rangsorban, amely egy lakosra vetítve vizsgálja a szelektíven gyűjtött és újrahasznosításra kerülő italkarton csomagolás mennyiségét. Ha minden magyar lakos olyan hatékonyan szelektálna, mint a veszprémiek, egy éven belül megduplázható lenne az újrahasznosított italos kartondobozok mennyisége.
Jelentős különbségek vannak a magyar városok szelektív hulladékgyűjtési gyakorlatában. 38.000 fát mentenénk meg a kivágástól, ha a veszprémiek hatékonyságával szelektálnánk a tejes és gyümölcsleves kartondobozokat. Államosították a hulladékgazdálkodást - hiányzik a szemléletformálás.